Eredményes tanulási utak: Navigátor workshop oktatási- és pályaorientációs szakemberek számára

Navigátor workshop

Az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont (EQF-NCP) és az Európai Unió támogatásával működő Euroguidance, EPALE, AL Agenda, EQAVET, Eurodesk, EURES, eTwinning, Eurydice és Europass hálózatok közös szakmai workshopot szerveznek.

A workshop célja, hogy gyakorlati példákon keresztül bemutassa azokat a lehetőségeket, melyekkel a szakemberek (pedagógusok, oktatók, pályaorientációs tanácsadók, ifjúságsegítők) támogatni tudják a fiatalokat az eredményes tanulási életutakon és az élethosszig tartó tanulásban.

A workshop időpontja: 2025. június 25. 10.00-14.00 (regisztráció: 9.30-tól)

Helyszíne: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum díszterme (1087 Budapest Könyves Kálmán krt. 40.)

PROGRAM

9.30   Regisztráció

10.00 Köszöntő

10.10 Felvezető gondolatok a tanulási utak sokszínűségéhez

10.30 World café a tanulási utakat segítő eszközökről 1.

11.30 Szünet – társhálózati szóróanyagok, networking

11.50 World café a tanulási utakat segítő eszközökről 2.

12.50 World café asztalok összegzése

13.10 Zárszó

13.20 Szendvicsebéd

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

A workshopon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztráció határideje: 2025. június 10.

Kérjük, az alábbi link segítségével regisztráljon a workshopra.

REGISZTRÁCIÓ

„Játsszunk most együtt!” Navigátor társasjáték workshop oktatási- és pályaorientációs szakemberek számára: Összefoglaló

A tanulási, munkavállalási, önkéntes vagy egyéb célú mobilitási tanácsadásban dolgozó szakemberek számára izgalmas és innovatív szakmai műhelyre került sor 2025. április 29-én Budapesten. Az esemény célja az volt, hogy a tanulási, munkavállalási, önkéntes vagy egyéb célú mobilitási tanácsadásban dolgozó szakembereknek kézzelfogható, a mindennapi munkájukban hasznosítható nemformális segédeszközöket ismerjenek meg és próbálhassanak ki, amelyekkel hatékonyabban támogathatják a fiatalok pályaválasztását és készségfejlődését.

A szakmai műhelynapot az Európai Bizottság támogatásával működő Euroguidance, EPALE, AL Agenda, EQAVET, Eurodesk, EURES, Etwinning, Eurydice és Europass hálózatok, valamint az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont magyarországi képviselői szervezték. A rendezvényre a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban került sor. A nap folyamán párhuzamosan zajlott a társasjátékok bemutatása. A résztvevők nem csupán megismerhették a játékokat, hanem ki is próbálhatták azokat, így első kézből tapasztalhatták meg a bennük rejlő lehetőségeket. A bemutatott játékok többnyire a fiatal felnőtt korosztály megszólítását célozzák. Amellett, hogy információt nyújtanak, támogatják a fiatalok pályaválasztási döntéseit, valamint a különböző készségek fejlesztését.

A workshop keretében az alábbi hét, pályaorientációt segítő társasjáték került bemutatásra és kipróbálásra:

Az Én utam

A Euroguidance projekt keretében készült játékot Rákóczi Emese előadásában ismerhették meg a résztvevők. “Az Én utam” társasjáték célja, hogy segítse a fiatalokat a döntéshozatali készségek, valamint a stratégiai és kritikus gondolkodás gyakorlásában. A játék során a szereplők nem csak a saját pályaútjukat kísérhetik figyelemmel, hanem más résztvevőkét is. A játék befejezése után a szereplők beszélgetéseket folytathatnak, amelyek során áttekinthetik a játék menetét, valamint megoszthatják egymással tapasztalataikat.

Find your path!

Az Eurodesk partnerszervezet, a Fiatalok a részvételért Egyesület által fejlesztett játékot László Miklós mutatta be. A játék célja, hogy megmutassa, milyen aktív állampolgárnak lenni, aki hatással tud lenni a világra. A résztvevők választhatnak küldetéseket, közösen megkereshetik a kihívások megoldásához vezető utat. A játék és a kalandok során olyan életképes ötletek is napvilágot láthatnak, amelyek az osztályokban, kisebb-nagyobb közösségekben vagy településeken is megvalósíthatók lehetnek.

Eurodesk Board Game

Pravetz Beáta, az Eurodesk Magyarország munkatársa a nemzetközi lehetőségeket és Európát bemutató ismeretterjesztő társasjátékot próbálta ki a résztvevőkkel. A Time to Move: Adventures in Europe egy olyan ismeretterjesztő társasjáték, amelynek során a játékosok bebarangolhatják Európát, bővíthetik ismereteiket más kultúrákról, és felfedezhetik a különböző Uniós programok nyújtotta lehetőségeket.

A változás benned van... Te benne vagy?

Balogh Edit, a szegedi Talentum Alapítvány elnöke az önkéntesség népszerűsítését célzó játékot mutatta be. A játék nem egy önmagában álló társasjáték, hanem egy folyamatba ágyazott, tanító jellegű játék, amely köré a hatás elérése miatt javasolt egy feldolgozó foglalkozást szervezni. A játék mellé készült egy módszertani ajánlás is, ami nemcsak a játék levezetését tárgyalja, hanem bemutatja a teljes feldolgozási folyamatot. A társasjáték használatát ajánlják azoknak az ifjúságsegítőknek, pedagógusoknak, oktatóknak, tanácsadóknak, kortárs segítőknek, önkéntes koordinátoroknak, akik fiatalokkal foglalkoznak, és szeretnék célcsoportjukat önkéntes tevékenységre motiválni.

Munkára fel!

Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke a speciális szükségletű diákok munkára való felkészítését segítő játékot ismertette meg a résztvevőkkel. A 6 modult és 24 témát felölelő játék segítségével a fiatalok reális énképet kapnak meglévő képességeikről és készségeikről, illetve útmutatást ad a játék azokról a fejlesztendő területekről, amelyek szükségesek a sikeres munkavállaláshoz. Az eszközt elsősorban a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű diákokat oktató iskoláknak, segítő szakembereknek, munkaerőpiaci szolgáltatóknak és pályaválasztási tanácsadást és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szakembereknek ajánlják

Online szabadulószoba játékok

Kispál Gyöngyivel az Eurodesk által fejlesztett “Kalandok Berlinben” és “Rejtélyek Rigában” című online szabadulószoba játékokat próbálhatták ki a résztvevők, amelyek az európai mobilitási lehetőségeket népszerűsítik. A játék során a résztvevők megismerkednek az Eurodesk szolgáltatásaival, valamint információkat kapnak a fiataloknak szóló európai mobilitási lehetőségekről. A játék több nyelven (köztük magyarul és angolul is) játszható.

A társasjátékok bemutatását segítő prezentációkat itt érheti el.

A workshop programja

A rendezvényen készült képek galériája:

Recenzió – Korai pályabizonytalanság. A 2008-as válság hosszú távú hatásai

A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors

Ifjúsági munkaerő az átmenetben

 

A 2000-es évek vége óta, nem függetlenül a 2008-as nagy gazdasági válságtól, kulcstéma lett a fiatalok életkezdése, illetve ennek részeként munkaerőpiaci integrációjuk. Az Oxford Kiadó gondozásában, a Marylandi Egyetem Közpolitikai Intézetének szerkesztésében 2019-ben megjelent szerkesztett kötet is ezt a témát vette górcső alá. A kötet 19 országból származó 25 kutatási alprojektet megvalósító nemzetközi elemző stáb közös munkája, amely az EU 7-es kutatási program keretében készült el. A kutatócsoportban az MTA (volt) kutatóhálózatából a Szociológiai Intézet, jelenleg HU-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, részéről Hajdú Gábor[1] és Medgyesi Márton[2] vettek részt.

A kötet fókusza

A fiatalok foglalkoztatásba és felnőttkorba való átlépése egyre hosszabbá és bizonytalanabbá válik. A nagy recesszió (2008-2009) tovább súlyosbította ezeket a nehézségeket. A második világháború utáni arany évtizedeknek, az 1950-es évektől az olajválságok kitöréséig tartó stabil növekedésnek és alacsony ifjúsági munkanélküliségnek, vége szakadt.

A változatos európai tapasztalatok a fiatalokat nemük, etnikai hovatartozásuk és társadalmi-gazdasági státuszuk szerint eltérően érintik, még a sikeres országokban is. A Youth Labor in Transition című könyv a fiatalok munkába való beilleszkedését, a család által érintett átmeneteket és az önálló életkezdés miatti elköltözést a szülői házból, országból, valamint a munkakeresés céljából történő elvándorlás és a későbbi hazatérés döntéseit és következményeit vizsgálja. A szerzők meghatározzák a jövő néhány kulcsfontosságú kihívását a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET), a túlképzés, az önfoglalkoztatás, az etnikai hovatartozás, a megrázó hatások, valamint a fiatalok értékei / attitűdjei, és a szakszervezetekkel való azonosulásuk tekintetében.

Vissza 2008-hoz

Magyarországon különösen furcsa lehet az a szakmai megközelítés, amely a 2008-as nagy gazdasági válsághoz méri a változásokat, szemben a hazai közbeszédben sokkal gyakrabban szereplő 2010-es dátummal, ugyanakkor a valódi gazdasági krízis, a foglalkoztatási és GDP adatok beszakadása ehhez az időszakhoz kötődik.

Közvetlenül a legutóbbi nagy világgazdasági recesszió (2008-2009) után, az európai a fiatalok munkanélkülisége az egekbe szökött, különösen azokban az országokban, amelyek a legnagyobb pénzügyi válsággal szembesültek. A fiatalokat különösen súlyosan érintette a válság Dél-Európában, Írországban és a balti országokban. A nagy recesszió (2008) a fejlett világban súlyosbította a pályakezdési bizonytalanságot, amely már korábban, a válság előtt is nyilvánvaló volt. A bizonytalan, rövid távú és rosszul fizetett munkahelyek az 1990-es évek elején kezdődött új munkajogi szabályozási tendenciák (talán a jogalkotó által nem szándékolt) mellékhatásai. Ilyen új törvénykezések a ’0’ órás szerződések, platformmunkák, a részmunkaidő, általában a dolgozók munkajogi védettségének aláásása. A munkavédelmi jogszabályokat a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele érdekében gyengítették, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy gyorsan reagáljanak a gazdasági változásokra. A szilárdabb, és a vállalati világba jobban beágyazott szakképzési rendszerekkel és integrált munkáltatói részvétellel rendelkező országok hagyományosan stabilabb átmenetet tudtak kialakítani az oktatásból a foglalkoztatásba való átmenetetek támogatására. A mai modern munkaerőpiacokon a fiatalok sérülékeny helyzete a szegregált oktatás eredménye. Az iskolai és társadalmi szegregáció a fiatal munkavállalók határozott idejű megbízásban és bizonytalan munkakörökben való akaratlan koncentrációját eredményezte, vagy pedig remény nélkül hagyta őket arra, hogy tisztességes (decent work) munkát találjanak.

Mit old meg a demográfiai nyomás?

Azt várhatnánk, hogy a demográfiai változások kedvezően hatnak a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeire, mivel az egy nyugdíjasra jutó munkavállalók száma az előrejelzések szerint jelentősen csökken az EU27-ben. Ugyanakkor az előre jelzett népesedési tendenciák egyenetlen eloszlást mutatnak a növekvő és a csökkenő népességszámok tekintetében az egyes EU-tagállamok között: Az EU-tagállamok fele az előrejelzések szerint növekvő, a másik fele pedig csökkenő tendenciát mutat 2014 és 2080 között. Tehát önmagában az elöregedés, minden településen, régióban nem oldja meg az ifjúsági munkanélküliség problémáját. Mindig is maradnak nagyvárosok és azok vonzáskörzetei, ahol a népesség, így a munkaerő koncentrálódik.

Az ifjúsági munkanélküliségi probléma eredete

Az ifjúsági munkanélküliség “problémájának” meghatározására irányuló vizsgálatok alapján számos vitatott értelmezés született a probléma okairól és lehetséges megoldásairól, ezek az értelmezések azt is befolyásolják, hogy a politika miként alakítja a probléma kezelését, illetve ajánl fel megoldásra módozatokat  Ezek az értelmezési keretek az alábbiak;

  • egyes országok az ifjúsági munkanélküliség gyors növekedése miatt az iskolától a munkába állásig (school-to-work STW) érintett intézményeik “hiányos modelljét”
  • vagy a szegmentált munkaerőpiacok jellegét, ahol a fiatalok intézményesen marginalizálódnak,
  • vagy a “jóléti függőség” kultúráját okolják, amely talán olyan fiatalokat hoz létre, akik nem rendelkeznek elegendő “bátorsággal” vagy a megfelelő készségekkel, mentális készségekkel, hogy munkát találjanak.

A szakirodalom két csoportra osztotta az ifjúsági munkanélküliség problémakörét[3]. Az egyik csoport

  • A rosszul beilleszkedett pályakezdők (Poorly integrated new entrants, PINE) olyan fiatalok, akik bár képzettek, tartósan nehézségekbe ütköznek a stabil munkához jutás terén. Rövid távú, bizonytalan és rosszul fizetett állások sorában rekednek, amelyek gyakran nem felelnek meg a képzettségüknek.[4]
  • illetve a másik, a hátrahagyott fiatalok (youth left behind) olyan fiatalokból állnak, akiket az jellemez, hogy képtelenek, elbátortalanodtak vagy nem hajlandóak belépni a munkaerőpiacra. Akiknek többszörös hátrányokkal kell szembenézniük; és akiknek nagyobb valószínűséggel nincsenek, képesítéseik, bevándorló/kisebbségi háttérrel rendelkeznek és/vagy hátrányos helyzetű/vidéki/elhagyatott területeken élnek. Ez utóbbi csoport leírására használatos a NEET ráta.

Az ifjúsági munkanélküliség ilyen módon történő kettéválasztása egyben a munkaerőpiaci szabályozási, tehát belső, és a munkaerőpiacon kívüli, vagyis külső (szakképzési rendszer, gyermekvédelem állapota, stb.) tényezőket is kettéválasztja. Az egyik oka annak, hogy az etnikai és migráns fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedése gyengébb, valamint – általánosabban – az alacsony jövedelmű családokból származó fiatalok körében az, hogy kisebb valószínűséggel vesznek részt további formális oktatásban, mint a többség. Ez a megfigyelés a hátrahagyott fiatalok megfogalmazás magyarázó erejét erősíti (p. 14).

A kötet nagy fejezetei az alábbiak szerint épülnek fel; az első részben a munkaerőpiaci belépés (STW) kérdéskörét járja körül, a második témakör a család szerepét méri fel a fiatalok munkaerőpiaci belépésének támogatásában, avagy akadályozásában, a harmadik témakör európai körképet ad a 15-35 éves fiatalok helyzetéről, végül a negyedik nagy fejezet a fiatalok jövőképét vizsgálja, felsorolva a javasolt szakpolitikai reformokat.

Az ifjúsági munkanélküliség mögötti okok feltárása

Még akkor is, ha a különböző ágazatok relatív fontossága a tercier szektor foglalkoztatás-növekedésével megváltozott, a fiatalok számára kínált munkalehetőségeket bizonyos ágazatok dominálják. Ezek a különbségek, a nagy recesszió óta fennmaradtak és még inkább megszilárdultak. A fiatalok (16-24 évesek) történelmileg nagyobb valószínűséggel találtak munkát alacsony bérezésű, alacsony képzettséget igénylő munkakörökben, ahol kisebb a verseny az idősebb munkavállalókkal szemben.

Boeri és Jimeno (2015)[5] azzal érvel, hogy az összeomlás a fiatalok munkaerőpiac belépése kapcsán nemcsak a munkáltatók által végrehajtott munkaerő-felvételek befagyasztásának tudható be, hanem annak is, hogy a fiatalok által betöltött munkahelyek nagymértékben szűnnek meg az ideiglenes szerződések felbontása révén, válaszul az dekonjunktúrában hirtelen romló gazdasági helyzetre. A szakpolitika (gazdaság, adó, foglalkoztatás) ösztönző struktúráinak ekkor kevés hatása van.

Iskola és munka átmenetek Európában

A Pohl és Walther (2007)[6] által kidolgozott “átmeneti rendszerek” fogalma intézményi és politikai területeket foglal magában, beleértve az oktatási és képzési rendszerek szerkezetét, a foglalkoztatás szabályozását és a társadalombiztosítási rendszereket, valamint a fiatalok átmenetére vonatkozó politikák fókuszát (függetlenül attól, hogy az aktiválási modelljük a fiatalok támogató, képessé tevő/ felkészítő (welfare) vagy azonnal munkába állító (workfare) megoldás-e.) (p.93).

A meglévő bizonyítékokkal összhangban a jól integrált szakképzési rendszerek, amelyekben a munkáltatók erőteljesen részt vesznek és egyértelmű pozitív munkaerőpiaci kapcsolatokat biztosítanak, valamint a támogató aktív munkaerőpiaci politikák fontos intézményi jellemzők, amelyek történelmileg elősegítették a szakképzésből és munkaerőpiacról való átmenet terén a tagállamok viszonylag jobb teljesítményét. Ilyen klasztereket alkotnak; az univerzalista (Svédország) és foglalkoztatás-központú (Németország és Hollandia).

Ugyanakkor, a koordinációra szolgáló, már meglévő intézményi infrastruktúra hiánya számos országban veszélyezteti a munkaügyi szolgálatok kapacitás javítására, és a hatékony partnerségek kialakítására irányuló kísérletek sikerét. A különböző állami és nem állami ügynökségek közötti együttműködésre az elemi szükség lenne a nehezen elérhető NEET-fiatalok bevonása érdekében.

Elavult szakpolitikák?

A munkaerőpiaci rugalmasság (flexibility) hangsúlyozása egy optimista szakpolitikai megközelítés volt a 2008-as válság előtt, ugyanakkor irreális a válság alatt, és megszorítások időszakában. A korábbi Európai Foglalkoztatási Stratégia szintén nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy növelje az emberek számát a piacon, a foglalkoztatás növelése volt a fő szempont, a munkahelyek minőségére pedig csak korlátozottan (majd inkább csak szinte láthatatlanul) összpontosított.

Ugyanakkor a nemzeti és uniós foglalkoztatáspolitikák exogén problémákkal küzdenek. A nemzeti foglalkoztatáspolitikai döntéshozókra nehezedő külső nyomás növekedett minden tagállam esetében, és nagyon intenzív volt a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében, akik az államadósság-válság legrosszabbját (pl. Görögország) élték meg.

Összegezve tehát 2008-2019 között az alábbiak jellemezték az EU és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáit:

  1. A foglalkoztatáspolitika erőteljesen a kínálati oldali intézkedésekre összpontosított, amelyek az egyének felelősségét hangsúlyozzák abban, hogy felvértezzék magukat, a foglalkoztatás minőségét kevéssé figyelembe véve.
  2. A munkaerőpiaci politika kialakítását nagyrészt a külső, a költségvetési konszolidáció és a monetáris stabilitás nyomása alá helyezi, ahelyett, hogy a koherencia és a fenntartható, egészséges munkaerőpiacot a résztvevők számára.
  3. A rugalmas biztonság elveinek csak részleges végrehajtása valósult meg, nagy hangsúlyt fektettek a munkajogi szabályozás csökkentésére, a fiatalokra gyakorolt következmények szélesebb körű mérlegelése nélkül.
  4. A munkaerőpiaci teljesítmény mennyiségi méréseire való összpontosítás azt jelentette, hogy a szubjektív eredmények és a minőség mérése a politikai döntéshozók számára egyfajta vakfolt, pedig ezek az eredmények döntő fontosságúak a fiatalok számára.

A munkaerőpiac rugalmassága és a munkajövedelem biztonsága

A fiatalok nem csak nagyobb valószínűséggel rendelkeznek határozott idejű szerződéssel, korlátozott munkahelyi biztonsággal, és tapasztalják meg a munkanélküliséget, amely hosszú távon súlyos következményekkel járhat, hanem a felnőttekhez képest kisebb valószínűséggel férnek hozzá a munkanélküli-ellátáshoz is. A korlátozott munkanélküli-ellátási fedezet a hiányzó vagy rövidebb távú munkaerőpiaci tapasztalatukra vezethető vissza ami azt jelenti, hogy nehézségekbe ütközik a munkanélküli segélyhez való hozzáférés jogosultsági feltételeinek teljesítésében, mivel, ezek a rendszerek még mindig túlnyomórészt az ún. standard foglalkoztatásra épülnek.

A kölcsönös szakpolitikai tanulás főbb akadályai az EU-ban

A foglalkoztatáspolitika és a munkaügyi intézményrendszerek tanulási folyamatát számos tényező hátráltatja az EU-ban. A kötet szerzői következő főbb akadályokat azonosították:

  1. Töredezettség és gyakran a különböző igazgatási szintek közötti átfedő kompetenciák, duplikációk, ahol az egyes, párhuzamosan működő intézmények között elvszik a szakpolitikai tudás. Ilyen sok esetben a föderális vagy autonóm tartományokból álló tagállamok esetében alakult ki (pl. Belgium, Spanyolország)
  2. túlközpontosított közigazgatási struktúrák,
  3. túlzottan projekt-alapú működés, ahol a foglalkoztatáspolitika helyét projektekkel váltják fel. (Görögországban és Törökországban);
  4. illetve politikai kultúra és értékek (pl. erős liberális hagyományok az Egyesült Királyságban) és a pártpolitikai célszerűség (pl. Szlovákiában), amelyek nem kedveznek a szisztematikus és koordinált információáramlásnak a magas szintű (stratégiai) politikai döntéshozatalba.

Újra kellene gondolni a munkanélküliek ellátását

Tekintettel arra, hogy a munkaerőpiacokat egyre inkább az jellemzi, hogy a munkavállalók meglehetősen gyakran váltogatják munkahelyeiket, és közben előfordulhatnak munkanélküli időszakok fontos túllépni (vagy kiegészíteni) a munkahelyek jellemzőinek elemzése alapján a foglalkoztatási biztonság, és foglalkoztatási minőség fogalmait újragondolni.

A foglalkoztatás minőségének meghatározása négy dimenziót foglal magába:

  • a foglalkoztatás biztonságát,
  • a jövedelem biztonságát,
  • a jövedelemszerzés (álláskeresés) sikerességét és
  • a sikeres állástalálás, a megfelelő, kongruens keretek között. A végzettség és a foglalkozás közötti sikeres kapcsolat, amelynek alapját például az elmúlt kétéves időszakra vonatkozó adatok elemzése adhatja.

A kötet a fenti áttekintésen felül is még számos érdekességet tartogat a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket szakmai kritikával szemlélő olvasó számára és számos olyan javaslattal szolgál amelyeket egyes nemzeti foglalkoztatáspolitikák alakításakor érdemes lehet figyelembe venni, legalábbis vizsgálni. Ezek, az adatokkal alátámasztott vélemények segíti egy szakterület fejlődését.

——————————————————————

O’Reilly, Jacqueline, and others (eds), Youth Labor in Transition: Inequalities, Mobility, and Policies in Europe (New York, 2018; online edn, Oxford Academic, 24 Jan. 2019), https://doi.org/10.1093/oso/9780190864798.001.0001, URL https://academic.oup.com/book/26877

[1] https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10024710&view=dataSheet

[2] https://m2.mtmt.hu/api/author/10027693

[3] O’Reilly, J., Eichhorst, W., Gábos, A., Hadjivassiliou, K., Lain, D., Leschke, J., McGuinness, S., Kureková, L. M., Nazio, T., Ortlieb, R., Russell, H., & Villa, P. (2015). Five Characteristics of Youth Unemployment in Europe: Flexibility, Education, Migration, Family Legacies, and EU Policy. Sage Open, 5(1). https://doi.org/10.1177/2158244015574962

[4] Brzinsky-Fay, Christian. 2007. “Lost in Transition? Labour Market Entry Sequences of School Leavers in Europe.” European Sociological Review 23 (4): 409–22.

[5] Boeri, Tito and Jimeno, Juan F., The Unbearable Divergence of Unemployment in Europe (November 25, 2015). Banco de Espana Working Paper No. 1534, Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=2695323 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2695323

[6] Pohl, A., & Walther, A. (2007). Activating the disadvantaged. Variations in addressing youth transitions across Europe. International Journal of Lifelong Education, 26(5), 533–553. https://doi.org/10.1080/026013707015596

 

A szerzőről:

Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.

A vidéki NEET fiatalok helyzete az Európai Unióban. COST kutatási jelentés. Tanulás nélkül nincsen társadalmi integráció.

A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors

2020-ban az Európai Bizottság útjára indította, az immáron megerősített, Ifjúsági Garancia Programot (Reinforced Youth Guarantee), amely 2013 óta az ifjúsági munkanélküliség megelőzésével kapcsolatos legfontosabb munkaerőpiaci intézkedése az Európai Uniónak. Az intézkedés célja, hogy megújítsa a 30 év alattiak foglalkoztatásának előmozdítására irányuló európai uniós erőfeszítéseket. Ezt az uniós irányelvet valamennyi uniós tagállam saját nemzeti stratégiában igazította nemzeti politikáihoz. E transznacionális politikai kezdeményezés egyik újdonsága, hogy a vidéki, távoli vagy hátrányos helyzetű területeken élő fiatalokat célozza meg.

A vidéki NEET fiatalok helyzetét elemző COST kutatási projekt most friss kötettel jelentkezett. A COST[1] egy speciális, interdiszciplináris kutatási hálózatokat finanszírozó uniós kutatási keret, amely négyéves időtartamra az Európában és Európán kívül működő kutatókat, innovátorokat és más szakembereket, beleértve az ipari szakembereket is, gyűjti össze egy-egy projektbe. A hat fejezetből álló szerkesztett munkát Simões[2] és Erdogan jegyzik. Az első szerkesztő a Lisszaboni Egyetem oktatója, a második az isztanbuli Bilgi University professzora[3].

A kötetből kiderül, hogy a polikrízisek világában a világjárványok, az éghajlatváltozás, az egyenlőtlenség, a polarizáció és a háborúk problémái miatt kialakult új kihívások új eszközök kidolgozását teszik szükségessé a jobb szakpolitikák kidolgozásához. A NEET-fiatalok számára nyújtott szolgáltatások és a szakpolitikák terén is számos változásra van szükség.

A kötet értelmezési kerete

Az első tanulmány szerzője, a kötet egyik szerkesztője Simões így összegzi a vidéki és külvárosi NEET fiatalok problémakörét; „Összességében a városi, külvárosi és vidéki területeken élő fiatalabb generációk eltérő társadalmi-gazdasági kihívások és lehetőségek között mozognak. Egyre több bizonyíték van azonban arra, hogy a területi egyenlőtlenségek szubnacionális szinten egyre nagyobbak, ami erőteljes és egyre negatívabb hatással van az iskolából a munka világába való átmenetre.” (2 p.).

A kötet egésze Bronfenbrenner (1979)[4] bioökológiai modelljét követi. Ez az elméleti keret a fejlődéslélektanban gyökerezik, és azt elemzi, hogy az egyén környezetében lévő különböző rendszerek közötti kölcsönhatások hogyan befolyásolják az egyén fejlődését, szűkebben tekintve a fiatal felnőttek felnőttkorba való átmenetét és munkaerő-piaci integrációját.

A keretrendszer öt szintből áll: mikrorendszer, mezoszisztéma, exoszisztéma, makroszisztéma és kronoszisztéma. A mikrorendszer az egyén közvetlen környezetéből áll, beleértve a családot (pl. a család szegénységi szintje), az iskolát (pl. az iskolai infrastruktúra problémái) és a kortársakat. A mezoszisztéma a több mikrorendszer közötti kölcsönhatásokat foglalja magában (mint például az otthon-iskola partnerségi kapcsolat). Az exoszisztéma az egyénre közvetve ható társadalmi környezetekből áll, mint például a szülő munkahelye, média, szociális szolgáltatások, helyi politika, helyi munkaerőpiac. A makrorendszer azokat a kulturális és társadalmi értékeket és meggyőződéseket foglalja magában, amelyek az egyén környezetét alakítják (pl. vidéki kultúra, oktatási rendszer, közpolitika, attitűdök és értékek, törvények, politikai rendszer, gazdasági rendszer). A kronoszisztéma azt a történelmi és időbeli környezetet foglalja magában, amelyben az egyén növekedése zajlik.

A Reinforced Youth Guarantee (RYG)[5] szakpolitikai keret tehát a bio-ökológiai modell makrorendszerének része, amelyet a vidéki NEET fiataloknak az iskolába, a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe vagy a foglalkoztatási pályára való beilleszkedésének strukturális feltételei és politikai tényezői alkotnak.

Vidéki/külvárosi NEET fiatalok közös statisztikai jellemzői

Az EUROSTAT adataira támaszkodva a szerző amellett érvel, hogy már a korai iskolaelhagyással kialakul a vidék elmaradása az EU városi régióihoz képest. Ezért a kiszolgáltatottabb vidéki és külvárosi háztartásokból származó tanulóknak korlátozottabb a hozzáférésük a szimbolikus, kulturális vagy technológiai tárgyakhoz, például könyvekhez vagy számítógépekhez. A vidéki fiatal férfiakkal összehasonlítva a vidéki fiatal nők nagyobb iskolázottsági törekvéseket és magasabb szakmai elvárásokat mutatnak, ami arra készteti őket, hogy a gazdagabb külvárosi és városi területekre költözzenek, egyetemi diplomát, valamint magasabb képzettséget igénylő és jobban fizetett állásokat keresve. (p. 6). Ezzel párhuzamosan ezek a NEET-állapotban lévő fiatalok, például a gondozási feladatokban részt vevő nők vagy a gyakran be nem jelentett munkát végző férfiak, beleértve a kis családi vállalkozásokat is, könnyebben érvényesíthetik saját készségeiket a családi kontextusban, mint a formális tanulás vagy munka világában.

Akadályok és korlátok

Az elemzés kitér a programok megvalósítása során kibontakozó, három alapvető nehézségre is;

  • Az első a fiatalok motivációjának és érdeklődésének hiányával kapcsolatos akadályokat foglalja magában, ami összefügg a képességeikbe vetett bizalom hiányával és/vagy a rendszerbe és az intézményekbe vetett bizalom hiányával (pl. Policoro; À Volta das Conversas; Youth Up North).
  • Az akadályok egy másik típusa a fiatalok vidéki területekről alkotott társadalmi képzeteivel kapcsolatos. A vidéki területeket nem tartják olyan vonzónak a fiatalok, mint a városi területeket.
  • Az akadályok harmadik típusa a források és a támogató intézmények, például az iskolák, tanodák, gyermekgondozási intézmények, szociális segítő intézmények hiányához kapcsolódik.

Képzés, oktatás

E fejezet szerzői az EU-s (Olaszország, Észtország, Lettország és Portugália) és nem uniós országokban (Albánia) zajló formális és nem formális oktatási politikákra és beavatkozásokra összpontosítanak, amelyek célja, hogy javítsák a vidéki fiatalok esélyeit a tanulási környezetbe és projektekbe való újbóli bekapcsolódásra, hogy foglalkozzanak a formális oktatás és a készségfejlesztés fontosságával, vagy, hogy megelőzzék a korai iskolaelhagyást. Öt, a vidéki NEET-ek oktatási integrációjára irányuló esettanulmányt mutatnak be.

A makrorendszer-szintű beavatkozások elsősorban olyan nemzeti reformokra összpontosítottak, amelyek vagy az oktatási ágazatot, vagy az országszerte működő ifjúságtámogatási rendszereket érintik. Észtországban például különböző intézkedéseket dolgoztak ki; ezek egyike a YGSS (Ifjúsági Garancia Támogatási Rendszer), mely informatikai megoldásokat használ kilenc nemzeti nyilvántartás adatainak összesítésére a potenciális 16-26 éves NEET-ek azonosítása érdekében. Ez jelentősen javította a NEET-ek elérését és azonosítását az önkormányzatokban, és az ágazatközi együttműködés (szociális munka, ifjúsági munka, oktatás, belbiztonság stb.) révén jobban integrálta őket. Olaszországban 2015-ben a középiskolát kevésbé elméletivé és a munka világától kevésbé elkülönülővé tették törvényi szinten azáltal, hogy a diákok iskolai útját a pálya-, karriergyakorlatokkal kapcsolatos több ismerettel és tapasztalattal integrálják.

További friss elemzésekkel szolgál időről időre az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), rövid nevén a Dublini Alapítvány, amely hivatalból vizsgálja a NEET fiatalok, az ifjúsági munkanélküliség adatsorait.

———————————————————-

Simões, F. & Erdogan, E. szerk. (2024). NEETs in European rural areas. Individual features, support systems and policy measures. Springer. Open Access Book. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-031-45679-4 111 old. / ingyenes letöltéshez URL: https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-45679-4

[1] https://www.cost.eu/cost-actions/what-are-cost-actions/

[2] https://scholar.google.co.uk/citations?hl=en&user=oeUsJq8AAAAJ

[3] https://scholar.google.co.uk/citations?hl=en&user=NDUh_mUAAAAJ

[4] Bronfenbrenner, U. (1979). The ecology of human development: Experiments by nature and design. Harvard University Press.

[5] https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1079&langId=en

 

A szerzőről:

Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.

A munka fontossága a bizonytalanság korában. David L. Blustein gondolatai

A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors

2006-os könyve után 2019-ben második jelentős kötetét jelentette meg David L. Blustein[1] a Boston-i Főiskola Tanácsadás, Fejlődés-, és Neveléspszichológiai Tanszékének professzora, a pálya-, karrier tanácsadás és munkapszichológia jeles nemzetközi alakja.[2] A szerző úgy határozza meg önmagát, mint a tanácsadó pszichológia professzorát, aki a munka pszichológiáját tanulmányozza, és aki pszichoterapeutaként és karrier-tanácsadóként több mint három évtizede dolgozik e szakterületen.

Fő kutatási területe a hátrányos helyzetű, a munkaerőpiac peremén élő és dolgozó munkavállalók karrier- és pályacéljainak feltárása. Hazai viszonylatban a témakör a magyar munkagazdaságtanban Köllő János (2009) nagydoktori témakörével hasonlítható össze.[3]

A munkaerőpiacon folyamatosan jelen lévő, de megszerzett jövedelmükből megélni, a társadalom felszínén maradni alig képes munkavállalók kérdéskörének tanulmányozása lényegében a nagy olajválságok és a 1990-es évek globalizációs hatásai, a gyáripar kiszervezése óta reneszánszukat élik az USA-ban. A karrier fogalma erodálódik. A szerző szerint eredetileg a karrier kifejezés az előrehaladás érzetét tükrözi. Azt az előrehaladást, amelynek során az egyén képes feljebb lépni egy szervezetben, vagy szakmában egyre felelősségteljesebb és ideális esetben kifizetődőbb munkakörökbe, pozíciókba kerül. A mai valóság nem ezt tükrözi. Az egyéni életpályák stagnálnak, és talán a következő generációkra is ez vár. Egyetlen rendszer sem képes a végtelenségig növekedni.

2022-ben az Egyesült Államokban 78,7 millió 16 éves és idősebb munkavállaló kapott órabért, ami az összes bérmunkás 55,6 százaléka. Az órabérben fizetett munkavállalók közül 141 000 munkavállaló pontosan a mindenkori szövetségi minimálbért, 7,25 dollárt keresett óránként. Körülbelül 882 000 munkavállaló bére a szövetségi minimálbér alatt volt. Ezek az egymillió, a szövetségi minimálbéren vagy az alatt fizetett munkavállaló, együttesen az összes órabéres munkavállaló 1,3 százalékát tették ki, ami alig változott 2021-hez képest (BLS, 2023)[4].

A témakör Magyarországhoz földrajzilag közelebbi és a szociológia területén tevékenykedő szerzője, Guy Standing[5] brit közgazdász (2011, 2014) a 21. századi globális gazdasági piacon jellemzi az osztályviszonyokat. Megállapítja az általa „prekariátusnak” (a prekárius, kétes, bizonytalan francia szó és a proletariátus szavakból) nevezett személyek megjelenését, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak a társadalomban. Standing vitatja Polányi Károly (1944) gondolatmenetét a nagy átalakulások mindenkori pozitív kimeneteléről. Véleménye szerint az 1980-as évek óta egy globális átalakulás bontakozott ki, amely a Polányi-féle „Nagy Átalakulás”[6] szétválasztott szakaszához hasonlóan zajlik. A globális piaci rendszer kiépítése fájdalmas folyamat, és olyan globális osztályszerkezetet hozott létre, amely teljesen eltér attól, ami a huszadik század nagy részében uralkodott.

A modernkori kapitalizmuskritikához tartozik tehát Blustein munkássága is. 2019-es kötetének egy első recenzióját az európai régióban jól ismert, fiatalon elhunyt Ronald G. Sultana[7] jelentette meg, aki maga is a társadalmi igazságosság kapitalizmuskritikai iskolájának egyik jelentős szószólójává lett.[8]

Könyvének bevezető szövegében Blustein így indokolja témaválasztását: „az emberek túlnyomó többségben küzdenek, gyakran önmagában azért, hogy túlélő üzemmódban tartsák fenn magukat [a munkaerőpiacon – a szerk. megj.].” (2019 p 8.). E könyv a szerző szándéka szerint azt a hiányt igyekszik pótolni a pszichológia és a kapcsolódó területek segítségével feltérképezve, hogy a munka (vagy a munka hiánya) hogyan hat az egyének életére, a munkájukra, családjaikra és közösségeikre.

Blustein kiindulási vizsgálódási pontja szerint a munka az a szál, amely összeköti társadalmi és gazdasági kapcsolatainkat és az igazságos és gondoskodó közösség iránti közös elkötelezettségünket. A munka hozzáférést biztosít a társadalmi és gazdasági világhoz, lehetőségeket kínálva az elégedettségre és a sikerre, ugyanakkor a kétségbeesésre és a frusztrációra is. Miközben pszichológiai szempontból a munka továbbra is életünk központi része, mégsem garantál olyan biztonságot, ami az USA-t jellemezte a II. világháborútól az 1980-as évekig. Ma könnyebb a munka világából önhibánkon kívül is kiesni. A család-munka közötti határvonalak is egyre markánsabbá, nehezebben leküzdhetővé vállnak.

Blustein maga így összegzi kötetének fő mondandóját; „ …a munka szerepe … a teljes életérzés eszköze. Mit jelent teljes életet élni? Egyértelműen, a teljes életérzés élménye nem csak a munkahelyi életünkre korlátozódik. Társas kapcsolatok és élmények az életben mély örömérzetet nyújtanak számunkra, értelmet, célt és elkötelezettséget adnak. [ehhez az élményhez segít hozzá a munka – a szerk. megj.]” (p 242).

Miért érdemes Blustein jelen kötetét és korábbi írásait olvasni?

Talán leginkább, azért, mert jelentős empirikus munkával arra figyelmezeti a pálya és- karrier tanácsadó szakmát, a kutatókat úgy, mint az elméleti szakembereket is, hogy adják fel elitista megközelítésüket és a mindennapi tanácskérők/felhasználók igényeinek megfelelően fejlesszenek, vagy vezessék a praxisaikat.

[1] Blustein, D. L. (2006). The psychology of working: A new perspective for career development, counseling, and public policy. Lawrence Erlbaum Associates Publishers.

[2] https://www.bc.edu/bc-web/schools/lynch-school/faculty-research/faculty-directory/david-blustein.html

[3] Köllő János (2009). A pálya szélén. Osiris

[4] https://www.bls.gov/opub/reports/minimum-wage/2022/home.htm

[5] Guy Standing (2011). The Precariat. London: Bloomsbury Academic és Standing, G. (2014). The Precariat. Contexts, 13(4), 10-12. https://doi.org/10.1177/1536504214558209

[6] Polányi Károly (1944). Origins of Our Time: The Great Transformation https://inctpped.ie.ufrj.br/spiderweb/pdf_4/Great_Transformation.pdf

[7] Sultana, R. G. (2019). The importance of work in an age of uncertainty: the eroding work experience in America: by David L. Blustein, Oxford, Oxford University Press, 2019, British Journal of Guidance & Counselling, 48(2), 300–302. https://doi.org/10.1080/03069885.2019.1684437

[8] Hooley Tristram, Sultana Ronald, Thomsen Rie (2018). Career Guidance for Social Justice Contesting Neoliberalism. Routledgeű

 

DAVID L. BLUSTEIN (2019). The Importance of Work in an Age of Uncertainty. The Eroding Work Experience in America Oxford University Press. p 306

Prof. Blustein elérhetősége, munkái:

https://www.bc.edu/bc-web/schools/lynch-school/faculty-research/faculty-directory/david-blustein.html

Legfrissebb cikkei:

Blustein, D. L., Grzanka, P. R., Gordon, M., Smith, C. M., & Allan, B. A. (in press). The psychology of precarity: A critical framework. American Psychologist.

Blustein, D. L., Lysova, E. I., & Duffy, R. D. (2023). Understanding decent work and meaningful work. Annual Review of Organizational Psychology and Organizational Behavior, 10, https://doi.org/10.1146/annurev-orgpsych-031921-024847.

Blustein, D. L., Smith, C. M., Wu, X., Guarino, P. A., Joyner, E., Milo, L., & Bilodeau, D. C. (2022). “Like a tsunami coming in fast”: A critical qualitative study of precarity and resistance during the pandemic. Journal of Counseling Psychology. Advance online publication. https://doi.org/10.1037/cou0000615.

 

A szerzőről:

Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.

AL Agenda Felnőtt tanuló nap a Szakmák utcáján

Tavaly Miskolcon, ez évben pedig Székesfehérváron került megszervezésre az Erasmus+ AL Agenda projekt Felnőtt tanuló napja, amelyen a Euroguidance projekt is aktívan részt vett.

Ez év április 4-5-én a belvárosba látogatók a Székesfehérvári Szakképzési Centrum tizenegy iskolájának képzési kínálatával ismerkedhettek meg. A pályaorientációs fesztiválon az összes technikum képviseltette magát, megkönnyítve a választást a tanulni vágyó fiatalok és felnőttek számára egyaránt.

A rendezvény megnyitóján, Dr. Pálmai Gergely, a szakképzésért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy ez a mára rendhagyó fesztivál egy olyan esemény, amely az összefogásnak köszönhetően egyedülálló, párját ritkítja. Beszédében kiemelte, ma már a szakképzési rendszer akár a szakma-, akár a diplomaszerzésre lehetőséget ad egyenes úton, ezzel támogatva az egész életen át tartó tanulási utakat. Kulcsár Szilvia, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum kancellára a rendezvényről szólva elmondta, idén elsősorban az ágazatok kapták a főszerepet, ezen belül pedig a felnőtt tanulni vágyók részére külön programelemekkel készültek. 20 ágazatban, mintegy 75 szakma várta az érdeklődőket interaktív standokkal és látványos bemutatókkal, ahol minden korosztály megismerkedhetett a különböző szakmai fortélyokkal.

A programot színes kísérőesemények tették még vonzóbbá: látványos bemutatók, szórakoztató aktivitások és ismert fellépők garantálták a fesztiválhangulatot. Április 4-én Tomy Montana, Csenki Attila, a La Movida Cuba, Essemm és DRBRS garantálta a jó zenét, április 5-én pedig a legkisebbeket az Alma Együttes koncertje várta.

Az esemény nagyon jó hangulatban zajlott, a két nap alatt majdnem 4 ezer ember fordult meg a standokon.

A fesztivál keretében az AL Agenda projekt standjain az érdeklődők  játékos formában mérhették fel környezet-, egészség- és pénzügyi tudatosságukat, illetve személyes karrier-tanácsadásban vehettek részt.

A szakmai stakeholderek részére szintén másodszor került sor a Felnőtt tanuló szakmai napra. A felnőttképzés – és tanulás helyi szereplői tájékoztatást kaptak a szakterület újdonságairól, aktualitásairól, különös tekintettel a mikrotanúsítványok bevezetéséről, a felnőttkori tanulás és a készségfejlesztés kapcsolatáról, illetve az élményszerű tanulás ismérveiről.

A szakmai napot egy izgalmas kerekasztal beszélgetés zárta, amelyen az iskolarendszerű és a piaci felnőttképzés – és tanulás képviselői az alábbi kérdéseket járták körbe:

  • Hogyan járul hozzá a kompetenciafejlesztés a felnőttek munkaerőpiaci versenyképességének növeléséhez a felnőttképzés során?
  • Milyen módszerek segítik leginkább a felnőttek kompetenciáinak fejlesztését a különböző oktatási programokban?
  • Hogyan lehet a kompetenciafejlesztést hatékonyan beépíteni a felnőttképzési tantervekbe?
  • Milyen szerepet játszik a digitális kompetenciák fejlesztése a modern felnőttképzési rendszerekben?
  • Hogyan segítheti a folyamatos kompetenciafejlesztés a felnőttek élethosszig tartó tanulását és alkalmazkodóképességét a változó munkaerőpiaci igényekhez?
  • Milyen módon lehet ösztönözni a felnőtteket, hogy folyamatosan fejlesszék tehetségüket és szakmai képességüket?
  • Milyen együttműködési lehetőségek vannak az oktatási intézmények és a munkáltatók között a kompetenciák fejlesztése terén?
  • Milyen módszerekkel lehet mérni és értékelni a kompetenciafejlesztő programok hatékonyságát a felnőttképzésben?
  • Milyen módon támogatja a kompetenciafejlesztés a hátrányos helyzetű és alacsony képzettséggel rendelkező felnőttek számára a fejlődési lehetőségeket?

A kerekasztal beszélgetés előadásai letölthetők:

Felnőttképzés aktualitásai-Mikrotanúsítványok

Felnőttkori készségfejlesztés új trendjei

Élményszerű tanulás-felnőttképzés digitálisan

ELTE Karriernap 2025

2025. április 10-én az ELTE Karriernapot szervez a Lágymányosi Campusán, ahol a Euroguidance Magyarország Központ is megjelenik kiállítóként. Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Euroguidance standjánál (29-es számú stand) 10:00 és 17:00 között.

A rendezvény időpontja: 2025. április 10.
A rendezvény helyszíne: ELTE Lágymányosi Campus – Északi tömb, Gömb Aula
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

További információkat a rendezvényről itt talál.

Szakmák Utcája 2025-ben Székesfehérvár belvárosában

A Euroguidance Magyarország projekt 2025. április 4-5-én részt vesz a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Pályaorientációs Fesztiválján Székesfehérvár város központjában.
A rendezvényen minden korosztály számára  izgalmas interaktív feladatok, színes színpadi programok és sok-sok pályaválasztást támogató információ várja a látogatókat. Az Euroguidance Magyarország projekt sátrát a Rendház udvarában Felnőtt Tanuló Nap során a felnőttek is megtalálhatják képzés igényüket.

A rendezvény időpontja: 2025. április 4-5.
A rendezvény helyszíne: 8000 Székesfehérvár, Fő utca 6.

További információkat az eseményről itt talál.

„Játsszunk most együtt!” – Navigátor társasjáték workshop

„Játsszunk most együtt!”

Navigátor társasjáték workshop oktatási- és pályaorientációs szakemberek számára

Meghívó

Az Európai Bizottság támogatásával működő Euroguidance, EPALE, AL Agenda, EQAVET, Eurodesk, EURES, Etwinning, Eurydice és Europass hálózatok, valamint az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont magyarországi képviselői szakmai műhelynapot szerveznek. A műhelynap célja, hogy a tanulási, munkavállalási, önkéntes vagy egyéb célú mobilitási tanácsadásban dolgozó szakembereknek kézzelfogható, mindennapi munkájában hasznosítható segédeszközöket mutasson be, amelyeket interaktív foglalkozásokon ki is próbálhatnak.

A workshop keretében az alábbi hét, pályaorientációt segítő társasjáték kerül bemutatásra és kipróbálásra:

  • Find your path!
  • Eurodesk Board Game
  • Kalandok Berlinben
  • Rejtélyek Rigában
  • Munkára fel!
  • A változás benned van… Te benne vagy?
  • Az Én utam

A társasjátékok rövid leírását itt nézheti meg

A workshop programja

Időpont: 2025. április 29. 10:00–15:00

Helyszín: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 53.

A workshopon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Kérjük, az alábbi link segítségével regisztráljon a workshopra.

Regisztráció