Euroguidance MOOC: Tudatos pálya, rugalmas jövő – Önmenedzsment és alkalmazkodás a változó munka világában

A Euroguidance Központ megbízásából készült tananyag támogatást nyújt a pályaorientációs szakembereknek az önmenedzsment módszereinek alkalmazásában.

A 21. század munkaerőpiaca gyors, sokszor kiszámíthatatlan változásokat hoz: szakmák tűnnek el vagy alakulnak át, új kompetenciák válnak nélkülözhetetlenné, a pályák pedig egyre kevésbé követik a hagyományos, lineáris ívet. Ebben a környezetben a hosszú távú szakmai siker kulcsa nem pusztán a szakmai tudás, hanem az önmenedzsment, az önszabályozás és a rugalmasság képessége. A pályaválasztás ma már nem egyszeri döntés, hanem folyamatosan újragondolandó folyamat, amelyben az élethosszig tartó tanulás, a reziliencia és a tudatos pályaépítés alapvető szerepet játszanak.

Ez a MOOC abban támogatja a pályaorientációs szakembereket – legyenek általános iskolában, középiskolában vagy felsőoktatásban dolgozó pedagógusok, tanácsadók, mentorok –, hogy saját gyakorlatukba beépítsék az önmenedzsment fejlesztésének módszereit. A tananyag bemutatja az önmenedzsment alapfogalmait és eszközeit (pl. SMART-célkitűzés, GROW-modell, erőforrás-menedzsment, időgazdálkodás), kitér a stressz- és érzelemszabályozás, a reziliencia és a tanulási agilitás fejlesztésére, valamint foglalkozik a digitális önmenedzsment és a networking kérdéskörével is. A beépített gyakorlatok és letölthető munkalapok lehetőséget adnak arra, hogy a szakemberek ne csak elméletben, hanem a mindennapi munkában is hatékonyan támogassák a tanulók és hallgatók tudatos pályaépítését és hosszú távú szakmai boldogulását.

A MOOC ezen a linken érhető el az EPALE platformon.

A szerzőről

Rákóczi Emese klinikai és munka- és pályatanácsadó szakpszichológus.

A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Budapesti Tagintézményében tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsági munkát és pályaválasztási tanácsadást végez, emellett a Mind ’n’ Tér pszichológiai rendelő szakmai vezetője. Rendszeresen tart pedagógus továbbképzéseket tehetséggondozás, pályaorientáció témakörökben. Részt vett a MONDALK hazai fejlesztésű kreativitásteszt kidolgozásában, a szakszolgálatok számára készült pályaválasztási protokoll kidolgozásában.

Tervezett véletlen és a káoszelmélet a pályatanácsadásban

A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors

A tervezett véletlen

A tervezett véletlen elmélete önmagában is egy érdekes válasz a modern világ kihívásaira. Mindenekelőtt: a tervezett véletlen tanulás elméletét általában véletlen elméletnek nevezik, azt a benyomást keltve, hogy senkinek semmit sem kell tennie a pálya/karrierje megtervezéséért, és minden „csak úgy” megtörténik. Ez persze enyhe túlzás. Ennek az elméletnek a fő tétele az, hogy “a dolgok megtörténnek”, akár tetszik, akár nem, és fel lehet, illetve fel kell készülni arra, hogy meglássuk és megragadjuk a lehetőségeket, amelyeket az életünkben “megtörténő dolgok” kínálnak.

A szerző(k) felhagynak a világ megismerhetőségének illúziójával, és a váratlanra készítik fel a tanácskérőket. A tervezett véletlen elmélete kiemelten újszerű azon klasszikus, normatív tanácsadási elméletekhez képest, amelyek a „megfelelő mennyiségű és minőségű pályainformáció” biztosításáról értekeznek, mint a pályaválasztási döntés egyik előfeltételéről.

A tervezett véletlen elméletében az volt a forradalmi, hogy Krumboltz felismerte: a pálya/karriertervezés nem feltétlenül attól függ, hogy tinédzserként meghozzuk-e az egyetlen pálya/karrierdöntést, a nagybetűs pályaválasztási döntést (környezeti elmélet), vagy az élet különböző szakaszaiban hozott pálya/karrierdöntések sorozatát (fejlődéselmélet), hanem, hogy a karriertervezés folyamatos, gyakran nem tervezett vagy nem előre látható események által befolyásolt, és kiszámíthatatlan, hogy mikor kell döntéseket hozni.

Kézikönyvükben, amelyek a címe, „A siker nem egy véletlen baleset!” az alábbiakkal próbál rámutatni a módszer lényegére.

  • “Légy tudatában a környezetednek” – fontos, hogy meglásd a lehetőségeket, és tartsd nyitva a lehetőségeidet.
  • “Vállalj kockázatot, még akkor is, ha az elutasítás a lehetséges kimenetel” – a próbálkozás jobb, mintha egyáltalán nem próbálkoznál. A meg nem próbálás elvesztett lehetőségekhez vezet.
  • “Légy alkalmazkodóképes és nyitott” – fogadd el a változásokat és foglalkozz velük. Akkor mondj igent, amikor tudsz, ne akkor, amikor nincs más lehetőség.

Kézikönyvük egyik legfontosabb mondanivalója az önszabotázsról szól, amellyel a tanácskérő saját pályaépítését akadályozza. A továbbiakban azt mondják, hogy vannak belső és külső akadályok;

  • Külső akadályok: nincs elég pénzed egy tanfolyamra: ezt úgy tudod leküzdeni, hogy olyan lehetőségeket keresel, amelyeket megengedhetsz magadnak. A külső akadályok közül néhányat nehéz vagy egyáltalán nem lehet leküzdeni. Ha nem rendelkezel megfelelő színlátással, nem leszel képes villanyszerelőként dolgozni.
  • Belső akadályok: a kudarctól való félelem miatt nem indulsz el egy pályán. Ezeket általában nagyobb kihívás leküzdeni, mert az önmagunkról és a világról alkotott, régóta fennálló hiedelmekben gyökereznek.

A tervezett véletlen elmélet nem azt kéri a tanácskérőtől, hogy ne tervezzen, de nem is az a célja, hogy segítsünk az egyénnek megtervezni az élete hátralévő részét. Ezek helyett rugalmasságra, folyamatos rendelkezésre állásra, a lehetőségeinek pásztázására készteti a tanácskérőt.

 

Káoszelmélet a pályafutásban

A pályák/karrierek káoszelmélete (CTC: Chaos Theory of Careers) a pályafejlődés egy olyan újszerű megközelítése, amely leírja a pályafejlődésnek mind a tartalmát, mind annak folyamatát. A pályák/karrierek káoszelmélete az általános rendszerelméletben gyökerezik, a matematikából és a természettudományokból eredő elméletekből épül fel, összekapcsolva a pályafejlesztést a természeti világ működésével. A káoszelmélet azokra a modern kihívásokra keresi a választ, amely a pályafutást körbeveszi; ezek a folyamatos, nem lineáris változások, amelyek feletti emberi kontroll erősen korlátozott.

A káoszelmélet szerint az egyének önszerveződő rendszerek, amelyek egyrészt a túlélésre, másrészt a célképzésre és az értelmes cselekvésre törekszenek. A pályafutás alapvető módja annak, hogy társadalmi kontextusban ilyen önszerveződés történjen, ezért egyaránt fontos az egyének és a közösségek számára. Az egyén pálya/karrierfejlődése tehát egy komplex dinamikus rendszer, és egy sor többé-kevésbé általános más komplex dinamikus rendszer függvénye, köztük más egyének, szervezetek, kultúrák, jogszabályok és társadalmi környezet kölcsönhatása.  A káoszelmélet több új fogalmat is bevezet a pályatanácsadás területére:

  • Emergencia/felbukkanás – látszólag véletlenszerű események sorozatából új, felismerhető rend kialakulása;
  • Fraktálok – az összetett dinamikus rendszerek működéséből látható nyomok és minták, beleértve az egyéni tulajdonságokat és készségeket, a munkaerőpiaci trendeket, a családi hatásokat és a munkáltatói előítéleteket;
  • Komplexitás – a rendszerek közötti kapcsolatok miatt az új évezredben drámaian megnőtt az a lehetőség, hogy a rendszereket sokféle más, exogén és endogén tényező befolyásolja;
  • Fázisváltás – a komplex dinamikus rendszerek szerkezetének és működésének radikális átalakulása, akár fokozatosan (mint például az új készségek fejlesztése az oktatás és képzés révén), akár hirtelen változás eredményeként (mint például a vállalatváltás, a munkaviszony megszűnése, vagy súlyos egészségügyi sérülés). Bright és Pryor (2008)
  • Nemlinearitás – ez nem egyszerűen a nemlineáris pálya/karrierfejlődési mintára utal, – amire általában használták –, ehelyett a rendszerelméletben a nemlinearitás általánosabban utal az ok és okozat lehetséges aránytalanságára, oly módon, hogy egy látszólag kis változás egy komplex dinamikus rendszer egyik részében jelentős hatást gyakorolhat a rendszeren belül, és azon túl. Ez az úgynevezett “pillangóhatás”. Ezt használták fel egy olyan pályaoktatási technika kidolgozására, amely megkönnyíti a tanácskérők gondolkodását a kortárs pályafutások természetéről;
  • Véletlen – a komplexitás egyik elkerülhetetlen következménye a kiszámíthatóság elvesztése, és a nem tervezett események hatása az egyének életére, karrierjére. A racionális döntéshozatal hangsúlyozása a korábbi karrierfejlesztési elméletekben és gyakorlatban valójában elhanyagolta azt a gyakran döntő szerepet, amelyet a véletlen események játszhatnak az egyének életében és karrierjében;
  • A spiritualitás – és a hozzá kapcsolódó fogalmak, mint például a cél, az értelem, a szándék, a fontosság, az értékek és az etika, a karrierfejlesztés alapjaként egyre inkább előtérbe került. A spiritualitásnak a komplex dinamikus rendszerek határai mentén történő konceptualizálása lehetővé teszi, hogy a káoszelmélet integrálja az ilyen motívumokat, különösen a “furcsa attraktorra” való hivatkozással
  • Visszajelzés – mivel a karrierfejlesztés állandó folyamat, és mivel a tevékenységek eredményeit nem lehet előre garantálni, nagymértékben megnőtt az előrehaladásról és a megtett intézkedések eredményeiről szóló információk megszerzésének fontossága. Az összetett dinamikus rendszerek nagyrészt pozitív vagy negatív visszacsatolással működnek.

A gyakorlati alkalmazásban két stratégiát vázolnak fel a szerzők, a konvergenset és az emergenset.  Mindkét perspektívát fel kell használni a tanácsadó és a tanácskérő együttműködési folyamatában.

A konvergens perspektíva a valószínűre, a stabilra, a mérhetőre, az informatívra és a megosztottra összpontosít. Ez magában foglalja a munkaerőpiaci információkat, az oktatási rendszer működését, a foglalkozási követelményeket, a tanácskérő tanulmányi eredményeit, az értékelt készségeket és tulajdonságokat, a hobbikat és a korábbi munkahelyeket.

A feltörekvő/emergens perspektíva a meglepő, az egyedi, az intuitív, a lehetséges dolgokra összpontosít. Ide tartozhatnak a tanácskérő történetei, példázatok, a spiritualitás, az értelem, a cél, az alkalmazkodóképesség, a rugalmasság és a kudarcra adott válaszok.

Felhasznált irodalom

Borbély-Pecze, T. B. (2024). A pályaorientáció 21. századi trendjei. Rendszerek és szociális tanulás. Gyógypedagógiai Szemle, 52(4), 195–209. https://doi.org/10.52092/gyosze.2024.4.1

Kapcsolódó irodalom

Bright, J. (2021). Confront the complex! The Career Challenge of 21st century complexity. Blog. Ausztrália URL: https://www.brightandassociates.com.au/wordpress/confront-the-complex-the-career-challenge-of-21st-century/

Bright J. E. H., Pryor R. G. L. (2007). Chaotic careers assessment: How constructivist and psychometric techniques can be integrated into work and life decision making. Career Planning and Adult Development Journal 23: 46–56.

Bright J. E. H., Pryor R. G. L. (2008). Shiftwork: A Chaos Theory of Careers agenda for change in career counselling. Australian Journal of Career Development 17: 63–72.

Bright J. E. H., Pryor R. G. L. (2012). Goal setting: A chaos theory approach. In: David S., Clutterbuck D., Megginson D. (eds) Beyond goals: Effective strategies for coaching and mentoring, London, UK: Gower.

Krumboltz, J. D., Mitchell, A. M., & Jones, G. B. (1976). A Social Learning Theory of Career Selection. The Counseling Psychologist, 6(1), 71-81. https://doi.org/10.1177/001100007600600117

Krumboltz, J. and Levin, A. (2004). Luck Is No Accident. 3rd ed. San Luis Obispo, Calif.: Impact.

A szerzőről:

Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.

 

Kollektivista tanácsadási elméletek és gyakorlatok: Sokszínű Ázsia

A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors

Az ázsiai kontinens sokféleségéhez nem fér kétség. Egyszerre jellemzik nagyon fejlett és gazdag országok (Japán, Szingapúr, Dél-Korea, Kína) és a feltörekvő országok (pl. Kambodzsa). A használt nyelvekben, a megjelenő kultúrákban is igen sokrétű kontinensről van szó.  A kontinens két állama India és Kína, a világ népességének 35%-át adja, közel hárommilliárd embert jelent. Ázsia, mint kontinens közel ötmilliárdos lakónépességével a Föld legnépesebb kontinense, ahol mást jelent a személyes tér, a közösséghez tartozás és az egyéni pálya-, karrierépítés meghatározása is, mint Európában.

Az ázsiai országok egyes csoportjairól, OECD országok, mint Japán és Dél-Korea az adott országok angol nyelven is többet publikáló szerzőitől elég részletes ismeretekkel rendelkezünk, addig nagy országok, pl. Kína, India esetében töredékesek az információk, avagy az elérhető információk sokszor angol és amerikai kollégák közvetítésével (interpretációjában?) érkeznek meg hozzánk. Megint más államok estében pl. Fülöp-szigetek, számos apró óceániai ún. mikroállam inkább csak egy-egy globális konferenciáról felvillantható emlékünk, elbeszélésekből származó információnk (Fidzsi-szigetek, Szamoa) van csak.

A hatalmas és rendkívül heterogén térség pályaorientációs irányzatainak megértésében segítésünkre van az APCDA Ázsia-Óceánia Pályafejlesztési Szövetség[1] és az általuk kiadott szaklap, amelynek szerkesztésében, Brian Hutchison[2] becenevén a „Globális Karrier Fickó” (a.k.a. the Global Career Guy) elvitathatatlan érdemeket szerzett az elmúlt évtizedekben. Az APCDA összeköti az ázsiai és csendes-óceáni térségben dolgozó vagy az ázsiai és csendes-óceáni térségben érdekelt karrierfejlesztési szakembereket, és globális fórumot biztosít az ázsiai és csendes-óceáni térségben hatékony karrierfejlesztési ötletek, kutatások és technikák megosztására.  A szervezet 2025-ös konferenciáját Kínában rendezik majd meg.[3]

A 2023-ban megrendezett ázsiai pályatanácsadási szimpózium kapcsán így írt a két szervező; „Ázsia! Már maga a név is a kiterjedés és a sokféleség képét idézi fel bennünk. Ázsia a világ legnagyobb, legváltozatosabb és legnépesebb kontinense. Ez a szimpózium arra vállalkozott, hogy képet adjon az ázsiai tanácsadás és pályaorientáció fejlődéséről, valamint a régió sajátos és más régiókkal közös kihívásairól és lehetőségeiről. Az ázsiai szimpózium a Kínából, Hongkongból, Makaóból, Tajvanról, Szingapúrból, Indiából és Pakisztánból származó előadások széles skáláját öleli fel.„ (Bakshi & Yuen, 2022).

Japán

A Japánéról szóló cikkekben jellemzően hamar felbukkan az ikigai kifejezés (生 き 甲 斐, ‘a létezés oka’). A pályafejlesztés világára lefordítva a kifejezés négy témakör metszéspontját keresi, amely egyben az értelmes karrier/ pálya célokat is kijelöli az egyén számára. Lényegében úgy próbálod meg kidolgozni a saját egyedi „boldogsághelyedet”, hogy figyelembe veszed, mi az, ami átfedésben van négy különböző elemmel: (1) amit szeretsz csinálni; (2) amiben jó vagy; (3) amiért meg lehet fizetni; és (4) amire a világnak szüksége van. Egyes magyarázatok kapcsolatot keresnek a hosszú, egészségben eltöltött élet és az ikigai alapján megvalósult pálya/ karrierválasztás között.

A japánok szerint mindenkinek van egy ikigaija – az élet oka. A világ legöregebb embereinek otthont adó japán falu lakói szerint ennek megtalálása a boldogabb és hosszabb élet kulcsa. Ha erős az ikigai-érzésünk – ahol az, amit szeretünk, amiben jók vagyunk, amiért fizetést kaphatunk, és amire a világnak szüksége van, az azt jelenti, hogy minden napunk értelmet nyer. Ez az oka annak, hogy reggelente felkelünk. Ez az oka annak is, hogy sok japán soha nem megy igazán nyugdíjba (valójában a japán nyelvben nincs olyan szó, amely a nyugdíjat olyan értelemben jelentené, mint az angolban): Aktívak maradnak, és azzal foglalkoznak, amit élveznek, mert megtalálták az élet igazi célját – a mindig elfoglaltnak lenni boldogság. (García & Miralles, 2017).

A japán munkakultúra és karrierfelfogás árnyoldala a mentális, fizikális túlterhelődés. Japán a túlzott munkakultúrájáról és a munka iránti elkötelezettségéről ismert, ami miatt a világ „munkamániásként” tekint az országra. A „fehérgalléros hősöknek”, vagy helyi nevükön a „fizetett embereknek” tulajdonítják a japán gazdaság fellendítését, saját életük rovására (Widarahhesty, 2020). Ebben az ellentmondásban, a) a munka, amely ikigai-érzésünket kialakítja és a b) a munka, amely túlterhel, érdekes kettőségként jelenik meg a munka, mint a közösséget kiszolgáló, hasznos tevékenység (és nem az euro-atlanti önkifejezés) paradoxona.

Japánban klasszikusan a karrier fogalmát a férfi életpályák leírására használták (Dillon, 1983). A „szakképzési tanácsadás” (shokugyo shido) fogalmát történelmileg 1915-ben vezették be Japánban. Shokugyo japánul hivatást jelent, a shido pedig útmutatást. A Meidzsi-restaurációt követően ez volt az a korszak az ipari forradalom hatására bekövetkezett munkaerő-vándorlás kora volt. Soju Irisawa lefordította japánra a szakmai/szakképzési tanácsadás kifejezést, és bevezette ’A jelenlegi oktatás” (1915) című könyvében bevezette a szakmai tanácsadás fogalmát (Mimura, 2016). 1927-ben a kormány bevezette az iskolai oktatásba a szakmai/szakképzési tanácsadást.

1950-ben kitört a koreai háború és a háború idején egyre nagyobb volumenű termelés a japán gazdaság fellendülését és erőteljes fejlődését eredményezte. Az emberi erőforrásokra, főként a szakképzett mérnökökre és technológiai készségekkel rendelkező emberekre nagy szükség volt, ezért nagyra értékelték őket, ami nagy keresletet teremtett a foglalkoztatásuk iránt. Így 1957-ben először jelent meg a pályaorientáció szóhasználat a szakképzési tanácsadás helyett. Ugyanakkor a karrier és karrier tanácsadás fogalma az akadémiai karriere utalt. 1971-ben a Japán Oktatási Minisztérium kodifikált a pályaorientáció fogalmát. Ez a jogszabály kimondta, hogy a „pályaorientáció” az a folyamat, amelynek során a tanárok irányítják és segítik az egyes tanulókat. Szisztematikusan és folyamatosan támogatják, hogy a tanulók saját kompetenciáikat és attitűdjeiket fejleszthessék a jövőbeli pálya kiválasztása vagy megtervezése, az elhelyezkedés vagy az oktatás magasabb szintjein való továbblépés érdekében, és alkalmazkodni tudjanak későbbi felnőtt életszerepeikhez.

Az tanulók utókövetése szintén fontos tevékenység a tanárok számára. Ennek a tevékenységnek a fő funkciója annak felmérése, hogy a végzősök lemorzsolódottak-e a továbbtanulás során vagy alkalmazkodtak-e az új iskolához, képzési szinthez vagy a szakmához. Amennyiben illeszkedési probléma lép fel a tanárok feladata a volt tanulók támogatása.

Kína

1916-ban Zhou Yichun a Tsinghua Iskola (Egyetem) akkori elnöke (a Tsinghua Egyetem elődje) karrierfejlesztési előadásokat szervezett és felmérést végzett a hallgatók preferenciáiról a szakok és a tengerentúli egyetemek kiválasztásában (Xie, 2009). Ezt a dátumot szokták a kínai pályaorientáció intézményesített születésének is nevezni. A középiskolai pályaorientáció és pályaorientáció még mindig embrionális szakaszban van, és nem rendelkezik jól meghatározott szakmai személyzet. Annak ellenére, hogy nincs egységes szakmai protokoll és követelményrendszer létezik egy nemzeti szabvány a felsőoktatási pályaorientációs szolgáltatások nyújtásáról. Az egyik a szakmákra vonatkozó nemzeti szabvány: Pályaorientációs szakemberek elvárásai címmel, amelyet 1999-ben adtak, és 2005-ben a Munkaügyi és Szociális Biztonsági Minisztérium felülvizsgált.

A kínai kultúra kollektivista irányultságú, amely fontos szerepet játszik a nyugati hatásra kialakulóban lévő pályaorientációs elméletre és gyakorlatra is. A kínai kultúra, értékek és meggyőződések hatással vannak a kínai diákok pályaválasztására, a munkavállalók karrieraspirációira is. Kínában a családi struktúra nagyon világos és szigorú, és az emberek tisztelik a tekintélyt. A mai napig erősek a konfuciánus értékek, a „gyermeki jámborság” is, amelyek az egyének alázatosságát és jó viselkedését részesítik előnyben, ami részben magyarázza a pályatanácsadással szembeni negatív hozzáállást (Shao, 2021).

Az „arcunk megtartása” (mások előtti megjelenésünk és viselkedésünk) jelentős kulturális értéket képvisel és befolyásolja a pályaválasztást, a karrierépítést és a munkakultúrát Kínában. A társadalmi rangra, a hírnévre és a méltóságra utal. Az arculat megőrzése kulcsfontosságú mind az egyének, mind a szervezetek számára. A kínai szakemberek igyekeznek elkerülni, hogy saját maguk vagy mások számára kínos helyzetet, vagy arculatvesztést okozzanak. Az „arc” megóvásának hangsúlyozása kihat a kommunikáció dinamikájára, mivel a kritikát vagy a konfrontációt közvetett módon lehet megközelíteni a harmónia megőrzése és a nyilvános szégyenérzet elkerülése érdekében.

A kínai munkakultúrában nagyra értékelik a kapcsolatok kiépítését és ápolását, amelyet guanxi néven ismerünk. A guanxi a személyes kapcsolatok és kapcsolatok hálózatára utal, amely megkönnyíti az üzleti interakciókat és az együttműködést. A bizalom, a kölcsönös megértés és a munkatársakkal, ügyfelekkel és üzleti partnerekkel való kapcsolat kialakítása elengedhetetlen a sikeres együttműködéshez Kínában. Ha időt és erőfeszítést fektetünk az erős guanxi kiépítésébe, az jobb üzleti lehetőségekhez és a helyi üzleti környezet mélyebb megértéséhez vezethet. A kínai munkakultúrát gyakran társítják a nagy nyomás alatt álló környezethez, amelyet a hosszú munkaidő és a munka iránti intenzív elkötelezettség jellemez. A „996” fogalma arra a nem hivatalos elvárásra utal, hogy a hét hat napján reggel 9-től este 9-ig kell dolgozni. Ez a megterhelő munkarend megnövekedett stressz-szintet, fáradtságot és korlátozott időt eredményezhet a személyes elfoglaltságokra. A kínai szakemberek gyakran szembesülnek azzal a kihívással, hogy egyensúlyt kell teremteniük szakmai kötelezettségeik és személyes jólétük között.

Az irodalom áttekintése során (Könnyen lehet, hogy az angol nyelvű forrás-áttekintés okán.) nem találtam olyan pályaépítési elméletet, amely a modern munkapiacok és karrier kihívásaira és a pályaorientáció nemzetközi jellemzőire alapozott hazai, kínai elmélet lett volna. Sok nyoma van az euro-atlanti modellek átvételének. Pop, Savickas, Holland, stb. globálisan jegyzett munkái gyakorta jelennek meg kínaiak által írt angol nyelvű irodalmakban.  Világos a konfucianizmus újraéledése is; „A konfucianizmus már több mint két évezrede formálja Kínát: a Mester szavai mind az átlagemberek, mind a hatalom számára útmutatást kínálnak..” (Almády, 2013) Amely tanításai megkerülhetetlenek a kollektívára épülő munkaszervezés és pályaorientáció során.  Külső szemlélőként kifejezetten (Japánhoz és Dél-Koreához) hasonló szakmai kihívásnak tűnik a work-life balance megteremtése, a decent work agenda követését támogató tanácsadási modellek kínai adaptációja, vagy saját Kínai módozataik kialakítása.

India

India 2020-ra a világ legfiatalabb korösszetételű országa lett. Az átlagéletkor pedig alig 29 éves, és a világ munkaerő-állományának mintegy 28%-át teszi ki. Az afrikai kontinens államaihoz hasonlóan Indiában a növekvő fiatal népesség munkához juttatása még sokáig kihívás lesz. Ezzel India alapvetően más demográfiai helyzetből tekint rá a pályaorientációra, mint az elöregedő Japán, Dél-Korea vagy a szomszédos másik gigász Kína.

India elég jelentős erőfeszítéseket tesz saját pályaorientációs elméletének és gyakorlatának kialakítására. A Jiva[4] जीव (magyar átírásban dzsíva, jelentése élő) egy nem nyugati kultúrák számára kifejlesztett pályaorientációs rendszer, különös tekintettel Indiára.  A beavatkozás erős kutatási alapokon nyugszik, és két fázisban fejlesztették ki azzal a szándékkal, hogy a karrier- és megélhetés-tervezést bevezessék a nemzeti főáramlatba. Ezen erőfeszítés részeként a modellt kidolgozó civil szervezet angol nyelvű szaklapot is kiad The Indian Journal of Career and Livelihood Planning (IJCLP)[5]  címmel.  Az indai keretekre átdolgozott tanácsadási modell fő gesztora a bengalurui (bangalori) alapítvány alapító Gideon Arulmani.

A köznyelvben a megélhetés a túlélési szükségletekkel függ össze, és úgy gondolják, hogy a megélhetést az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók, például a mezőgazdasági termelők, kézművesek és szakmunkások gyakorolják, főként vidéki területeken. A pálya/karrier ezzel szemben erősebben kötődik a városi élethez, valamint a közép-, és felsőbb társadalmi osztályokhoz, és úgy ábrázolják, mint ami jobb lehetőségeket és magasabb jövedelmet kínál. A formális (iskolai és felsőoktatás) oktatást a karrierhez vezető belépőnek tekintik, míg a készségek átadásának hagyományos, nem formális gyakorlata a megélhetéshez kapcsolódik. Sok kultúrában azonban a megélhetés a valóság. Mégis, a pályafejlesztési szakemberek körében gyakori tendencia a megélhetési gyakorlatok felváltása a pályaorientációval. (Arulmani, 2014). Ez helytelen gyakorlat összegzi Arulmani és a Jiva Alapítvány.

A dzsíva (angolul: jiva) szó a legtöbb indiai nyelven ‘életet’ jelent. A karrier-tanácsadás dzsíva megközelítése azon a feltevésen alapul, hogy az egészséges karrier szerves kapcsolatban áll az egyén életével. A karrier nem csupán egy munka – hanem olyan munkák és foglalkozások gyűjteménye, amelyek kiaknázzák a bennünk rejlő lehetőségeket, és mély megelégedettséget nyújtanak számunkra.  A karrier olyasvalami, amivel egy életen át foglalkozunk. Ebben az értelemben a karrier az életünk meghosszabbítása. A dzsíva négy karrierfejlesztési értéken alapul, amelyeket az ázsiai kultúrákból értelmeztek.

A Dzsíva-spirál: A karrierfejlesztés nem lineáris megközelítését jelenti. Az ősi indiai filozófia az élet ciklikus megközelítését mutatja be. Erre az elvre támaszkodva dzsíva a spirál képét használja a fejlődés leírására. A Jiva workshop során a gyerekek megtanulják, hogy a természet tele van a spirálok példáival, a galaxisok szerkezetétől kezdve a csigahéjon át a rózsabimbó kivirágzásáig. A különböző dzsíva -tevékenységeken keresztül a gyerekek megvitatják azt a tényt, hogy egy karrier ritkán fejlődik lineárisan és egymás után.  Vannak hullámvölgyei és hullámvölgyei, és együtt fejlődik az egyénnel.

Ahogy az élet lejátszódik, az ember gyakran visszatér oda, ahonnan elindult, de minőségileg másképp: idősebb és érettebb lesz. Az ember elmozdulhat arról az útról, amelynek a részese volt, egy kapcsolódó, de más útra.[6] Az indiai filozófia arra ösztönzi az egyént, hogy a (pálya)döntések meghozatalakor objektivitást gyakoroljon és szenvedélytelenséget (nishkama). Dzsíva ezt úgy értelmezi, hogy rámutat arra, hogy a mai gazdasági fejlődés természete számtalan lehetőséget kínál az indiai fiataloknak. Ez nem jelenti azt, hogy csak azért, mert egy lehetőség létezik, azt meg kell ragadni. A pálya/karrierépítés megköveteli azt a képességet, hogy mérlegelni tudjuk az előnyöket és hátrányokat, majd elfogadjuk vagy elutasítjuk.

A dzsíva-workshop során a diákok mérlegelik, hogy egy-egy lehetőség vagy oktatási út mennyire felel meg az érdeklődési körüknek és adottságaiknak.  Vajon egy lehetőség csupán egy álláshoz vezet, vagy egy valódi karrier felé nyit?

Az ilyen kérdésekre adott válaszok megtalálása kulcsfontosságú az egészséges karrierépítés szempontjából. A dzsíva megteremti az alapokat ahhoz, hogy a diákok kritikusan viszonyuljanak a pályaválasztáshoz.

Indiában az elmúlt évtizedben az állam (Pontosabban a központi állam és a tagállamok.) is sokat lépett előre legalábbis az alapvető álláskeresési, pályatanácsadási szolgáltatások kialakításában. 2015 júliusában az indiai kormány bemutatta az ország új online pályaépítési/ karrier tanácsadó felületét National Career Service (NCS)[7] néven. Az NCS-t az indiai államokkal (tartományokkal) együttműködve tervezték meg, kihasználva azok a foglalkoztatási szolgálatok és a magán állásportálok tapasztalatait. Az NCS-nek több mint valamint több mint 27 000 pályatanácsadója van.  Fő céljuk a fiatalokat elérő pályaválasztási / orientációs tanácsadás biztosítása.

 

Felhasznált irodalom

Borbély Pecze, T. B. (2025). Career and career guidance beyond the Euro-Atlantic culture. Opus Et Educatio, 12(1). https://doi.org/10.3311/ope.40136

Kapcsolódó irodalom

Almády B. (2013). A konfucianizmus újjászületése a modern Kínában Közel, s Távol” III. Az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhely éves konferenciájának előadásaiból. Budapest. 169-178 old.  Url: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/34899/Kozel_Tavol_III_Almady_Bertalan_p_169-178.pdf teljes kötet: https://terebess.hu/keletkultinfo/Mohamed-elkuldese.pdf

Arulmani, G. (2014). Career guidance and livelihood planning. Indian Journal of Career and Livelihood Planning, 3, 9-11.

Arulmani, G. & Kumar, S. & Shresta S. & Viray M. & Aravind S. (én). The Cultural Preparedness Perspective of Career Development Jiva Foundation URL: https://jivacareer.org/wp-content/uploads/2022/11/Lecture-9A-Cultural-Preparedness.pdf

Bakshi, A. J., & Yuen, M. (2022). Counselling and career guidance in Asia. British Journal of Guidance & Counselling, 50(6), 813–817. https://doi.org/10.1080/03069885.2023.2165037

Dillon, L. (1983). Career development in Japan: Its relationship to Japanese productivity. Journal of Career Education, 10(1), 22–26. https://doi.org/10.1177/089484538301000103

García, H. & Miralles, F. (2017). Ikigai: The Japanese Secret to a Long and Happy Life. Penguin Books  ISBN 978-0143130727

Mimura, T. (2016). Vocational Guidance, Career Guidance, and Career Education phases in Japan.
Waseda University Graduate School of Education Bulletin, 2016 (3) 19-34. Url: https://waseda.repo.nii.ac.jp/records/10756

Shao, H (2021). Career Considerations When Working with Chinese International Students Asia Pacific Career Development Journal Vol.6: No1, pp 101 – 110 Url: https://asiapacificcda.org/Resources/APCDJ/A0006_1_07.pdf

Xie, C. (2009). Zhuang Zexuan and modern vocational guidance movement. Vocational and Technical Education, 59(3), 73-77.

Widarahhesty, Y. (2020). Otsukaresamadeshita A Critical Analysis of Japan’s Toxic Work Culture. WILAYAH: The International Journal of East Asian Studies, 9(1), 32–47. https://doi.org/10.22452/IJEAS.vol9no1.3

 

[1] https://asiapacificcda.org/

[2] https://www.globalcareerguy.com/

[3] https://asiapacificcda.org/2025-conference/

[4] https://jivacareer.org/

[5] https://jivacareer.org/?page_id=2253

[6][6] https://jivacareer.org/?page_id=328

[7] https://www.ncs.gov.in/Pages/default.aspx

A szerzőről:

Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.

Kollektivista tanácsadási elméletek és gyakorlatok: Közép és Dél-Amerika

A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors

Bevezetés

A pályaépítés nálunk Európában magányos életfeladat. Itthon, Magyarországon erősen individualizált kultúránkból főként az euro-atlanti irányba orientálódva még inkább úgy tűnik, hogy az egyének ma már nem csak lehetősége, de egyenes „joga van” önmaga megfogalmazására, saját pálya, és karriercéljainak más vagy mások által megfogalmazott prioritások elé helyezésére. Európában erős a városiasodás, átalakultak, személytelenedtek a közösségi terek és a közösség pályaorientációs funkciója is átalakult. Habár, a globalizációs hatás a pályatanácsadás területén is igen erőteljese, mégis láthatóak azok a kulturális-társadalmi vektorok, amelyek irányt és arányt szabnak a pályaépítésnek.

A tanácsadás fő eszköze a beszélgetés. Még akkor is az interperszonális kommunikációra épül minden tanácsadás, ha beszéd helyett képekkel vagy mozgással kommunikál tanácskérő és tanácsadó. Mint minden kommunikációs helyzet a tanácsadás során megvalósuló kommunikáció is kulturálisan terhelt, azaz a pálya, és karriertanácsadás gyakorlata és elméletei is kultúrafüggő, ahogyan az általános kommunikációelméletben az adó és vevő közötti megértés is az.  Ebben a blogbejegyzésben a latin-amerikai karrier és pályatanácsadás gyakorlatáról lesz szó, amely gyakorlatok kívül esnek az euro-atlanti orientáción. Ugyanakkor kulturálisan Latin-Amerika az európai kolonizáció hatására nagyrészt a katolikus keresztény kultúrkörbe került, amely mögött felsejlenek a Kolumbusz előtti kultúrák hatásai is, amelyek jelentősége ma különösen jelentős olyan országokban, mint Mexikó, Guatemala, Ecuador, Peru, Bolívia és Paraguay. A dekolonizáció hatására a latin-amerikai pályatanácsadásban megjelent a spanyol, portugál gyarmatosítás előtti identitások keresése, megértésének vágya, a saját és családi, többgenerációs pályatörténetek újra keretezésének igénye is.

Latin-Amerika

Latin-Amerika egy hatalmas, több mint hétmillió négyzetkilométeres földrajzi régió, amely Észak-Mexikó észak-amerikai sivatagjaitól Dél-Amerikában Argentína déli csücskéig terjed. Mindenféle szárazföldi képződmény és éghajlat megtalálható itt is, például a chilei Atacama perzselő sivatagjai és az Andokhoz hasonló havas hegyvonulatok. Latin-Amerika „latin” elnevezése közvetlenül kapcsolódik a terület uralkodó nyelveihez. A latin nyelvek közé tartozik többek között a spanyol, a portugál, a francia és az olasz. Latin-Amerikában az emberek többsége spanyolul beszél (a portugál a második leggyakrabban beszélt nyelv), ami ahhoz vezetett, hogy a régiót „Latin-Amerika” névvel illették. Latin-Amerika kultúrájához és hagyományaihoz olyan országok járultak hozzá, mint Spanyolország, Portugália, Olaszország, Franciaország, Anglia és számos afrikai ország.

A Közép-, és dél-amerikai pályaorientációról az elmúlt években egyre többet tudunk meg. A COVID járványt követően például az OECD (2021) négy országban (Argentína, Brazília, Chile és Mexikó) mérte fel a felnőtt pálya-, karriertanácsadást.[1] Az USA nagy tanácsadó szövetsége, az NCDA[2] (The National Career Development Association) is élénk érdeklődést mutat a klasszikusan „közel külföldként” számontartott kontinens megoldásai iránt.

A latin-amerikai munkaerőpiacokat a nagyfokú informalitás jellemzi, ami korlátozhatja formális tanulási lehetőségeket is, avagy a hozzáférést a pályaorientációhoz. Chilében, Argentínában, Brazíliában és Mexikóban az informális foglalkoztatás aránya az egyik legalacsonyabb Latin-Amerikában (OECD, 2021). Chilében, Argentínában és Mexikóban a felnőttek legalább 80%-a „nagyon számít” de legalább „valamilyen mértékben számít” a család és a barátok tanácsára a munkával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Míg a felnőttek pályaorientációja, a korrekciós- és karrier tanácsadás eddig nem kapott jelentős politikai figyelmet a latin-amerikai országokban, a fiatalok pályaorientációját nagyobb érdeklődés követi. Az ifjúsági képzési programok széles körben elterjedtek a régióban, és többnyire a hátrányos helyzetű fiatalokat célozzák meg. Ezek a programok gyakran tartalmaznak külön pályaorientációs elemet is. Ugyanakkor itt is jellemző a nagycsoportos megközelítés, kevéssé az egyéni tanácsadás.

Latin-Amerikában az OECD felmérése szerint (OECD 2021) pályaorientációs szolgáltatások igénybevételének leggyakoribb okai a következők: előrelépés a jelenlegi munkahelyen (40%), segítségre van szükség a tanulmányi/képzési lehetőségek kiválasztásához (29%), a munkahelyváltás (23%). A megkérdezett négy latin-amerikai ország felnőttjei lényegesen kisebb valószínűséggel számolnak be arról, hogy „keresik a munkahelyet” vagy „állást keresnek” (21%). Ennek a ténynek jelentős összefüggése van a munkaerőpiacok informalitásával. Az európai értelemben vett formális álláskeresés kevéssé elterjedt. Ezzel összefüggésben az OECD kérdőívében az látszott, hogy a felnőtt tanácskérők 36%-a pontosan abban szeretne tanácsot kapni, hogy hogyan kell formálisan pályázni egy állásra.

A latin-amerikai tanácsadás gyakorlatáról az Inter-Amerikai Fejlesztési Bank (IAB, 2025) felméréseiből ismerhetünk meg friss részleteket. A 2025-ben publikált tanulmányik öt ország (Panama, Peru, Chile, El Salvador és Mexikó) pályaorientációs tapasztalatairól közölt gyorsjelentés. A fókusz az ifjúsági foglalkoztatás szakpolitikai problémaköre volt, amelyhez ”automatikusan” kapcsolódik az ifjúsági pályaorientáció hiányos elérhetősége a régióban.

A pályaorientáció latin-amerikai elméletei nagymértékben támaszkodnak az északi félteke elméleteire, bár az ilyen megközelítések formálódnak a globális dél kontextusának figyelembevételével (Fonseca da Silva & Paiva & Ribeiro, 2016).

Brazília

Brazília is nehezen szabadul a gyarmati múltjától. A pálya/karrier tanácsadást a közép-, és felsőosztálybeliek számára Brazíliában a klasszikus globális északi (értsd: nyugati) elméletek ihlették. Ezek azonban nem igazán relevánsak a népesség nagy része számára.

Két releváns javaslat létezik az önálló brazil pályatanácsadási elmélet és gyakorlat kialakítására, amelyek különböző módon állítják elő az elméletet, és gyakorlatot a pályafejlesztés/orientáció terén.

Előszöris, Silvio Bock a karrierfejlesztés szocio-historikus megközelítését javasolta, amely a következőkre alapozódott a történelmi és dialektikus materializmuson alapul, és Paulo Freire (1975) elképzelései ihlették. Az a célja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi-történelmi kontextusra, valamint arra, hogy az emberek milyen helyet foglalnak el azokban a hatalmi viszonyokban, amelyekben találják magukat, annak érdekében, hogy módot keressenek arra, hogy meghaladhassák azokat. Ennek a célnak az elérése érdekében csoportos tanácsadásokat végeznek (Riberio, 2020).

Másodszor, Brazíliában a Marcelo Ribeiro által javasolt interkulturális pályafejlesztési megközelítés a társadalmi konstruktivizmus episztemológiáját ötvözi, amelyet főként az életpálya és az életművek által inspirált design-paradigma és a munkapszichológiai elmélet (Blustein, 2013), a globális északról származó, kontextualizált elméleteket ötvözik a délről származó elméletekkel. A brazil pályafejlesztési/orientációs gyakorlat a narratív tanácsadás elméletére építkezik. Ahol a tanácskérőnek abban segédkezik a tanácsadó, hogy saját posztgyarmati családi traumáit feldolgozhassa, a több generáción átívelő narratívákat újra keretezze.  miközben elősegíti, hogy a tanácskérő saját karrier/pályanarratívát alakítson ki.

Kolumbia

Kolumbiában a pálya/karrier tanácsadó, mint foglalkozás, szakma nem létezik. Ezek a funkciók az iskolai tanácsadók általános feladatköréhez tartoznak (Brual, 2018). Az országban az 1950-es években alakítottak ki először tanácsadó képzést, amelyet főként a képzési lemorzsolódás megakadályozása inspirált, semmit a pályatanácsadás céljainak követése. A pályaválasztással kapcsolatos, az oktatási szintek közötti átmenet fogalma kialakulatlan az országban. Ezért, az ehhez a folyamathoz kapcsolódó feladatok sem strukturáltak.

 

Felhasznált irodalom

Borbely Pecze, T. B. (2025). Career and career guidance beyond the Euro-Atlantic culture. Opus Et Educatio, 12(1). https://doi.org/10.3311/ope.40136

 

Kapcsolódó irodalom

Blustein, D. L. (2013). The psychology of working: A new perspective for a new era. In D. L. Blustein (Ed.), The Oxford handbook of the psychology of working (pp. 3–18). New York: Oxford University Press.

Brual, A. A. (2018). The Status of Career Services and Credentialing in Colombia from 2010 to 2016. in Hyung Joon Yoon  ed. International Practices of Career Services, Credentialing and Training NCDA Url: https://www.ncda.org/aws/NCDA/asset_manager/get_file/259697?ver=2758

Freire, P. (1975). Conscientization. Geneva: World Council of Churches.

Fonseca da Silva, F. & Paiva, V.  & Ribeiro. M A. (2016). Career construction and reduction of psychosocial vulnerability: Intercultural career guidance based on Southern epistemologies Journal of the National Institute for Career Education and Counselling 36, 46-53 DOI: 10.20856/jnicec.3606

Inter-American Development Bank/ IAB (2025). CAREER GUIDANCE EXPERIENCES IN FIVE COUNTRIES: PANAMA, PERU, CHILE, EL SALVADOR, AND MEXICO Url: https://iyfglobal.org/library/career-guidance-experiences-five-countries-panama-peru-chile-el-salvador-and-mexico

Ribeiro, M. A. (2020). Career Development Theories from the Global South The Oxford Handbook of Career Development Edited by Peter J. Robertson, Tristram Hooley, and Phil McCash DOI: 10.1093/oxfordhb/9780190069704.013.17

OECD (2021), Career Guidance for Adults in Latin America, Getting Skills Right, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/4eaf4996-en.

 

[1] Survey of Career Guidance for Adults (SCGA) https://www.oecd.org/en/publications/career-guidance-for-adults-in-a-changing-world-of-work_9a94bfad-en.html

[2] https://www.youtube.com/watch?v=PH7kty9Dr_g

A szerzőről:

Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.

„Játsszunk most együtt!” Navigátor társasjáték workshop oktatási- és pályaorientációs szakemberek számára: Összefoglaló

A tanulási, munkavállalási, önkéntes vagy egyéb célú mobilitási tanácsadásban dolgozó szakemberek számára izgalmas és innovatív szakmai műhelyre került sor 2025. április 29-én Budapesten. Az esemény célja az volt, hogy a tanulási, munkavállalási, önkéntes vagy egyéb célú mobilitási tanácsadásban dolgozó szakembereknek kézzelfogható, a mindennapi munkájukban hasznosítható nemformális segédeszközöket ismerjenek meg és próbálhassanak ki, amelyekkel hatékonyabban támogathatják a fiatalok pályaválasztását és készségfejlődését.

A szakmai műhelynapot az Európai Bizottság támogatásával működő Euroguidance, EPALE, AL Agenda, EQAVET, Eurodesk, EURES, Etwinning, Eurydice és Europass hálózatok, valamint az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont magyarországi képviselői szervezték. A rendezvényre a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban került sor. A nap folyamán párhuzamosan zajlott a társasjátékok bemutatása. A résztvevők nem csupán megismerhették a játékokat, hanem ki is próbálhatták azokat, így első kézből tapasztalhatták meg a bennük rejlő lehetőségeket. A bemutatott játékok többnyire a fiatal felnőtt korosztály megszólítását célozzák. Amellett, hogy információt nyújtanak, támogatják a fiatalok pályaválasztási döntéseit, valamint a különböző készségek fejlesztését.

A workshop keretében az alábbi hét, pályaorientációt segítő társasjáték került bemutatásra és kipróbálásra:

Az Én utam

A Euroguidance projekt keretében készült játékot Rákóczi Emese előadásában ismerhették meg a résztvevők. “Az Én utam” társasjáték célja, hogy segítse a fiatalokat a döntéshozatali készségek, valamint a stratégiai és kritikus gondolkodás gyakorlásában. A játék során a szereplők nem csak a saját pályaútjukat kísérhetik figyelemmel, hanem más résztvevőkét is. A játék befejezése után a szereplők beszélgetéseket folytathatnak, amelyek során áttekinthetik a játék menetét, valamint megoszthatják egymással tapasztalataikat.

Find your path!

Az Eurodesk partnerszervezet, a Fiatalok a részvételért Egyesület által fejlesztett játékot László Miklós mutatta be. A játék célja, hogy megmutassa, milyen aktív állampolgárnak lenni, aki hatással tud lenni a világra. A résztvevők választhatnak küldetéseket, közösen megkereshetik a kihívások megoldásához vezető utat. A játék és a kalandok során olyan életképes ötletek is napvilágot láthatnak, amelyek az osztályokban, kisebb-nagyobb közösségekben vagy településeken is megvalósíthatók lehetnek.

Eurodesk Board Game

Pravetz Beáta, az Eurodesk Magyarország munkatársa a nemzetközi lehetőségeket és Európát bemutató ismeretterjesztő társasjátékot próbálta ki a résztvevőkkel. A Time to Move: Adventures in Europe egy olyan ismeretterjesztő társasjáték, amelynek során a játékosok bebarangolhatják Európát, bővíthetik ismereteiket más kultúrákról, és felfedezhetik a különböző Uniós programok nyújtotta lehetőségeket.

A változás benned van... Te benne vagy?

Balogh Edit, a szegedi Talentum Alapítvány elnöke az önkéntesség népszerűsítését célzó játékot mutatta be. A játék nem egy önmagában álló társasjáték, hanem egy folyamatba ágyazott, tanító jellegű játék, amely köré a hatás elérése miatt javasolt egy feldolgozó foglalkozást szervezni. A játék mellé készült egy módszertani ajánlás is, ami nemcsak a játék levezetését tárgyalja, hanem bemutatja a teljes feldolgozási folyamatot. A társasjáték használatát ajánlják azoknak az ifjúságsegítőknek, pedagógusoknak, oktatóknak, tanácsadóknak, kortárs segítőknek, önkéntes koordinátoroknak, akik fiatalokkal foglalkoznak, és szeretnék célcsoportjukat önkéntes tevékenységre motiválni.

Munkára fel!

Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke a speciális szükségletű diákok munkára való felkészítését segítő játékot ismertette meg a résztvevőkkel. A 6 modult és 24 témát felölelő játék segítségével a fiatalok reális énképet kapnak meglévő képességeikről és készségeikről, illetve útmutatást ad a játék azokról a fejlesztendő területekről, amelyek szükségesek a sikeres munkavállaláshoz. Az eszközt elsősorban a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű diákokat oktató iskoláknak, segítő szakembereknek, munkaerőpiaci szolgáltatóknak és pályaválasztási tanácsadást és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szakembereknek ajánlják

Online szabadulószoba játékok

Kispál Gyöngyivel az Eurodesk által fejlesztett “Kalandok Berlinben” és “Rejtélyek Rigában” című online szabadulószoba játékokat próbálhatták ki a résztvevők, amelyek az európai mobilitási lehetőségeket népszerűsítik. A játék során a résztvevők megismerkednek az Eurodesk szolgáltatásaival, valamint információkat kapnak a fiataloknak szóló európai mobilitási lehetőségekről. A játék több nyelven (köztük magyarul és angolul is) játszható.

A társasjátékok bemutatását segítő prezentációkat itt érheti el.

A workshop programja

A rendezvényen készült képek galériája:

ELTE Karriernap 2025

2025. április 10-én az ELTE Karriernapot szervez a Lágymányosi Campusán, ahol a Euroguidance Magyarország Központ is megjelenik kiállítóként. Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Euroguidance standjánál (29-es számú stand) 10:00 és 17:00 között.

A rendezvény időpontja: 2025. április 10.
A rendezvény helyszíne: ELTE Lágymányosi Campus – Északi tömb, Gömb Aula
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

További információkat a rendezvényről itt talál.

„Játsszunk most együtt!” – Navigátor társasjáték workshop

„Játsszunk most együtt!”

Navigátor társasjáték workshop oktatási- és pályaorientációs szakemberek számára

Meghívó

Az Európai Bizottság támogatásával működő Euroguidance, EPALE, AL Agenda, EQAVET, Eurodesk, EURES, Etwinning, Eurydice és Europass hálózatok, valamint az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont magyarországi képviselői szakmai műhelynapot szerveznek. A műhelynap célja, hogy a tanulási, munkavállalási, önkéntes vagy egyéb célú mobilitási tanácsadásban dolgozó szakembereknek kézzelfogható, mindennapi munkájában hasznosítható segédeszközöket mutasson be, amelyeket interaktív foglalkozásokon ki is próbálhatnak.

A workshop keretében az alábbi hét, pályaorientációt segítő társasjáték kerül bemutatásra és kipróbálásra:

  • Find your path!
  • Eurodesk Board Game
  • Kalandok Berlinben
  • Rejtélyek Rigában
  • Munkára fel!
  • A változás benned van… Te benne vagy?
  • Az Én utam

A társasjátékok rövid leírását itt nézheti meg

A workshop programja

Időpont: 2025. április 29. 10:00–15:00

Helyszín: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 53.

A workshopon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Kérjük, az alábbi link segítségével regisztráljon a workshopra.

Regisztráció

Életpálya-tervezés a tanteremben

A Piarista Kilátó Központ munkatársai Életpálya-tervezés a tanteremben címmel, iskolai keretek között alkalmazható pályaorientációs gyakorlatokat, óravázlatokat dolgoztak ki az 5–12. évfolyamos diákokkal dolgozó szakemberek számára.

Az óravázlat-gyűjtemény azzal a céllal készült, hogy hatékony, élményalapú, gyakorlati támogatást nyújtson pedagógusok, osztályfőnökök, pályaorientációs felelősök, mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások, iskolapszichológusok számára a diákok önismeretének és döntéshozó képességeinek erősítésében, az életpálya-tudatosság fejlesztésében, illetve a karrierlehetőségek feltérképezésében. Inspirációt és strukturált megközelítést kíván adni azoknak a foglalkozásvezetőknek, akik elkötelezettek a diákok személyes fejlődésének támogatásában. A gyakorlatok, az egyéni céljaik elérése mellett, abban is segítik a diákokat, hogy a közösségi felelősségük felismerésében is előre lepjenek.

Az óravázlat-gyűjtemény a tanteremben alkalmazható jógyakorlatokat tartalmaz, amelyek számos témakört lefednek (önismeret, döntéshozás, szakmaismeret, képességek, jövőkép, önállóság, felelősség). Az óravázlatok segítséget nyújtanak az egyes konkrét, önálló témákra fókuszálni, ugyanakkor egymásra épülve, koherens foglalkozás-sorozatként is használhatók.

A szolgáltatás Piarista Kilátó Központ hivatalos felületén térítésmentesen elérhető, regisztrációt követően.

Euroguidance Pályatanácsadói Díj 2024 Díjátadó rendezvény

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal keretén belül működő Euroguidance Magyarország Központ 2024-ben ötödik alkalommal hirdette meg a Euroguidance Pályatanácsadói Díjat.

A kétévente megrendezése kerülő Euroguidance Pályatanácsadói Díj elsődleges célja, hogy magyarországi pályatanácsadási jó gyakorlatokat gyűjtsön össze és fórumot biztosítson a pályatanácsadás során használt jó példák és eszközök népszerűsítésére. Két kategóriában lehetett pályázatot benyújtani, a Euroguidance a fiatalokért-, illetve a Euroguidance a felnőttekért díjra.

A pályázati felhívásra az ország egész területéről érkeztek pályázatok. Mindkét kategóriában az első három helyezett pályamunkát díjazzuk, ezen kívül hat különdíj is kiosztásra kerül. A díjátadó során nemcsak a 2024-es pályázat legjobb pályamunkái, de külföldi jógyakorlatok is bemutatásra kerülnek.

Az ünnepélyes díjátadóra 2024. november 26-án kerül sor Budapesten a D50 Hotel és Rendezvényközpontban, az alábbi program szerint.

A részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációs link segítségével 2024. november 20-ig kérjük, jelezzék részvételi szándékukat.

A díjátadó időpontja: 2024. november 26. 10:00-14:00 óráig

Helyszíne: D50 Hotel és Rendezvényközpont, 1071 Budapest, Damjanich utca 50.

A Díjátadó és Konferencia programja

09:00-10:00  Érkezés és regisztráció

10:00-10:10  Köszöntő – dr. Magyar Zita, elnök, NSZFH

10:10-10:30  A Euroguidance Pályatanácsadói Díj 2024 bemutatása – Karvázy Eszter, nemzetközi csoportvezető, NSZFH

10:30-11:30  Euroguidance Pályatanácsadói Díj – lett, szlovák és cseh jó gyakorlatok

11:30-12:00  Kávészünet

12:00-13:00  Díjátadó ünnepség

13:00-14:00  Ebéd