A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors
2006-os könyve után 2019-ben második jelentős kötetét jelentette meg David L. Blustein[1] a Boston-i Főiskola Tanácsadás, Fejlődés-, és Neveléspszichológiai Tanszékének professzora, a pálya-, karrier tanácsadás és munkapszichológia jeles nemzetközi alakja.[2] A szerző úgy határozza meg önmagát, mint a tanácsadó pszichológia professzorát, aki a munka pszichológiáját tanulmányozza, és aki pszichoterapeutaként és karrier-tanácsadóként több mint három évtizede dolgozik e szakterületen.
Fő kutatási területe a hátrányos helyzetű, a munkaerőpiac peremén élő és dolgozó munkavállalók karrier- és pályacéljainak feltárása. Hazai viszonylatban a témakör a magyar munkagazdaságtanban Köllő János (2009) nagydoktori témakörével hasonlítható össze.[3]
A munkaerőpiacon folyamatosan jelen lévő, de megszerzett jövedelmükből megélni, a társadalom felszínén maradni alig képes munkavállalók kérdéskörének tanulmányozása lényegében a nagy olajválságok és a 1990-es évek globalizációs hatásai, a gyáripar kiszervezése óta reneszánszukat élik az USA-ban. A karrier fogalma erodálódik. A szerző szerint eredetileg a karrier kifejezés az előrehaladás érzetét tükrözi. Azt az előrehaladást, amelynek során az egyén képes feljebb lépni egy szervezetben, vagy szakmában egyre felelősségteljesebb és ideális esetben kifizetődőbb munkakörökbe, pozíciókba kerül. A mai valóság nem ezt tükrözi. Az egyéni életpályák stagnálnak, és talán a következő generációkra is ez vár. Egyetlen rendszer sem képes a végtelenségig növekedni.
2022-ben az Egyesült Államokban 78,7 millió 16 éves és idősebb munkavállaló kapott órabért, ami az összes bérmunkás 55,6 százaléka. Az órabérben fizetett munkavállalók közül 141 000 munkavállaló pontosan a mindenkori szövetségi minimálbért, 7,25 dollárt keresett óránként. Körülbelül 882 000 munkavállaló bére a szövetségi minimálbér alatt volt. Ezek az egymillió, a szövetségi minimálbéren vagy az alatt fizetett munkavállaló, együttesen az összes órabéres munkavállaló 1,3 százalékát tették ki, ami alig változott 2021-hez képest (BLS, 2023)[4].
A témakör Magyarországhoz földrajzilag közelebbi és a szociológia területén tevékenykedő szerzője, Guy Standing[5] brit közgazdász (2011, 2014) a 21. századi globális gazdasági piacon jellemzi az osztályviszonyokat. Megállapítja az általa „prekariátusnak” (a prekárius, kétes, bizonytalan francia szó és a proletariátus szavakból) nevezett személyek megjelenését, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak a társadalomban. Standing vitatja Polányi Károly (1944) gondolatmenetét a nagy átalakulások mindenkori pozitív kimeneteléről. Véleménye szerint az 1980-as évek óta egy globális átalakulás bontakozott ki, amely a Polányi-féle „Nagy Átalakulás”[6] szétválasztott szakaszához hasonlóan zajlik. A globális piaci rendszer kiépítése fájdalmas folyamat, és olyan globális osztályszerkezetet hozott létre, amely teljesen eltér attól, ami a huszadik század nagy részében uralkodott.
A modernkori kapitalizmuskritikához tartozik tehát Blustein munkássága is. 2019-es kötetének egy első recenzióját az európai régióban jól ismert, fiatalon elhunyt Ronald G. Sultana[7] jelentette meg, aki maga is a társadalmi igazságosság kapitalizmuskritikai iskolájának egyik jelentős szószólójává lett.[8]
Könyvének bevezető szövegében Blustein így indokolja témaválasztását: „az emberek túlnyomó többségben küzdenek, gyakran önmagában azért, hogy túlélő üzemmódban tartsák fenn magukat [a munkaerőpiacon – a szerk. megj.].” (2019 p 8.). E könyv a szerző szándéka szerint azt a hiányt igyekszik pótolni a pszichológia és a kapcsolódó területek segítségével feltérképezve, hogy a munka (vagy a munka hiánya) hogyan hat az egyének életére, a munkájukra, családjaikra és közösségeikre.
Blustein kiindulási vizsgálódási pontja szerint a munka az a szál, amely összeköti társadalmi és gazdasági kapcsolatainkat és az igazságos és gondoskodó közösség iránti közös elkötelezettségünket. A munka hozzáférést biztosít a társadalmi és gazdasági világhoz, lehetőségeket kínálva az elégedettségre és a sikerre, ugyanakkor a kétségbeesésre és a frusztrációra is. Miközben pszichológiai szempontból a munka továbbra is életünk központi része, mégsem garantál olyan biztonságot, ami az USA-t jellemezte a II. világháborútól az 1980-as évekig. Ma könnyebb a munka világából önhibánkon kívül is kiesni. A család-munka közötti határvonalak is egyre markánsabbá, nehezebben leküzdhetővé vállnak.
Blustein maga így összegzi kötetének fő mondandóját; „ …a munka szerepe … a teljes életérzés eszköze. Mit jelent teljes életet élni? Egyértelműen, a teljes életérzés élménye nem csak a munkahelyi életünkre korlátozódik. Társas kapcsolatok és élmények az életben mély örömérzetet nyújtanak számunkra, értelmet, célt és elkötelezettséget adnak. [ehhez az élményhez segít hozzá a munka – a szerk. megj.]” (p 242).
Miért érdemes Blustein jelen kötetét és korábbi írásait olvasni?
Talán leginkább, azért, mert jelentős empirikus munkával arra figyelmezeti a pálya és- karrier tanácsadó szakmát, a kutatókat úgy, mint az elméleti szakembereket is, hogy adják fel elitista megközelítésüket és a mindennapi tanácskérők/felhasználók igényeinek megfelelően fejlesszenek, vagy vezessék a praxisaikat.
[1] Blustein, D. L. (2006). The psychology of working: A new perspective for career development, counseling, and public policy. Lawrence Erlbaum Associates Publishers.
[2] https://www.bc.edu/bc-web/schools/lynch-school/faculty-research/faculty-directory/david-blustein.html
[3] Köllő János (2009). A pálya szélén. Osiris
[4] https://www.bls.gov/opub/reports/minimum-wage/2022/home.htm
[5] Guy Standing (2011). The Precariat. London: Bloomsbury Academic és Standing, G. (2014). The Precariat. Contexts, 13(4), 10-12. https://doi.org/10.1177/1536504214558209
[6] Polányi Károly (1944). Origins of Our Time: The Great Transformation https://inctpped.ie.ufrj.br/spiderweb/pdf_4/Great_Transformation.pdf
[7] Sultana, R. G. (2019). The importance of work in an age of uncertainty: the eroding work experience in America: by David L. Blustein, Oxford, Oxford University Press, 2019, British Journal of Guidance & Counselling, 48(2), 300–302. https://doi.org/10.1080/03069885.2019.1684437
[8] Hooley Tristram, Sultana Ronald, Thomsen Rie (2018). Career Guidance for Social Justice Contesting Neoliberalism. Routledgeű
DAVID L. BLUSTEIN (2019). The Importance of Work in an Age of Uncertainty. The Eroding Work Experience in America Oxford University Press. p 306
Prof. Blustein elérhetősége, munkái:
Legfrissebb cikkei:
Blustein, D. L., Grzanka, P. R., Gordon, M., Smith, C. M., & Allan, B. A. (in press). The psychology of precarity: A critical framework. American Psychologist.
Blustein, D. L., Lysova, E. I., & Duffy, R. D. (2023). Understanding decent work and meaningful work. Annual Review of Organizational Psychology and Organizational Behavior, 10, https://doi.org/10.1146/annurev-orgpsych-031921-024847.
Blustein, D. L., Smith, C. M., Wu, X., Guarino, P. A., Joyner, E., Milo, L., & Bilodeau, D. C. (2022). “Like a tsunami coming in fast”: A critical qualitative study of precarity and resistance during the pandemic. Journal of Counseling Psychology. Advance online publication. https://doi.org/10.1037/cou0000615.
A szerzőről:
Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.
