Címke: készségek

Making Skills Count – A készségek számítanak!

A “Making Skills Count Conference” a 2023. június 8-9. között megrendezésre kerülő készségek európai éve egyik kiemelt eseménye volt. A konferencián európai politikai döntéshozók, szakértők és stakeholderek vettek részt, hogy különböző kontextusokban számba vegyék a készségek jelentőségét. Az eseményen izgalmas viták, inspiráló beszédek és gondolatébresztő panelek világították meg a készségek fontosságát a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét előmozdításában.

A konferenciát Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa nyitotta meg, aki kiemelte az Európában tapasztalható sürgető készséghiányt, többek között az informatikai szakemberek, a vendéglátás és az egészségügyi területeken. Hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak be kell fektetniük a munkaerőbe, és támogató intézkedéseket sürgetett a készséghiány és a készségek kihasználatlanságának kezelésére. Hangsúlyozta továbbá a politikai képviselők és a társadalom felelősségét abban, hogy a mintegy 8 millió fiatal él az Európai Unióban, aki nem tanul és nem is dolgozik. Elmondta, hogy bízik abban, hogy a készségek európai éve felhívja a figyelmet az emberekbe való befektetés fontosságára Európa további jóléte érdekében.

Az első panel a „Skills First” – a készségek előnyben – megközelítésre fókuszált. Ez a megközelítés az üres álláshelyek betöltésére összpontosít, és inkább a készségekre, mint a hivatalos képesítésekre vagy munkakörökre támaszkodik. A közelmúltban ez a megközelítés egyre nagyobb teret nyert a munkaerő-felvétel és a tehetséggondozás terén. Az Európai Unió már évek óta támogatja az ilyen megközelítéseket a készségpolitikai programja és támogató eszközei révén.

A munkaadók, a szociális partnerek és a különböző hatóságok plenáris panelbeszélgetések és műhelymunkák keretében próbáltak válasz keresni a következő kérdésekre”. Miért fontosak a készségek? Hogyan hatnak egymásra a készség- és képesítési szakpolitikák? Mindkettő jól együttműködik-e a vállalati emberi erőforrás gyakorlatokkal, amelyek kezdik előnyben részesíteni a “skills first” megközelítéseket? Hogyan tudjuk a legjobban támogatni az embereket abban, hogy “megfelelően képzettek” legyenek? Készen áll-e mindenki arra, hogy úgy beszéljen a készségeiről, hogy az a munkaerő-felvétel szempontjából is működjön, és hogyan tudjuk ezt támogatni?

Az első nap utolsó panelbeszélgetése, amelyet Jürgen Schiebel, a Cedefop igazgatója vezetett, a munkahelyi képzés értékelésének és ösztönzésének stratégiáit vizsgálta. A vita középpontjában az állt, hogy a vállalati beszámolók és a pénzügyi elszámolások hogyan segíthetik elő a kultúraváltást, hogy a munkatársak képzését ne költségként, hanem befektetésként tekintsék. A résztvevők azt is megvizsgálták, hogy a vállalatok hogyan integrálhatják a képzést a stratégiai szervezeti irányításba.

A program és a teljes online rendezvény linkje az esemény honlapján található.

Útjára indult az Európai Tanulási Modell

Az Európai Bizottság elindította az Európai Tanulási Modell (ELM) programot. Az érdeklődők 2023. május 11-én kaphattak részletes információt a modell struktúrájáról, a folyamatszabályozásról és arról, pontosan kinek és mire jó. Az ELM az első olyan többnyelvű tanulási adatmodell, amely a tudás és készségek adatcseréje terén új lehetőségeket nyit az interoperabilitás és a bizonyítványok elsimerése előtt.

Az Európai Tanulási Modell támogatja az emberek elvárásainak és készségeinek a munkaerő-piaci igényekkel és lehetőségekkel való összehangolását. A képesítések elismerését és a készségek érvényesítését támogató eszközökkel az ELM elősegíti a továbbképzés és az egész életen át tartó tanulás gondolkodásmódját.

Az ELM az Európai Képesítési Keretrendszerről szóló tanácsi ajánlás VI. mellékletében szereplő, „Az EKKR-szintű képesítésekre vonatkozó információk elektronikus közzétételére szolgáló adatmezők elemei” című ajánlás, valamint a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről szóló tanácsi ajánlás I. mellékletében szereplő, „A mikrotanúsítványok leírására szolgáló európai szabványok” című ajánlás kiindulási pontjai alapján készült.

A már működő kezdeményezésekhez kapcsolódva az ELM racionalizálhatja a tanulás leírását más uniós szintű tevékenységeken belül (például a European Blockchain Services Infrastructure, Micro-credentials, Erasmus Without Paper és a European Student Card Initiative). Az egységes adatmodell megteremti az alapot az interoperabilitáshoz és lehetővé teszi a nemzeti kontextusban való használatát és testreszabásának lehetőségeit, egyúttal fontos lépés a Közös Európai Készségadattér (Common European Skills Data Space) kialakítása felé is.

További információ az ELM-ről itt található.

Európai Uniós programok készségek validáció webinárium

ETF webinárium – A pályaorientációs szolgáltatásokra, a pályaorientáció eredményére és a pályaorientációs szakemberek kompetenciáira vonatkozó szabványok

Az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 2023. február 2-án szervezte meg online a pályaorientációs szolgáltatásokra, a pályaorientáció eredményeire és a pályaorientációs szakemberek kompetenciáira vonatkozó szabványokról szóló online eseményt.

A rendezvény célja az volt, hogy megossza a pályaorientációs szabványokkal kapcsolatos tapasztalatokat, mit jelentenek, hogyan lehet őket kidolgozni, kiket kell bevonni a folyamatba, mire használhatók, és mi a hozzáadott értékük a felhasználók számára.

A rendezvényen meghallgattuk a Kanadai Karrierfejlesztési Alapítvány, a szerbia Euroguidance Központ, a NICE Alapítvány, és a IAEVG szakértőit.

A rendezvény nyelve angol volt, a tolmácsolás arab, francia és orosz nyelven történt.

A témában letölthető szakanyag a NICE Alapítvány kiadásában

Európai Uniós programok készségek kutatás pályaorientáció

A fenntartható jövő kialakítása: A zöld tanácsadás (green guidance) lehetőségei

Egy olyan korban, amelyet a környezetvédelemmel kapcsolatos kételyek, a fenntartható fejlődés és jógyakorlatok iránti sürgető igény ural, a zöld tanácsadás kulcsfontosságú iránytűvé vált az egyének, közösségek és vállalkozások számára, akik a környezettudatos életmód komplex rendszerében igyekeznek kiutat találni.

A fenntarthatóság nem pusztán egy divatos szó, hanem egy paradigmaváltás, amely felismeri a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők bonyolult kölcsönhatását. A fenntarthatóság lényege, hogy a jelen szükségleteinek egyensúlyát úgy próbálja megteremteni, hogy a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítését ne veszélyeztesse. A fenntarthatóság többrétegűségének megértése megalapozza a lelkiismeretes döntéshozatalt, és kiemeli a hosszú távú minőségi életet a rövid távú nyereséggel szemben előnyben részesítő gyakorlatok alkalmazásának fontosságát.

Az egyének kulcsszerepet játszanak a fenntartható életmód szövevényében. A személyes fenntarthatóságra vonatkozó zöld tanácsadás a döntések széles skáláját öleli fel, a környezetbarát életmódok elfogadásától a fenntartható fogyasztási szokások kialakításáig. Mindez magába foglalja hulladékcsökkentési stratégiákat, a körforgásos gazdaság gondolkodásmódját és a fenntartható közlekedési alternatívák választását. Azáltal, hogy az egyéneket gyakorlati eszközökkel ruházza fel, a zöld tanácsadás a tudatos életmód felé való kollektív elmozdulásra ösztönöz.

Mikroszinten például a zöld otthon fogalma túlmutat az energiatakarékos izzókon. Magában foglalja az otthon tervezésének holisztikus megközelítését, a víztakarékosságot, a hulladékcsökkentést és a környezettudatos kertépítést. Az életterünk ökológiai lábnyomának megértése révén az egyének olyan kézzelfogható változtatásokat hajthatnak végre, amelyek hozzájárulnak az erőforrások megőrzéséhez és az egyén szintjén segítik elő a fenntartható életmódot.

Tágabb környezetünkben a különböző közösségek a társas cselekvés központjaiként szolgálnak. A zöld tanácsadás itt a fenntarthatóság előmozdítását jelenti helyi kezdeményezések, takarítási projektek és a környezetbarát politikák támogatása révén. Azáltal, hogy az emberek összefognak a környezeti problémák megoldása érdekében, és a közösségi erőt pozitív hatások elérésére használhatják fel, megerősítik azt az elképzelést, hogy a fenntartható életmód nem csak egyéni törekvés, hanem közösségi felelősség is.

Mivel a gazdasági tevékenységek jelentősen befolyásolják az egészséges környezetet, a zöld tanácsadás kiterjed a vállalati gyakorlatokra is. Ezek a gyakorlatok magukba foglalják a zöld vállalkozói tevékenység alapelveit, a környezetbarát gyakorlatok munkahelyi integrációját, a vállalati társadalmi felelősségvállalást és a fenntartható ellátási lánc menedzsmentet. A nyereségérdekek és a környezetvédelmi felelősségvállalás összehangolásával a vállalkozások a fenntartható jövő felé vezető pozitív változások erőteljes előmozdítóivá válhatnak.

A zöld tanácsadás arra ösztönzi az egyéneket, a közösségeket és a vállalatokat, hogy aktívan részt vegyenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A mérséklési és alkalmazkodási stratégiák, a hatékony éghajlat-politikák támogatása, az ellenálló képesség kiépítése egyéni és közösségi szinten egyaránt hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni közös erőfeszítéshez. Az oktatás – képzés központi eszközként jelenik meg ebben a folyamatban, amely egyrészt tájékoztat a környezeti problémákról és lehetséges megoldásaikról, vagy elkerülésükről, másrészt részt vesz a zöld szakmák kialakításában és oktatásában, illetve a munkavállalók képzésével, átképzésével, és érzékenyítésével a zöld munkahelyek kialakításában.

Összefoglalva, a zöld tanácsadás egy iránytű, amely egy fenntarthatóbb és környezettudatosabb jövő felé mutat. Tetteink összefüggéseinek megértése révén az egyének, a közösségek és a vállalkozások közösen kijelölhetik a felelős és regeneratív gyakorlatok felé vezető utat. A zöld alapelvek mindennapi életünkbe való beépítésével hozzájárulunk a globális fenntarthatóság és/ vagy alkalmazkodás megteremtéséhez, illetve a felelős gondoskodás jó példájával szolgálhatunk a jövő nemzedékek számára. A zöld tanácsadás egy olyan eszköz, amely célja, hogy aktív részesei legyünk egy zöldebb, egészségesebb és igazságosabb világ kialakításának.

Forrás szemelvények a témában:

Peter Plant: Green guidance: guidance for the future (Zöld tanácsadás: a jövő tanácsadása)

Európai zöld megállapodás

Zöld foglalkoztatási kezdeményezés

Természetvédelmi Világalap (WWF) – Élő bolygó jelentés

Greenpeace: útmutató az élethez

National Geography: Környezetünk

Fenntartható márkák

Fenntartható életmód

Tudatos vásárlók

Hulladékcsökkentés a mindennapokban

Ökolábnyom-kalkulátor

Körforgásos gazdaság

Magyarország körforgásos gazdasági stratégiája és cselekvési terve

Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform

Megújuló energiaforrások a világon

Megújuló energiaforrások

Zöld jegybanki eszköztár-stratégia

Magyarország zöld közbeszerzési stratégiája 2022-2027

Magyar nyelvű kivonat „A Szakképzés és a zöld átállás” című EU-s kiadványról

Az EPALE Nemzeti Támogató Szolgálat és a Euroguidance Magyarország közös témahete a zöld pályaorientáció témájában

Projektek

Klíma realitás projekt (Climate reality project)

Északi országok fenntartható fejlődés projektjei (Sustainable living projects)

Videók

Euroguidance Webinar – Green Guidance (Euroguidance webinárium – Zöld tanácsadás)

Tristam Hooley: The need for green guidance (A zöld tanácsadás szükségessége)

IC3 Movement: Green Guidance A New Approach to Career Counseling (Zöld tanácsadás A karrier-tanácsadás új megközelítése)

Green Guidance. Sustainability moves from the periphery to centre (Zöld tanácsadás: a fenntarthatóság a perifériáról a központba kerül)

Green Guidance at a Local Level (Zöld tanácsadás helyi szinten)

készségek pályatanácsadás workshop

ESCO v1.1 nyitó esemény

Az ESCO új kiadása 5 évvel az első indulás után jelenik meg (az 1.0 verzió 2017 júliusában indult) 2022. február 10-én egy élőben közvetített webinárium keretében.

Az eredetileg az Európai Bizottság által a jobb munkaerő-közvetítés, a személyre szabott pályaorientáció, a tovább- és átképzés támogatására kifejlesztett ESCO új verziója új foglalkozásokat és készségeket, valamint a készségkeresletnek és -kínálatnak megfelelő, átdolgozott transzverzális készséghierarchiát tartalmazza.

Emellett a digitális technológiák fejlődése olyan területeken, mint a toborzás, a karrier-támogatás és a munkaerő-piaci kutatás, megváltoztatta az ágazatot, új lehetőségeket nyitva meg a munkavállalók és képességeik, valamint a szervezetek és a toborzók egymásra találására. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulási technikák és eszközök, mint például a nyelvi feldolgozás, a szemantikus megfeleltetés és mások, hozzájárultak a hatékonyabb és innovatívabb szolgáltatásokhoz, amelyek segítik a munkanélkülieket, a diákokat és az egész életen át tanulókat a munka világában való boldoguláshoz szükséges készségek fejlesztésében.

Az esemény visszanézhető a YouTube lejátszási listában.

Európai Uniós programok készségek webinárium

Új(abb) ifjúsági szakképzés és a pályaorientáció

Ez év június 10-én tartotta az MPT Pályaorientációs Szakosztálya és a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya közös online rendezvényét „Új(abb) ifjúsági szakképzés és a pályaorientáció” címmel. Az eseményt Sum István, a Milton Friedman Egyetem, címzetes főiskolai docense moderálta.

A program során, Horn Dániel, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója bemutatta hogyan hatott a 2013. évi szakképzési reform a tanulóikompetenciáira és lemorzsolódási rátájukra.

A kutatás a 2013-as reform előtti és utáni szakmunkásképzésben tanulók kompetenciamérési eredményeit és lemorzsolódását hasonlította össze. Érdekes tényként a kutatás megállapította, az új rendszerben tanulók 10.-es matematikai és szövegértés kompetenciáinak jelentős romlását figyelhetjük meg, míg a kompetenciamérést követő lemorzsolódási ráta javult, illetve megemelkedett azon tanulók száma, akik a kötelező 3 évnél később végezték el a képzést.

Náderi Zsuzsanna, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alelnöke az ifjúsági szakképzés szabályozásának legújabb változásairól és a tanulói életútra gyakorolt hatásukról tartott előadást, amely során áttekintettük a 2020-as szakképzési reform lényegét, pozitívumait és problémáit.

Szakképzés és pályaorientáció, pályaedukáció címmel Borbély-Pecze Tibor Bors, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) alelnöke és az MPT Pályaorientációs Szakosztály elnöke elsősorban pályaorientációs szempontból tekintette át a szakképzésben résztvevők életpályájához kapcsolódó életpálya-építési készségeket, szolgáltatásokat, illetve kitért az iskolarendszerű nappali szakképzés és a felnőttoktatás, felnőttképzés különbözőségeire is.

A rendezvény végén lehetőség volt a szakmai beszélgetésre.

A teljes videóanyag itt érhető el.

készségek kutatás pályatanácsadás webinárium