Tervezett véletlen és a káoszelmélet a pályatanácsadásban

A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors

A tervezett véletlen

A tervezett véletlen elmélete önmagában is egy érdekes válasz a modern világ kihívásaira. Mindenekelőtt: a tervezett véletlen tanulás elméletét általában véletlen elméletnek nevezik, azt a benyomást keltve, hogy senkinek semmit sem kell tennie a pálya/karrierje megtervezéséért, és minden „csak úgy” megtörténik. Ez persze enyhe túlzás. Ennek az elméletnek a fő tétele az, hogy “a dolgok megtörténnek”, akár tetszik, akár nem, és fel lehet, illetve fel kell készülni arra, hogy meglássuk és megragadjuk a lehetőségeket, amelyeket az életünkben “megtörténő dolgok” kínálnak.

A szerző(k) felhagynak a világ megismerhetőségének illúziójával, és a váratlanra készítik fel a tanácskérőket. A tervezett véletlen elmélete kiemelten újszerű azon klasszikus, normatív tanácsadási elméletekhez képest, amelyek a „megfelelő mennyiségű és minőségű pályainformáció” biztosításáról értekeznek, mint a pályaválasztási döntés egyik előfeltételéről.

A tervezett véletlen elméletében az volt a forradalmi, hogy Krumboltz felismerte: a pálya/karriertervezés nem feltétlenül attól függ, hogy tinédzserként meghozzuk-e az egyetlen pálya/karrierdöntést, a nagybetűs pályaválasztási döntést (környezeti elmélet), vagy az élet különböző szakaszaiban hozott pálya/karrierdöntések sorozatát (fejlődéselmélet), hanem, hogy a karriertervezés folyamatos, gyakran nem tervezett vagy nem előre látható események által befolyásolt, és kiszámíthatatlan, hogy mikor kell döntéseket hozni.

Kézikönyvükben, amelyek a címe, „A siker nem egy véletlen baleset!” az alábbiakkal próbál rámutatni a módszer lényegére.

  • “Légy tudatában a környezetednek” – fontos, hogy meglásd a lehetőségeket, és tartsd nyitva a lehetőségeidet.
  • “Vállalj kockázatot, még akkor is, ha az elutasítás a lehetséges kimenetel” – a próbálkozás jobb, mintha egyáltalán nem próbálkoznál. A meg nem próbálás elvesztett lehetőségekhez vezet.
  • “Légy alkalmazkodóképes és nyitott” – fogadd el a változásokat és foglalkozz velük. Akkor mondj igent, amikor tudsz, ne akkor, amikor nincs más lehetőség.

Kézikönyvük egyik legfontosabb mondanivalója az önszabotázsról szól, amellyel a tanácskérő saját pályaépítését akadályozza. A továbbiakban azt mondják, hogy vannak belső és külső akadályok;

  • Külső akadályok: nincs elég pénzed egy tanfolyamra: ezt úgy tudod leküzdeni, hogy olyan lehetőségeket keresel, amelyeket megengedhetsz magadnak. A külső akadályok közül néhányat nehéz vagy egyáltalán nem lehet leküzdeni. Ha nem rendelkezel megfelelő színlátással, nem leszel képes villanyszerelőként dolgozni.
  • Belső akadályok: a kudarctól való félelem miatt nem indulsz el egy pályán. Ezeket általában nagyobb kihívás leküzdeni, mert az önmagunkról és a világról alkotott, régóta fennálló hiedelmekben gyökereznek.

A tervezett véletlen elmélet nem azt kéri a tanácskérőtől, hogy ne tervezzen, de nem is az a célja, hogy segítsünk az egyénnek megtervezni az élete hátralévő részét. Ezek helyett rugalmasságra, folyamatos rendelkezésre állásra, a lehetőségeinek pásztázására készteti a tanácskérőt.

 

Káoszelmélet a pályafutásban

A pályák/karrierek káoszelmélete (CTC: Chaos Theory of Careers) a pályafejlődés egy olyan újszerű megközelítése, amely leírja a pályafejlődésnek mind a tartalmát, mind annak folyamatát. A pályák/karrierek káoszelmélete az általános rendszerelméletben gyökerezik, a matematikából és a természettudományokból eredő elméletekből épül fel, összekapcsolva a pályafejlesztést a természeti világ működésével. A káoszelmélet azokra a modern kihívásokra keresi a választ, amely a pályafutást körbeveszi; ezek a folyamatos, nem lineáris változások, amelyek feletti emberi kontroll erősen korlátozott.

A káoszelmélet szerint az egyének önszerveződő rendszerek, amelyek egyrészt a túlélésre, másrészt a célképzésre és az értelmes cselekvésre törekszenek. A pályafutás alapvető módja annak, hogy társadalmi kontextusban ilyen önszerveződés történjen, ezért egyaránt fontos az egyének és a közösségek számára. Az egyén pálya/karrierfejlődése tehát egy komplex dinamikus rendszer, és egy sor többé-kevésbé általános más komplex dinamikus rendszer függvénye, köztük más egyének, szervezetek, kultúrák, jogszabályok és társadalmi környezet kölcsönhatása.  A káoszelmélet több új fogalmat is bevezet a pályatanácsadás területére:

  • Emergencia/felbukkanás – látszólag véletlenszerű események sorozatából új, felismerhető rend kialakulása;
  • Fraktálok – az összetett dinamikus rendszerek működéséből látható nyomok és minták, beleértve az egyéni tulajdonságokat és készségeket, a munkaerőpiaci trendeket, a családi hatásokat és a munkáltatói előítéleteket;
  • Komplexitás – a rendszerek közötti kapcsolatok miatt az új évezredben drámaian megnőtt az a lehetőség, hogy a rendszereket sokféle más, exogén és endogén tényező befolyásolja;
  • Fázisváltás – a komplex dinamikus rendszerek szerkezetének és működésének radikális átalakulása, akár fokozatosan (mint például az új készségek fejlesztése az oktatás és képzés révén), akár hirtelen változás eredményeként (mint például a vállalatváltás, a munkaviszony megszűnése, vagy súlyos egészségügyi sérülés). Bright és Pryor (2008)
  • Nemlinearitás – ez nem egyszerűen a nemlineáris pálya/karrierfejlődési mintára utal, – amire általában használták –, ehelyett a rendszerelméletben a nemlinearitás általánosabban utal az ok és okozat lehetséges aránytalanságára, oly módon, hogy egy látszólag kis változás egy komplex dinamikus rendszer egyik részében jelentős hatást gyakorolhat a rendszeren belül, és azon túl. Ez az úgynevezett “pillangóhatás”. Ezt használták fel egy olyan pályaoktatási technika kidolgozására, amely megkönnyíti a tanácskérők gondolkodását a kortárs pályafutások természetéről;
  • Véletlen – a komplexitás egyik elkerülhetetlen következménye a kiszámíthatóság elvesztése, és a nem tervezett események hatása az egyének életére, karrierjére. A racionális döntéshozatal hangsúlyozása a korábbi karrierfejlesztési elméletekben és gyakorlatban valójában elhanyagolta azt a gyakran döntő szerepet, amelyet a véletlen események játszhatnak az egyének életében és karrierjében;
  • A spiritualitás – és a hozzá kapcsolódó fogalmak, mint például a cél, az értelem, a szándék, a fontosság, az értékek és az etika, a karrierfejlesztés alapjaként egyre inkább előtérbe került. A spiritualitásnak a komplex dinamikus rendszerek határai mentén történő konceptualizálása lehetővé teszi, hogy a káoszelmélet integrálja az ilyen motívumokat, különösen a “furcsa attraktorra” való hivatkozással
  • Visszajelzés – mivel a karrierfejlesztés állandó folyamat, és mivel a tevékenységek eredményeit nem lehet előre garantálni, nagymértékben megnőtt az előrehaladásról és a megtett intézkedések eredményeiről szóló információk megszerzésének fontossága. Az összetett dinamikus rendszerek nagyrészt pozitív vagy negatív visszacsatolással működnek.

A gyakorlati alkalmazásban két stratégiát vázolnak fel a szerzők, a konvergenset és az emergenset.  Mindkét perspektívát fel kell használni a tanácsadó és a tanácskérő együttműködési folyamatában.

A konvergens perspektíva a valószínűre, a stabilra, a mérhetőre, az informatívra és a megosztottra összpontosít. Ez magában foglalja a munkaerőpiaci információkat, az oktatási rendszer működését, a foglalkozási követelményeket, a tanácskérő tanulmányi eredményeit, az értékelt készségeket és tulajdonságokat, a hobbikat és a korábbi munkahelyeket.

A feltörekvő/emergens perspektíva a meglepő, az egyedi, az intuitív, a lehetséges dolgokra összpontosít. Ide tartozhatnak a tanácskérő történetei, példázatok, a spiritualitás, az értelem, a cél, az alkalmazkodóképesség, a rugalmasság és a kudarcra adott válaszok.

Felhasznált irodalom

Borbély-Pecze, T. B. (2024). A pályaorientáció 21. századi trendjei. Rendszerek és szociális tanulás. Gyógypedagógiai Szemle52(4), 195–209. https://doi.org/10.52092/gyosze.2024.4.1

Kapcsolódó irodalom

Bright, J. (2021). Confront the complex! The Career Challenge of 21st century complexity. Blog. Ausztrália URL: https://www.brightandassociates.com.au/wordpress/confront-the-complex-the-career-challenge-of-21st-century/

Bright J. E. H., Pryor R. G. L. (2007). Chaotic careers assessment: How constructivist and psychometric techniques can be integrated into work and life decision making. Career Planning and Adult Development Journal 23: 46–56.

Bright J. E. H., Pryor R. G. L. (2008). Shiftwork: A Chaos Theory of Careers agenda for change in career counselling. Australian Journal of Career Development 17: 63–72.

Bright J. E. H., Pryor R. G. L. (2012). Goal setting: A chaos theory approach. In: David S., Clutterbuck D., Megginson D. (eds) Beyond goals: Effective strategies for coaching and mentoring, London, UK: Gower.

Krumboltz, J. D., Mitchell, A. M., & Jones, G. B. (1976). A Social Learning Theory of Career Selection. The Counseling Psychologist, 6(1), 71-81. https://doi.org/10.1177/001100007600600117

Krumboltz, J. and Levin, A. (2004). Luck Is No Accident. 3rd ed. San Luis Obispo, Calif.: Impact.

A szerzőről:

Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.

 

Élményalapú tanulás a komfortzónán túl

Fiatalokkal foglalkozik? Pedagógusként szeretné, hogy a diákja külföldi tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodjanak? Szeretne ehhez megbízható információkat szerezni? Ha érdekli, a fiatalok mentális egészsége és a nemzetközi mobilitási projektek közötti összefüggés?
Akkor várjuk rendezvényünkre!

Időpont: 2025. október 9., 14:00-19:00

Helyszín: Tempus Közalapítvány (1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.)

Célcsoport: pedagógusok, ifjúsági szakemberek

Jelentkezési határidő: 2025. szeptember 12.

Részletek: Élményalapú tanulás a komfortzónán túl – Rendezvények – Tempus Közalapítvány

Az esemény résztvevői információkat kapnak a fiatalok számára elérhető mobilitási lehetőségekről, emellett a fiatalok mentális egészségének témáját körüljárva megvizsgáljuk, hogy a szakemberek hogyan segíthetik a fiatalokat a legteljesebb mobilitási élményért.

Mondd el, oszd meg! – Kreatív tartalomgyártás műhelyfoglalkozás

Részt vettél valamilyen nemzetközi Erasmus+ vagy Európai Szolidaritási Testület projektben? Rengeteg élménnyel és tapasztalattal tértél haza, amit szeretnél megosztani másokkal, de nem tudod, hogyan állj neki? Akkor műhelyfoglalkozásunk rád vár!

Időpont: 2025. október 13-14.

Helyszín: Tempus Közalapítvány (1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.)

Célcsoport: valamely mobilitásban részt vett 18-25 éves fiatal

Jelentkezési határidő: 2025. szeptember 15.

Részletek: Eurodesk – Találd meg nálunk, amit keresel

Olyan fiatalokat várunk, akik részt vettek valamilyen nemzetközi mobilitási programban, élményeiket szívesen megosztanák másokkal videós formában, amihez hasznos tippeket tanulhatnak el egy szakértő facilitátor (Gősi Lilla) segítségével.

Euroguidance MOOC: Önértékelő módszerek a felnőttek pályaorientációjában

Önértékelő módszerek a felnőttek pályaorientációjában

Az önismeret kulcsfontosságú a sikeres karrierhez és a hosszú távú elégedettséghez. Az egyén releváns önmagáról alkotott képe, azaz a helyes öndefiníció hozzásegíti a számára leginkább megfelelő pálya megtalálását, a sikeres pályavitelt, amely hosszú távon a pályával való elégedettséghez is elvezet. Ezért kiemelten fontos, hogy foglalkozzunk az öndefiníció fejlesztésével.

Az EPALE Platformon a  Euroguidance Magyarország megbízásából készült MOOC négy különböző fejezete azt a célt kívánta szolgálni, hogy az életpálya-építés témakörben érdeklődő olvasók mélyebb, alaposabb ismereteket szerezhessenek az önismeret tartalmával, fejlesztésének lehetőségeivel összefüggésben. Az egyének boldogulásának, így a munkával, élettel való elégedettségének vizsgálatára vonatkozóan került bemutatásra az, hogy az önismeret fejlesztése révén közelebb kerülhetnek a személyek azokhoz a munkaterületekhez, képzésekhez, munkakörökhöz, melyek leginkább megfelelnek a személyiségüknek. Ennek az összhangnak a megteremtése nem kizárólag az egyén szempontjából fontos, hiszen a munkaadók, a szervezetek gazdasági érdekei is megkívánják azt, hogy az illesztés valós, reális legyen, s a munkavállalók tartós elköteleződése mellett váljanak lojális, elégedett tagjaivá a szervezetnek.

A MOOC szerzője
dr. Visztenvelt Andre dr. Visztenvelt Andrea

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docenseként oktatási, kutatási feladatokat lát el a Humántudományi és Szakképzési tanszéken, illetve hazai és nemzetközi projektekben dolgozik szakértőként, tanácsadóként. Fő kutatási, érdeklődési területe az életpálya- építési képességek fejlesztése, a felnőttek tanulási folyamatainak támogatása, a hátrányos helyzetű csoportok segítése a foglalkoztathatóságuk növelése érdekében.