A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors
A tervezett véletlen
A tervezett véletlen elmélete önmagában is egy érdekes válasz a modern világ kihívásaira. Mindenekelőtt: a tervezett véletlen tanulás elméletét általában véletlen elméletnek nevezik, azt a benyomást keltve, hogy senkinek semmit sem kell tennie a pálya/karrierje megtervezéséért, és minden „csak úgy” megtörténik. Ez persze enyhe túlzás. Ennek az elméletnek a fő tétele az, hogy “a dolgok megtörténnek”, akár tetszik, akár nem, és fel lehet, illetve fel kell készülni arra, hogy meglássuk és megragadjuk a lehetőségeket, amelyeket az életünkben “megtörténő dolgok” kínálnak.
A szerző(k) felhagynak a világ megismerhetőségének illúziójával, és a váratlanra készítik fel a tanácskérőket. A tervezett véletlen elmélete kiemelten újszerű azon klasszikus, normatív tanácsadási elméletekhez képest, amelyek a „megfelelő mennyiségű és minőségű pályainformáció” biztosításáról értekeznek, mint a pályaválasztási döntés egyik előfeltételéről.
A tervezett véletlen elméletében az volt a forradalmi, hogy Krumboltz felismerte: a pálya/karriertervezés nem feltétlenül attól függ, hogy tinédzserként meghozzuk-e az egyetlen pálya/karrierdöntést, a nagybetűs pályaválasztási döntést (környezeti elmélet), vagy az élet különböző szakaszaiban hozott pálya/karrierdöntések sorozatát (fejlődéselmélet), hanem, hogy a karriertervezés folyamatos, gyakran nem tervezett vagy nem előre látható események által befolyásolt, és kiszámíthatatlan, hogy mikor kell döntéseket hozni.
Kézikönyvükben, amelyek a címe, „A siker nem egy véletlen baleset!” az alábbiakkal próbál rámutatni a módszer lényegére.
- “Légy tudatában a környezetednek” – fontos, hogy meglásd a lehetőségeket, és tartsd nyitva a lehetőségeidet.
- “Vállalj kockázatot, még akkor is, ha az elutasítás a lehetséges kimenetel” – a próbálkozás jobb, mintha egyáltalán nem próbálkoznál. A meg nem próbálás elvesztett lehetőségekhez vezet.
- “Légy alkalmazkodóképes és nyitott” – fogadd el a változásokat és foglalkozz velük. Akkor mondj igent, amikor tudsz, ne akkor, amikor nincs más lehetőség.
Kézikönyvük egyik legfontosabb mondanivalója az önszabotázsról szól, amellyel a tanácskérő saját pályaépítését akadályozza. A továbbiakban azt mondják, hogy vannak belső és külső akadályok;
- Külső akadályok: nincs elég pénzed egy tanfolyamra: ezt úgy tudod leküzdeni, hogy olyan lehetőségeket keresel, amelyeket megengedhetsz magadnak. A külső akadályok közül néhányat nehéz vagy egyáltalán nem lehet leküzdeni. Ha nem rendelkezel megfelelő színlátással, nem leszel képes villanyszerelőként dolgozni.
- Belső akadályok: a kudarctól való félelem miatt nem indulsz el egy pályán. Ezeket általában nagyobb kihívás leküzdeni, mert az önmagunkról és a világról alkotott, régóta fennálló hiedelmekben gyökereznek.
A tervezett véletlen elmélet nem azt kéri a tanácskérőtől, hogy ne tervezzen, de nem is az a célja, hogy segítsünk az egyénnek megtervezni az élete hátralévő részét. Ezek helyett rugalmasságra, folyamatos rendelkezésre állásra, a lehetőségeinek pásztázására készteti a tanácskérőt.
Káoszelmélet a pályafutásban
A pályák/karrierek káoszelmélete (CTC: Chaos Theory of Careers) a pályafejlődés egy olyan újszerű megközelítése, amely leírja a pályafejlődésnek mind a tartalmát, mind annak folyamatát. A pályák/karrierek káoszelmélete az általános rendszerelméletben gyökerezik, a matematikából és a természettudományokból eredő elméletekből épül fel, összekapcsolva a pályafejlesztést a természeti világ működésével. A káoszelmélet azokra a modern kihívásokra keresi a választ, amely a pályafutást körbeveszi; ezek a folyamatos, nem lineáris változások, amelyek feletti emberi kontroll erősen korlátozott.
A káoszelmélet szerint az egyének önszerveződő rendszerek, amelyek egyrészt a túlélésre, másrészt a célképzésre és az értelmes cselekvésre törekszenek. A pályafutás alapvető módja annak, hogy társadalmi kontextusban ilyen önszerveződés történjen, ezért egyaránt fontos az egyének és a közösségek számára. Az egyén pálya/karrierfejlődése tehát egy komplex dinamikus rendszer, és egy sor többé-kevésbé általános más komplex dinamikus rendszer függvénye, köztük más egyének, szervezetek, kultúrák, jogszabályok és társadalmi környezet kölcsönhatása. A káoszelmélet több új fogalmat is bevezet a pályatanácsadás területére:
- Emergencia/felbukkanás – látszólag véletlenszerű események sorozatából új, felismerhető rend kialakulása;
- Fraktálok – az összetett dinamikus rendszerek működéséből látható nyomok és minták, beleértve az egyéni tulajdonságokat és készségeket, a munkaerőpiaci trendeket, a családi hatásokat és a munkáltatói előítéleteket;
- Komplexitás – a rendszerek közötti kapcsolatok miatt az új évezredben drámaian megnőtt az a lehetőség, hogy a rendszereket sokféle más, exogén és endogén tényező befolyásolja;
- Fázisváltás – a komplex dinamikus rendszerek szerkezetének és működésének radikális átalakulása, akár fokozatosan (mint például az új készségek fejlesztése az oktatás és képzés révén), akár hirtelen változás eredményeként (mint például a vállalatváltás, a munkaviszony megszűnése, vagy súlyos egészségügyi sérülés). Bright és Pryor (2008)
- Nemlinearitás – ez nem egyszerűen a nemlineáris pálya/karrierfejlődési mintára utal, – amire általában használták –, ehelyett a rendszerelméletben a nemlinearitás általánosabban utal az ok és okozat lehetséges aránytalanságára, oly módon, hogy egy látszólag kis változás egy komplex dinamikus rendszer egyik részében jelentős hatást gyakorolhat a rendszeren belül, és azon túl. Ez az úgynevezett “pillangóhatás”. Ezt használták fel egy olyan pályaoktatási technika kidolgozására, amely megkönnyíti a tanácskérők gondolkodását a kortárs pályafutások természetéről;
- Véletlen – a komplexitás egyik elkerülhetetlen következménye a kiszámíthatóság elvesztése, és a nem tervezett események hatása az egyének életére, karrierjére. A racionális döntéshozatal hangsúlyozása a korábbi karrierfejlesztési elméletekben és gyakorlatban valójában elhanyagolta azt a gyakran döntő szerepet, amelyet a véletlen események játszhatnak az egyének életében és karrierjében;
- A spiritualitás – és a hozzá kapcsolódó fogalmak, mint például a cél, az értelem, a szándék, a fontosság, az értékek és az etika, a karrierfejlesztés alapjaként egyre inkább előtérbe került. A spiritualitásnak a komplex dinamikus rendszerek határai mentén történő konceptualizálása lehetővé teszi, hogy a káoszelmélet integrálja az ilyen motívumokat, különösen a “furcsa attraktorra” való hivatkozással
- Visszajelzés – mivel a karrierfejlesztés állandó folyamat, és mivel a tevékenységek eredményeit nem lehet előre garantálni, nagymértékben megnőtt az előrehaladásról és a megtett intézkedések eredményeiről szóló információk megszerzésének fontossága. Az összetett dinamikus rendszerek nagyrészt pozitív vagy negatív visszacsatolással működnek.
A gyakorlati alkalmazásban két stratégiát vázolnak fel a szerzők, a konvergenset és az emergenset. Mindkét perspektívát fel kell használni a tanácsadó és a tanácskérő együttműködési folyamatában.
A konvergens perspektíva a valószínűre, a stabilra, a mérhetőre, az informatívra és a megosztottra összpontosít. Ez magában foglalja a munkaerőpiaci információkat, az oktatási rendszer működését, a foglalkozási követelményeket, a tanácskérő tanulmányi eredményeit, az értékelt készségeket és tulajdonságokat, a hobbikat és a korábbi munkahelyeket.
A feltörekvő/emergens perspektíva a meglepő, az egyedi, az intuitív, a lehetséges dolgokra összpontosít. Ide tartozhatnak a tanácskérő történetei, példázatok, a spiritualitás, az értelem, a cél, az alkalmazkodóképesség, a rugalmasság és a kudarcra adott válaszok.
Felhasznált irodalom
Borbély-Pecze, T. B. (2024). A pályaorientáció 21. századi trendjei. Rendszerek és szociális tanulás. Gyógypedagógiai Szemle, 52(4), 195–209. https://doi.org/10.52092/gyosze.2024.4.1
Kapcsolódó irodalom
Bright, J. (2021). Confront the complex! The Career Challenge of 21st century complexity. Blog. Ausztrália URL: https://www.brightandassociates.com.au/wordpress/confront-the-complex-the-career-challenge-of-21st-century/
Bright J. E. H., Pryor R. G. L. (2007). Chaotic careers assessment: How constructivist and psychometric techniques can be integrated into work and life decision making. Career Planning and Adult Development Journal 23: 46–56.
Bright J. E. H., Pryor R. G. L. (2008). Shiftwork: A Chaos Theory of Careers agenda for change in career counselling. Australian Journal of Career Development 17: 63–72.
Bright J. E. H., Pryor R. G. L. (2012). Goal setting: A chaos theory approach. In: David S., Clutterbuck D., Megginson D. (eds) Beyond goals: Effective strategies for coaching and mentoring, London, UK: Gower.
Krumboltz, J. D., Mitchell, A. M., & Jones, G. B. (1976). A Social Learning Theory of Career Selection. The Counseling Psychologist, 6(1), 71-81. https://doi.org/10.1177/001100007600600117
Krumboltz, J. and Levin, A. (2004). Luck Is No Accident. 3rd ed. San Luis Obispo, Calif.: Impact.
A szerzőről:
Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.
