A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors
Bevezetés
A pályaépítés nálunk Európában magányos életfeladat. Itthon, Magyarországon erősen individualizált kultúránkból főként az euro-atlanti irányba orientálódva még inkább úgy tűnik, hogy az egyének ma már nem csak lehetősége, de egyenes „joga van” önmaga megfogalmazására, saját pálya, és karriercéljainak más vagy mások által megfogalmazott prioritások elé helyezésére. Európában erős a városiasodás, átalakultak, személytelenedtek a közösségi terek és a közösség pályaorientációs funkciója is átalakult. Habár, a globalizációs hatás a pályatanácsadás területén is igen erőteljese, mégis láthatóak azok a kulturális-társadalmi vektorok, amelyek irányt és arányt szabnak a pályaépítésnek.
A tanácsadás fő eszköze a beszélgetés. Még akkor is az interperszonális kommunikációra épül minden tanácsadás, ha beszéd helyett képekkel vagy mozgással kommunikál tanácskérő és tanácsadó. Mint minden kommunikációs helyzet a tanácsadás során megvalósuló kommunikáció is kulturálisan terhelt, azaz a pálya, és karriertanácsadás gyakorlata és elméletei is kultúrafüggő, ahogyan az általános kommunikációelméletben az adó és vevő közötti megértés is az. Ebben a blogbejegyzésben a latin-amerikai karrier és pályatanácsadás gyakorlatáról lesz szó, amely gyakorlatok kívül esnek az euro-atlanti orientáción. Ugyanakkor kulturálisan Latin-Amerika az európai kolonizáció hatására nagyrészt a katolikus keresztény kultúrkörbe került, amely mögött felsejlenek a Kolumbusz előtti kultúrák hatásai is, amelyek jelentősége ma különösen jelentős olyan országokban, mint Mexikó, Guatemala, Ecuador, Peru, Bolívia és Paraguay. A dekolonizáció hatására a latin-amerikai pályatanácsadásban megjelent a spanyol, portugál gyarmatosítás előtti identitások keresése, megértésének vágya, a saját és családi, többgenerációs pályatörténetek újra keretezésének igénye is.
Latin-Amerika
Latin-Amerika egy hatalmas, több mint hétmillió négyzetkilométeres földrajzi régió, amely Észak-Mexikó észak-amerikai sivatagjaitól Dél-Amerikában Argentína déli csücskéig terjed. Mindenféle szárazföldi képződmény és éghajlat megtalálható itt is, például a chilei Atacama perzselő sivatagjai és az Andokhoz hasonló havas hegyvonulatok. Latin-Amerika „latin” elnevezése közvetlenül kapcsolódik a terület uralkodó nyelveihez. A latin nyelvek közé tartozik többek között a spanyol, a portugál, a francia és az olasz. Latin-Amerikában az emberek többsége spanyolul beszél (a portugál a második leggyakrabban beszélt nyelv), ami ahhoz vezetett, hogy a régiót „Latin-Amerika” névvel illették. Latin-Amerika kultúrájához és hagyományaihoz olyan országok járultak hozzá, mint Spanyolország, Portugália, Olaszország, Franciaország, Anglia és számos afrikai ország.
A Közép-, és dél-amerikai pályaorientációról az elmúlt években egyre többet tudunk meg. A COVID járványt követően például az OECD (2021) négy országban (Argentína, Brazília, Chile és Mexikó) mérte fel a felnőtt pálya-, karriertanácsadást.[1] Az USA nagy tanácsadó szövetsége, az NCDA[2] (The National Career Development Association) is élénk érdeklődést mutat a klasszikusan „közel külföldként” számontartott kontinens megoldásai iránt.
A latin-amerikai munkaerőpiacokat a nagyfokú informalitás jellemzi, ami korlátozhatja formális tanulási lehetőségeket is, avagy a hozzáférést a pályaorientációhoz. Chilében, Argentínában, Brazíliában és Mexikóban az informális foglalkoztatás aránya az egyik legalacsonyabb Latin-Amerikában (OECD, 2021). Chilében, Argentínában és Mexikóban a felnőttek legalább 80%-a „nagyon számít” de legalább „valamilyen mértékben számít” a család és a barátok tanácsára a munkával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Míg a felnőttek pályaorientációja, a korrekciós- és karrier tanácsadás eddig nem kapott jelentős politikai figyelmet a latin-amerikai országokban, a fiatalok pályaorientációját nagyobb érdeklődés követi. Az ifjúsági képzési programok széles körben elterjedtek a régióban, és többnyire a hátrányos helyzetű fiatalokat célozzák meg. Ezek a programok gyakran tartalmaznak külön pályaorientációs elemet is. Ugyanakkor itt is jellemző a nagycsoportos megközelítés, kevéssé az egyéni tanácsadás.
Latin-Amerikában az OECD felmérése szerint (OECD 2021) pályaorientációs szolgáltatások igénybevételének leggyakoribb okai a következők: előrelépés a jelenlegi munkahelyen (40%), segítségre van szükség a tanulmányi/képzési lehetőségek kiválasztásához (29%), a munkahelyváltás (23%). A megkérdezett négy latin-amerikai ország felnőttjei lényegesen kisebb valószínűséggel számolnak be arról, hogy „keresik a munkahelyet” vagy „állást keresnek” (21%). Ennek a ténynek jelentős összefüggése van a munkaerőpiacok informalitásával. Az európai értelemben vett formális álláskeresés kevéssé elterjedt. Ezzel összefüggésben az OECD kérdőívében az látszott, hogy a felnőtt tanácskérők 36%-a pontosan abban szeretne tanácsot kapni, hogy hogyan kell formálisan pályázni egy állásra.
A latin-amerikai tanácsadás gyakorlatáról az Inter-Amerikai Fejlesztési Bank (IAB, 2025) felméréseiből ismerhetünk meg friss részleteket. A 2025-ben publikált tanulmányik öt ország (Panama, Peru, Chile, El Salvador és Mexikó) pályaorientációs tapasztalatairól közölt gyorsjelentés. A fókusz az ifjúsági foglalkoztatás szakpolitikai problémaköre volt, amelyhez ”automatikusan” kapcsolódik az ifjúsági pályaorientáció hiányos elérhetősége a régióban.
A pályaorientáció latin-amerikai elméletei nagymértékben támaszkodnak az északi félteke elméleteire, bár az ilyen megközelítések formálódnak a globális dél kontextusának figyelembevételével (Fonseca da Silva & Paiva & Ribeiro, 2016).
Brazília
Brazília is nehezen szabadul a gyarmati múltjától. A pálya/karrier tanácsadást a közép-, és felsőosztálybeliek számára Brazíliában a klasszikus globális északi (értsd: nyugati) elméletek ihlették. Ezek azonban nem igazán relevánsak a népesség nagy része számára.
Két releváns javaslat létezik az önálló brazil pályatanácsadási elmélet és gyakorlat kialakítására, amelyek különböző módon állítják elő az elméletet, és gyakorlatot a pályafejlesztés/orientáció terén.
Előszöris, Silvio Bock a karrierfejlesztés szocio-historikus megközelítését javasolta, amely a következőkre alapozódott a történelmi és dialektikus materializmuson alapul, és Paulo Freire (1975) elképzelései ihlették. Az a célja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi-történelmi kontextusra, valamint arra, hogy az emberek milyen helyet foglalnak el azokban a hatalmi viszonyokban, amelyekben találják magukat, annak érdekében, hogy módot keressenek arra, hogy meghaladhassák azokat. Ennek a célnak az elérése érdekében csoportos tanácsadásokat végeznek (Riberio, 2020).
Másodszor, Brazíliában a Marcelo Ribeiro által javasolt interkulturális pályafejlesztési megközelítés a társadalmi konstruktivizmus episztemológiáját ötvözi, amelyet főként az életpálya és az életművek által inspirált design-paradigma és a munkapszichológiai elmélet (Blustein, 2013), a globális északról származó, kontextualizált elméleteket ötvözik a délről származó elméletekkel. A brazil pályafejlesztési/orientációs gyakorlat a narratív tanácsadás elméletére építkezik. Ahol a tanácskérőnek abban segédkezik a tanácsadó, hogy saját posztgyarmati családi traumáit feldolgozhassa, a több generáción átívelő narratívákat újra keretezze. miközben elősegíti, hogy a tanácskérő saját karrier/pályanarratívát alakítson ki.
Kolumbia
Kolumbiában a pálya/karrier tanácsadó, mint foglalkozás, szakma nem létezik. Ezek a funkciók az iskolai tanácsadók általános feladatköréhez tartoznak (Brual, 2018). Az országban az 1950-es években alakítottak ki először tanácsadó képzést, amelyet főként a képzési lemorzsolódás megakadályozása inspirált, semmit a pályatanácsadás céljainak követése. A pályaválasztással kapcsolatos, az oktatási szintek közötti átmenet fogalma kialakulatlan az országban. Ezért, az ehhez a folyamathoz kapcsolódó feladatok sem strukturáltak.
Felhasznált irodalom
Borbely Pecze, T. B. (2025). Career and career guidance beyond the Euro-Atlantic culture. Opus Et Educatio, 12(1). https://doi.org/10.3311/ope.40136
Kapcsolódó irodalom
Blustein, D. L. (2013). The psychology of working: A new perspective for a new era. In D. L. Blustein (Ed.), The Oxford handbook of the psychology of working (pp. 3–18). New York: Oxford University Press.
Brual, A. A. (2018). The Status of Career Services and Credentialing in Colombia from 2010 to 2016. in Hyung Joon Yoon ed. International Practices of Career Services, Credentialing and Training NCDA Url: https://www.ncda.org/aws/NCDA/asset_manager/get_file/259697?ver=2758
Freire, P. (1975). Conscientization. Geneva: World Council of Churches.
Fonseca da Silva, F. & Paiva, V. & Ribeiro. M A. (2016). Career construction and reduction of psychosocial vulnerability: Intercultural career guidance based on Southern epistemologies Journal of the National Institute for Career Education and Counselling 36, 46-53 DOI: 10.20856/jnicec.3606
Inter-American Development Bank/ IAB (2025). CAREER GUIDANCE EXPERIENCES IN FIVE COUNTRIES: PANAMA, PERU, CHILE, EL SALVADOR, AND MEXICO Url: https://iyfglobal.org/library/career-guidance-experiences-five-countries-panama-peru-chile-el-salvador-and-mexico
Ribeiro, M. A. (2020). Career Development Theories from the Global South The Oxford Handbook of Career Development Edited by Peter J. Robertson, Tristram Hooley, and Phil McCash DOI: 10.1093/oxfordhb/9780190069704.013.17
OECD (2021), Career Guidance for Adults in Latin America, Getting Skills Right, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/4eaf4996-en.
[1] Survey of Career Guidance for Adults (SCGA) https://www.oecd.org/en/publications/career-guidance-for-adults-in-a-changing-world-of-work_9a94bfad-en.html
[2] https://www.youtube.com/watch?v=PH7kty9Dr_g
A szerzőről:
Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.
