Minden készség értékes!

Minden készség értékes

Minden készség értékes – a nem formális és informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai iránymutatások – 3. kiadás (Valuing all skills – The European guidelines for validating non-formal and informal learning – 3rd edition) címmel a CEDEFOP az Európai Bizottsággal együttműködésben szervezett virtuális találkozót a készségek európai éve alkalmából 2023. október 3-án. A rendezvényen az előadók bemutatták az új iránymutatások legfontosabb jellemzőit, és különböző nézőpontokból ismertették a készségek elismerésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat.

A készségek európai éve a zöld és a digitális átmenetet támogató képzett munkaerő fontosságát helyezi előtérbe. Az állampolgárok megfelelő képzése nem csak a formális oktatás kérdése, hanem döntő mértékben függ a nem formális vagy informális környezetben – például a munkahelyen vagy a szabadidőben – megszerzett készségektől, kompetenciáktól is. Az érvényesítés egy olyan eszköz, amellyel az egyének bizonyítani tudják az ezekben a kontextusokban megszerzett készségeiket. A nem formális és informális tanulás érvényesítése egyrészt megkönnyíti a képesítések megszerzését és a képzéshez való hozzáférést, másrészt a munkaerőpiacra való belépést.

A megnyitó után Aline Jürges (Európai Bizottság) és Ernesto Villalba (Cedefop) előadásukban az új európai iránymutatásokról adtak részletes információt, majd az iránymutatások gyakorlati aspektusairól beszéltek különböző szektorok és stakeholderek képviselői.

A teljes webinárium visszanézhető itt.

A Minden készség értékes – a nem formális és informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai iránymutatások – 3. kiadás című szakmai anyag angol nyelven letölthető itt.

UNESCO webinárium – Az egész életen át tartó tanulás útjainak feltérképezése: lehetőségek feltárása képesítéseken és készségeken keresztül

Az egész életen át tartó tanulás útjainak feltérképezése: lehetőségek feltárása képesítéseken és készségeken keresztül

„Charting lifelong learning journeys: Unleashing Opportunities through Qualifications and Skills” címmel szervezett nemzetközi webináriumot az UNESCO 2023. szeptember 27-én angol és francia nyelven.

Az UNESCO már régóta dolgozik a képesítések és a készségek elismerése terén, beleértve az informális tanuláson keresztül történő előzetes tudás felmérést is. A webinárium lehetőséget adott a résztvevőknek arra, hogy kicseréljék ismereteiket és tapasztalataikat a regionális és nemzeti képesítési rendszerekhez kapcsolódó kezdeményezésekről.

A rendezvény a képesítések, a bizonyítványok és a készségek elismerése terén nemzeti, regionális és globális szinten dolgozó szakértőket és politikai döntéshozókat szólította meg.

A webinárium apropója, hogy a szervezők megosszák a Nemzeti és Regionális Képesítési Keretrendszerek Globális Jegyzéke 5. készülő kiadásának (5th edition of the Global Inventory of National and Regional Qualifications Framework) megállapításait és fő üzeneteit, amely a Cedefop, az UNESCO, az ETF és az UNESCO Egész életen át tartó tanulásért felelős intézetének közös munkája.

Loukas Zahilas, a Cedefop szakképzésért és képesítésekért felelős szervezeti egységének vezetője, valamint a Cedefop szakértői, Zelda Azzara, Iraklis Pliakis, Anastasia Pouliou és Ernesto Villalba-Garcia bemutatták a Nemzeti Képesítési Keretrendszerek országok közötti elemzésének eredményeit, és megvitatták a különböző tematikus területeken – például az előzetes tanulás elismerése, a képesítési rendszerek digitalizálása és a mikrotanúsítványok szerepe a képesítési rendszerekben – bekövetkezett fejleményeket.

A jegyzék célja a képesítési keretrendszerek globális tendenciáinak feltérképezése és elemzése, az országok és régiók közötti szorosabb együttműködés lehetővé tétele, valamint a képesítések átláthatóságának, összehasonlíthatóságának és hordozhatóságának fokozása világszerte.

A webinárium teljes anyaga itt látható.

Making Skills Count – A készségek számítanak!

Making skills count

A “Making Skills Count Conference” a 2023. június 8-9. között megrendezésre kerülő készségek európai éve egyik kiemelt eseménye volt. A konferencián európai politikai döntéshozók, szakértők és stakeholderek vettek részt, hogy különböző kontextusokban számba vegyék a készségek jelentőségét. Az eseményen izgalmas viták, inspiráló beszédek és gondolatébresztő panelek világították meg a készségek fontosságát a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét előmozdításában.

A konferenciát Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa nyitotta meg, aki kiemelte az Európában tapasztalható sürgető készséghiányt, többek között az informatikai szakemberek, a vendéglátás és az egészségügyi területeken. Hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak be kell fektetniük a munkaerőbe, és támogató intézkedéseket sürgetett a készséghiány és a készségek kihasználatlanságának kezelésére. Hangsúlyozta továbbá a politikai képviselők és a társadalom felelősségét abban, hogy a mintegy 8 millió fiatal él az Európai Unióban, aki nem tanul és nem is dolgozik. Elmondta, hogy bízik abban, hogy a készségek európai éve felhívja a figyelmet az emberekbe való befektetés fontosságára Európa további jóléte érdekében.

Az első panel a „Skills First” – a készségek előnyben – megközelítésre fókuszált. Ez a megközelítés az üres álláshelyek betöltésére összpontosít, és inkább a készségekre, mint a hivatalos képesítésekre vagy munkakörökre támaszkodik. A közelmúltban ez a megközelítés egyre nagyobb teret nyert a munkaerő-felvétel és a tehetséggondozás terén. Az Európai Unió már évek óta támogatja az ilyen megközelítéseket a készségpolitikai programja és támogató eszközei révén.

A munkaadók, a szociális partnerek és a különböző hatóságok plenáris panelbeszélgetések és műhelymunkák keretében próbáltak válasz keresni a következő kérdésekre”. Miért fontosak a készségek? Hogyan hatnak egymásra a készség- és képesítési szakpolitikák? Mindkettő jól együttműködik-e a vállalati emberi erőforrás gyakorlatokkal, amelyek kezdik előnyben részesíteni a “skills first” megközelítéseket? Hogyan tudjuk a legjobban támogatni az embereket abban, hogy “megfelelően képzettek” legyenek? Készen áll-e mindenki arra, hogy úgy beszéljen a készségeiről, hogy az a munkaerő-felvétel szempontjából is működjön, és hogyan tudjuk ezt támogatni?

Az első nap utolsó panelbeszélgetése, amelyet Jürgen Schiebel, a Cedefop igazgatója vezetett, a munkahelyi képzés értékelésének és ösztönzésének stratégiáit vizsgálta. A vita középpontjában az állt, hogy a vállalati beszámolók és a pénzügyi elszámolások hogyan segíthetik elő a kultúraváltást, hogy a munkatársak képzését ne költségként, hanem befektetésként tekintsék. A résztvevők azt is megvizsgálták, hogy a vállalatok hogyan integrálhatják a képzést a stratégiai szervezeti irányításba.

A program és a teljes online rendezvény linkje az esemény honlapján található.

Útjára indult az Európai Tanulási Modell

European Learning Model

Az Európai Bizottság elindította az Európai Tanulási Modell (ELM) programot. Az érdeklődők 2023. május 11-én kaphattak részletes információt a modell struktúrájáról, a folyamatszabályozásról és arról, pontosan kinek és mire jó. Az ELM az első olyan többnyelvű tanulási adatmodell, amely a tudás és készségek adatcseréje terén új lehetőségeket nyit az interoperabilitás és a bizonyítványok elsimerése előtt.

Az Európai Tanulási Modell támogatja az emberek elvárásainak és készségeinek a munkaerő-piaci igényekkel és lehetőségekkel való összehangolását. A képesítések elismerését és a készségek érvényesítését támogató eszközökkel az ELM elősegíti a továbbképzés és az egész életen át tartó tanulás gondolkodásmódját.

Az ELM az Európai Képesítési Keretrendszerről szóló tanácsi ajánlás VI. mellékletében szereplő, „Az EKKR-szintű képesítésekre vonatkozó információk elektronikus közzétételére szolgáló adatmezők elemei” című ajánlás, valamint a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről szóló tanácsi ajánlás I. mellékletében szereplő, „A mikrotanúsítványok leírására szolgáló európai szabványok”  című ajánlás kiindulási pontjai alapján készült.

A már működő kezdeményezésekhez kapcsolódva az ELM racionalizálhatja a tanulás leírását más uniós szintű tevékenységeken belül (például a European Blockchain Services Infrastructure, Micro-credentials, Erasmus Without Paper és a European Student Card Initiative). Az egységes adatmodell megteremti az alapot az interoperabilitáshoz és lehetővé teszi a nemzeti kontextusban való használatát és testreszabásának lehetőségeit, egyúttal fontos lépés a Közös Európai Készségadattér (Common European Skills Data Space) kialakítása felé is.

További információ az ELM-ről itt található.