A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors
2020-ban az Európai Bizottság útjára indította, az immáron megerősített, Ifjúsági Garancia Programot (Reinforced Youth Guarantee), amely 2013 óta az ifjúsági munkanélküliség megelőzésével kapcsolatos legfontosabb munkaerőpiaci intézkedése az Európai Uniónak. Az intézkedés célja, hogy megújítsa a 30 év alattiak foglalkoztatásának előmozdítására irányuló európai uniós erőfeszítéseket. Ezt az uniós irányelvet valamennyi uniós tagállam saját nemzeti stratégiában igazította nemzeti politikáihoz. E transznacionális politikai kezdeményezés egyik újdonsága, hogy a vidéki, távoli vagy hátrányos helyzetű területeken élő fiatalokat célozza meg.
A vidéki NEET fiatalok helyzetét elemző COST kutatási projekt most friss kötettel jelentkezett. A COST[1] egy speciális, interdiszciplináris kutatási hálózatokat finanszírozó uniós kutatási keret, amely négyéves időtartamra az Európában és Európán kívül működő kutatókat, innovátorokat és más szakembereket, beleértve az ipari szakembereket is, gyűjti össze egy-egy projektbe. A hat fejezetből álló szerkesztett munkát Simões[2] és Erdogan jegyzik. Az első szerkesztő a Lisszaboni Egyetem oktatója, a második az isztanbuli Bilgi University professzora[3].
A kötetből kiderül, hogy a polikrízisek világában a világjárványok, az éghajlatváltozás, az egyenlőtlenség, a polarizáció és a háborúk problémái miatt kialakult új kihívások új eszközök kidolgozását teszik szükségessé a jobb szakpolitikák kidolgozásához. A NEET-fiatalok számára nyújtott szolgáltatások és a szakpolitikák terén is számos változásra van szükség.
A kötet értelmezési kerete
Az első tanulmány szerzője, a kötet egyik szerkesztője Simões így összegzi a vidéki és külvárosi NEET fiatalok problémakörét; „Összességében a városi, külvárosi és vidéki területeken élő fiatalabb generációk eltérő társadalmi-gazdasági kihívások és lehetőségek között mozognak. Egyre több bizonyíték van azonban arra, hogy a területi egyenlőtlenségek szubnacionális szinten egyre nagyobbak, ami erőteljes és egyre negatívabb hatással van az iskolából a munka világába való átmenetre.” (2 p.).
A kötet egésze Bronfenbrenner (1979)[4] bioökológiai modelljét követi. Ez az elméleti keret a fejlődéslélektanban gyökerezik, és azt elemzi, hogy az egyén környezetében lévő különböző rendszerek közötti kölcsönhatások hogyan befolyásolják az egyén fejlődését, szűkebben tekintve a fiatal felnőttek felnőttkorba való átmenetét és munkaerő-piaci integrációját.
A keretrendszer öt szintből áll: mikrorendszer, mezoszisztéma, exoszisztéma, makroszisztéma és kronoszisztéma. A mikrorendszer az egyén közvetlen környezetéből áll, beleértve a családot (pl. a család szegénységi szintje), az iskolát (pl. az iskolai infrastruktúra problémái) és a kortársakat. A mezoszisztéma a több mikrorendszer közötti kölcsönhatásokat foglalja magában (mint például az otthon-iskola partnerségi kapcsolat). Az exoszisztéma az egyénre közvetve ható társadalmi környezetekből áll, mint például a szülő munkahelye, média, szociális szolgáltatások, helyi politika, helyi munkaerőpiac. A makrorendszer azokat a kulturális és társadalmi értékeket és meggyőződéseket foglalja magában, amelyek az egyén környezetét alakítják (pl. vidéki kultúra, oktatási rendszer, közpolitika, attitűdök és értékek, törvények, politikai rendszer, gazdasági rendszer). A kronoszisztéma azt a történelmi és időbeli környezetet foglalja magában, amelyben az egyén növekedése zajlik.
A Reinforced Youth Guarantee (RYG)[5] szakpolitikai keret tehát a bio-ökológiai modell makrorendszerének része, amelyet a vidéki NEET fiataloknak az iskolába, a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe vagy a foglalkoztatási pályára való beilleszkedésének strukturális feltételei és politikai tényezői alkotnak.
Vidéki/külvárosi NEET fiatalok közös statisztikai jellemzői
Az EUROSTAT adataira támaszkodva a szerző amellett érvel, hogy már a korai iskolaelhagyással kialakul a vidék elmaradása az EU városi régióihoz képest. Ezért a kiszolgáltatottabb vidéki és külvárosi háztartásokból származó tanulóknak korlátozottabb a hozzáférésük a szimbolikus, kulturális vagy technológiai tárgyakhoz, például könyvekhez vagy számítógépekhez. A vidéki fiatal férfiakkal összehasonlítva a vidéki fiatal nők nagyobb iskolázottsági törekvéseket és magasabb szakmai elvárásokat mutatnak, ami arra készteti őket, hogy a gazdagabb külvárosi és városi területekre költözzenek, egyetemi diplomát, valamint magasabb képzettséget igénylő és jobban fizetett állásokat keresve. (p. 6). Ezzel párhuzamosan ezek a NEET-állapotban lévő fiatalok, például a gondozási feladatokban részt vevő nők vagy a gyakran be nem jelentett munkát végző férfiak, beleértve a kis családi vállalkozásokat is, könnyebben érvényesíthetik saját készségeiket a családi kontextusban, mint a formális tanulás vagy munka világában.
Akadályok és korlátok
Az elemzés kitér a programok megvalósítása során kibontakozó, három alapvető nehézségre is;
- Az első a fiatalok motivációjának és érdeklődésének hiányával kapcsolatos akadályokat foglalja magában, ami összefügg a képességeikbe vetett bizalom hiányával és/vagy a rendszerbe és az intézményekbe vetett bizalom hiányával (pl. Policoro; À Volta das Conversas; Youth Up North).
- Az akadályok egy másik típusa a fiatalok vidéki területekről alkotott társadalmi képzeteivel kapcsolatos. A vidéki területeket nem tartják olyan vonzónak a fiatalok, mint a városi területeket.
- Az akadályok harmadik típusa a források és a támogató intézmények, például az iskolák, tanodák, gyermekgondozási intézmények, szociális segítő intézmények hiányához kapcsolódik.
Képzés, oktatás
E fejezet szerzői az EU-s (Olaszország, Észtország, Lettország és Portugália) és nem uniós országokban (Albánia) zajló formális és nem formális oktatási politikákra és beavatkozásokra összpontosítanak, amelyek célja, hogy javítsák a vidéki fiatalok esélyeit a tanulási környezetbe és projektekbe való újbóli bekapcsolódásra, hogy foglalkozzanak a formális oktatás és a készségfejlesztés fontosságával, vagy, hogy megelőzzék a korai iskolaelhagyást. Öt, a vidéki NEET-ek oktatási integrációjára irányuló esettanulmányt mutatnak be.
A makrorendszer-szintű beavatkozások elsősorban olyan nemzeti reformokra összpontosítottak, amelyek vagy az oktatási ágazatot, vagy az országszerte működő ifjúságtámogatási rendszereket érintik. Észtországban például különböző intézkedéseket dolgoztak ki; ezek egyike a YGSS (Ifjúsági Garancia Támogatási Rendszer), mely informatikai megoldásokat használ kilenc nemzeti nyilvántartás adatainak összesítésére a potenciális 16-26 éves NEET-ek azonosítása érdekében. Ez jelentősen javította a NEET-ek elérését és azonosítását az önkormányzatokban, és az ágazatközi együttműködés (szociális munka, ifjúsági munka, oktatás, belbiztonság stb.) révén jobban integrálta őket. Olaszországban 2015-ben a középiskolát kevésbé elméletivé és a munka világától kevésbé elkülönülővé tették törvényi szinten azáltal, hogy a diákok iskolai útját a pálya-, karriergyakorlatokkal kapcsolatos több ismerettel és tapasztalattal integrálják.
További friss elemzésekkel szolgál időről időre az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), rövid nevén a Dublini Alapítvány, amely hivatalból vizsgálja a NEET fiatalok, az ifjúsági munkanélküliség adatsorait.
———————————————————-
Simões, F. & Erdogan, E. szerk. (2024). NEETs in European rural areas. Individual features, support systems and policy measures. Springer. Open Access Book. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-031-45679-4 111 old. / ingyenes letöltéshez URL: https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-45679-4
[1] https://www.cost.eu/cost-actions/what-are-cost-actions/
[2] https://scholar.google.co.uk/citations?hl=en&user=oeUsJq8AAAAJ
[3] https://scholar.google.co.uk/citations?hl=en&user=NDUh_mUAAAAJ
[4] Bronfenbrenner, U. (1979). The ecology of human development: Experiments by nature and design. Harvard University Press.
[5] https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1079&langId=en
A szerzőről:
Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.
