A pályaorientáció három évtizede

A pályaorientáció 3 évtizede

A pályaorientáció három évtizede címmel szervezett online szakmai konferenciát a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya és a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya 2023. november 9-én Janovics László volt megyei és regionális munkaügyi központ igazgató (Pécs) moderálásával.

A webinárium a munkaügyi szolgálat három évtizede alatt kialakult, kifejlesztett és működtetett munkaügyi, pálya-, és karrierépítés szolgáltatások áttekintését, illetve az elmúlt 30 év értékelését tűzte ki célul.

A rendezvény bevezető előadását Borbély-Pecze Tibor Bors, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) alelnöke, és az MPT Pályaorientációs Szakosztályának elnöke tartotta.

Az előadásra reflektált Gelle Mária, a Vas Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztályának szolgáltatási szakreferense és Hegedűs Pál Gábor okleveles emberierőforrás-tanácsadó, tréner, humánszolgáltatás-szakértő.

A másfél órás rendezvény alatt képet kaphattunk a hazai pályaorientáció helyzetéről 1993-tól napjainkig, a résztvevők pedig megvitatták, hogy szolgáltató szervezet-e egy munkaügyi szervezet, az aktív vagy passzív szolgáltató eszközök együtt, vagy külön-külön hasznosulnak-e jobban, illetve a nemzeti foglalkoztatási szolgálat képes-e a hálózatosodásra.

A webinárium teljes anyaga megtekinthető itt.

Pályaorientációt segítő hazai és nemzetközi online eszközök

Pályaorientációt segítő hazai és nemzetközi online eszközök

Megjelent online kiadványunk, amelynek célja, hogy a fiatalok és felnőttek pályaorientációját segítő online hazai és nemzetközi eszközöket összegyűjtse, majd azok bemutatása révén támogatást nyújtson a pályaorientáció területén dolgozó szakembereknek, valamint a különböző oktatási intézmények érintett munkatársainak. A kiadvány tartalmazza a magyar nyelven fellelhető, [a teljesség igénye nélkül, és a kiadvány készítésének idejében működő, aktív online eszközöket, azok rövid bemutató leírását, (célját, célcsoportját és alkalmazási lehetőségeit)], azzal a szándékkal, hogy a pályaorientáció területén eligazodni, segítséget adni kívánó szakemberek online gyakorlati eszköztára bővüljön.
A kiadvány céljával összefüggésben szükségesnek tartjuk a pályaorientáció elméleti keretrendszerének vázlatos áttekintését, ahol a szakmai folyamatban megjelenő néhány alapfogalmat tisztázzuk. Elsőként a pályaorientáció fogalmát járjuk körül. A hazai és a nemzetközi szakirodalom a pályaválasztás fogalma helyett a 90-es évektől egyre inkább a pályaorientáció fogalmát preferálja, amely már az életpálya tervezés fontosságát emeli ki. Ez azt jelenti, hogy a pályaválasztást egy folyamatként kezeli, amely lényegénél fogva kisebb-nagyobb döntési elemekből áll össze. E döntéssorozatot nevezi a szakirodalom pályaorientációnak. Szilágyi (2004) szerint ez a folyamat „a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya kiválasztását, kiterjedt információnyújtás révén”. A kompetens döntés kialakításához hiteles információk szükségesek önmagunkról, ugyanakkor releváns ismeretek kellenek a pályák világáról és a munkaerő-piacról egyaránt, valamint mindezek komplex kezelése sem maradhat el (Kenderfi, 2011). A pályaorientáció fogalma tehát nem statikus, hanem a folyamatos változást, jó esetben a fejlődésbe vetett hitet is képviseli, ahol a pályák világában történő tájékozódás, eligazodás a személy egyéni igényeinek megfelelően valósul meg. A pályaorientáció tartalmát tekintve tehát először a pályák, majd később a munka világában történő tájékozódásra felkészítő folyamat, amely azon az egyéni membránon keresztül zajlik, amely az adott személyiséget meghatározza, így elsősorban érdeklődése, képességei, munkamódja és értékei mentén.
A következő fontos fogalom az életpálya-tanácsadás, mely a teljes szakmai életutat megalapozó és azt végig is kísérő humán szolgáltatást definiálja, ami magában foglalja a tanulmányi, a pályaválasztási tanácsadást, a pályaalkalmasság vizsgálatot, a pályairányítást, az informatív pedagógiai tanácsadást, a pályaorientációt, a diáktanácsadást, a karriertanácsadást és a pályafejlődési tanácsadás területeit is. Elmondható tehát, hogy a pályaorientáció az életpálya-tanácsadás részeként jelenik meg ebben az elgondolásban, amellett a fontos kikötés mellett, hogy életkori determinációval nem élünk a lehetséges kliensek körének kialakításában, azaz a tanácskérők életkora nem meghatározó szempont. A pályatanácsadás célja, az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása. A pályatanácsadás formái: pályaválasztási tanácsadás és pályamódosítási tanácsadás. A pályaválasztási tanácsadás elősegíti a pályaválasztási döntés meghozatalát, az e döntésnek, valamint a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztását. A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességének, valamint a munkaerőpiaci keresletnek nem felel meg.
A karrier coaching a karrierrel, munkával kapcsolatos célok megvalósításának támogatása a coaching szemlélet és módszertan alkalmazásával. A karrier coaching eredményeként az ügyfél egyre tudatosabbá válik a karrierjével kapcsolatos értékei, erőforrásai, gondolkodásmódja,
magatartása, döntési stílusa, valamint érzelmei terén. Autentikusabb és ambiciózusabb karrier célokat tűz ki és valósít meg, amelyek elérése révén elégedettebbé válik a karrierjével, és általában az életével. Julia Yates (2014) meghatározása szerint „a karrier coaching egy vagy több alkalmat jelentő, együttműködő párbeszéd egy képzett és a munkáját szakmai és etikai szabályok szerint végző szakemberrel.
A kiadvány készítése során kutatás módszertanilag a tartalom elemzés módszerével dolgozunk, ami azt jelenti, hogy azokat magyar, angol nyelven fellelhető internetes tartalmakat kerestük, ahol megjelenik a pályaorientáció, illetve a pályatanácsadás, esetleg karriertanácsadás fogalomköre. Több száz internetes oldal vizsgálata után jött létre az a lista, mely valós online pályaorientációs elemeket tartalmaz, sok esetben már nem élő, vagy nem releváns tartalmú oldalakat volt szükséges kiszűrni.
Az eszközök bemutatásának folyamatában elsőként a szigorúan vett pályaorientációs tartalmakat mutatjuk be, majd a többi találattal elért oldalak következnek. Minden esetben szem előtt tartottuk a leírásban az alábbi témák fókuszát: az oldal általános bemutatása, a célcsoport leírása, valamint az adott eszköz alkalmazási lehetőségeinek jellemzése, valamint esetleges kiegészítő megjegyzések. Az eszközök között megjelennek a hazai kormányzati szervek által működtetett oldalak eszközei, illetve a magánszemélyek kezében lévő orientációs eszközök is, de a civil szféra, valamint a különböző oktatási intézmények egy- egy jó gyakorlata is feltűnik az általunk rendezett pályaorientációs gyűjteményben. Kitekintésként egy-egy nemzetközi oldalt is megmutatunk, melyek inkább csak a lehetőségek sokaságára hívják fel a figyelmet, az angol nyelven is tájékozódni képes szakemberek, célcsoporttagok számára.

Pályaorientációt segítő hazai és nemzetközi online eszközök

Kortárs kutatások a pályaérdeklődés területén

Kortárs kutatások a pályaérdeklődés terén

Lezajlott a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztályának Kortárs kutatások a pályaérdeklődés területén című webináriuma 2023. október 10-én.

A rendezvényt Pálvölgyi Lajos moderálta és két, a pályaérdeklődéshez kapcsolódó kutatásról kaptak képet a részvevők.

Tudlik Csilla a gimnáziumi tanulók pályaérdeklődési mintázatairól szóló kutatását mutatta be az érdeklődőknek.

A kutatás célja egyrészt egy külföldi pályaérdeklődést vizsgáló önértékelő eljárás saját mintára történő adaptációja, másrészt az eszközzel a diákok pályaérdeklődés jellemzőinek feltárása volt.

A kutatási eredmények alapján a javaslatokat fogalmaztak meg a pozitív karrier én-hatékony érdeklődés és az oktatási céltudatosság iskolai fejlesztése terén. A javaslatok kiemelik a reális célkitűzés fontos szerepét, a tanulók aktív bevonását a diákéletbe, illetve a tanulmányok céljának hangsúlyozását és a szaktanárok rendszeres visszacsatolásainak figyelembevételét.

Pogátsnik Monika a műszaki képzésben tanuló fiatalok pályaérdeklődésének, pályaattitűdjeinek alakulását mutatta be. A tanulmány a Fejér megyei műszaki szakgimáziumi tanulók körében végezték. A kutatás a középiskolások szakmákkal, illetve pályákkal kapcsolatos attitűdjének sajátosságait és alakulását vizsgálta, miközben arra kereste a választ, hogy tapasztalható-e eltérés a pályakötődés, valamint a pályaérdeklődés alakulásában a tanulmányok előre haladtával, illetve van-e ebben eltérés az egyes szakterületek, illetve nemek vonatkozásában.

A webinárium teljes anyaga itt visszanézhető.

ETF webinárium – A pályaorientációs szolgáltatásokra, a pályaorientáció eredményére és a pályaorientációs szakemberek kompetenciáira vonatkozó szabványok

ETF webinar

Az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 2023. február 2-án szervezte meg online a pályaorientációs szolgáltatásokra, a pályaorientáció eredményeire és a pályaorientációs szakemberek kompetenciáira vonatkozó szabványokról szóló online eseményt.

A rendezvény célja az volt, hogy megossza a pályaorientációs szabványokkal kapcsolatos tapasztalatokat, mit jelentenek, hogyan lehet őket kidolgozni, kiket kell bevonni a folyamatba, mire használhatók, és mi a hozzáadott értékük a felhasználók számára.

A rendezvényen meghallgattuk a Kanadai Karrierfejlesztési Alapítvány, a szerbia Euroguidance Központ, a NICE Alapítvány,  és a IAEVG szakértőit.

A rendezvény nyelve angol volt, a tolmácsolás arab, francia és orosz nyelven történt.

A témában letölthető szakanyag a NICE Alapítvány kiadásában

Lezajlott a “Globális áttekintés a pályaorientációs rendszerekről” című szakmai konferencia

Globális áttekintés a pályaorientációs rendszerekről

A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya és a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs szakosztálya immár hagyományos közös műhelyére 2022. június 2-án, online formában került sor. A műhely témája egy nemzetközi áttekintés volt a különféle pályaorientációs rendszerekről, különös tekintettel a hozzánk hasonló fejlettségű vagy nálunk kevésbé fejlett országok jó példáira.

Az előadást a témában Borbély-Pecze Tibor Bors, a Wesley János Lelkészképző Főiskola habilitált egyetemi docense, a Pályaorientációs Szakosztály elnöke tartotta, amelyhez Bódis Lajos, a BCE egyetemi docense fűzött korreferátumot. A rendezvény moderátora Sum István, a Milton Friedmann Egyetem címzetes docense, a Felnőttképzők Szövetségének alelnöke volt.

A résztvevők bekapcsolódhattak az együtt gondolkodásba, kérdéseket tehettek föl, amelyekre az előadó részletesen válaszolt. Az előadás apropóját az adta, hogy a 2000-es évek után a globális intézmények munkájában most újra előtérbe kerültek az egyes országok pályaorientációs rendszereit áttekintő országjelentések.

Az ILO és az ETF a közelmúltban tíz nyugat-balkáni és kaukázusi országról, valamint Ukrajnáról készített elemzést, nemzeti szakértők jelentésének másodelemzése segítségével. Amelyek angolul az ETF honlapján olvashatók.

Az országértékelések arra koncentráltak, hogy a döntéshozók mit várnak el a pályaorientációs rendszerekről; mit értenek pályaorientációs rendszeren az adott országban; hol áll és milyen fej- lesztési irányokat követ az ország. A vizsgálat az életút-támogató pályaorientációs rendszerekre (carrier development support system) irányult.Ezen rendszereknek a célja, hogy lehetővé tegyék az életutak gazdasági hasznosságát és az egyéni elégedettséget a pályával, a képzési utakhoz való hozzáférést és a munkaerőpiac helytállást a munkaerőpiacról való kilépésig. E két, sokszor egymásnak ellentmondó, cél egyidejű követés nem egyszerű feladat. Alapvető feladatuk az egyén képessé tétele a reális önértékelésen alapulódöntésre.

A rendezvény videója itt érhető el.

Keep in Pact projekt – Az egész életen át tartó pályaorientáció partnerségei: eszközök és tippek az együttműködéshez

Keep in Pact projekt

A Keep in Pact projekt záró rendezvényére 2022. március 28-án délután került sor. A konferenciát teljes mértékben online szervezték meg az érdekelt felek és partnerszervezetek részvételével. A Keep in pact projekt 2019 szeptembere és 2022 márciusa között tartott. A projekt célja az volt, hogy fejlessze az élethosszig tartó pályaorientációs szolgáltatásokban dolgozó, több érdekelt fél részvételével működő partnerségek kompetenciáit.

A COVID-19 járvány hatással volt a munkaerőpiacra, ennek következtében emberek vesztették el munkahelyüket, míg mások kivándoroltak. A digitális átalakulás viszont gyorsan megváltoztatja a munkaerő-piaci ökoszisztémát és az egyének igényeit. Ezért szükséges, hogy az európai szakemberek és állampolgárok folyamatosan képezzék magukat, így alkalmazkodva a megújuló környezethez.

Az esemény moderátora Marion Seidenbinder, a Cité des métiers International hálózat munkatársa (a Keep in pact vezető koordinátora) és Pauline Boivin, a Lifelong Learning Platform projekt- és szakpolitikai koordinátora volt. A 6 partnerszervezet különböző prezentációit láthatták a résztvevők. A projektpartnerek a következők: Lifelong Learning Platform (Brüsszel, Belgium), Universcience/Cité des métiers de Paris (Franciaország), Cité des métiers of Porto (Portugália), Learning Digital (Olaszország), Agency for Science and Higher Education (Horvátország) és Cité des métiers International Network – a projekt koordináló szervezete.

A prezentációk itt letölthetők.

A pályaváltás jelene

Pályaváltás

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a Magyar Pedagógiai Társaság Felnőttképzési Szakosztályának közös szervezésében, 2021. október 25-én került megrendezésre a pályaváltás témájú webinárium, melynek célja a pályaváltás jelenségének szakmai megvitatása volt.

A rendezvényen Nagy Zoltán az NSZFH államigazgatási elnökhelyettese mutatta be az NSZFH Szakképzési Pályakövetési Rendszerének fejlesztését, és a rendelkezésre álló adatok alapján elemezte a pályakövetés és a pályaváltás támogatásának kapcsolódási pontjait. Kraiciné dr. Szokoly Mária, a Magyar Pedagógiai Társaság Felnőttképzési Szakosztályának képviseletében kiemelte, hogy a pályaváltás jelensége aktuális téma, több szervezet is dolgozik azon, hogy a pályaváltókat támogassák a felnőttképzés és az élethosszig tartó tanulás területén.

A médiában is motiváló történeteket lehet olvasni arról, hogy a pályaváltás teljesen új készségek elsajátításához kötődik. A beszélgetésben öt olyan pályaváltó felnőtt vett részt, akik személyes tapasztalataikat osztották meg a témában.

Az inspiráló személyes történetek után 2 prezentáció hangzott el. Pálya, karrier, váltás címmel Dr. habil Borbély-Pecze Tibor Bors, habilitált egyetemi docens, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke és a Pályaorientációs Szakosztály elnöke, A pályaváltás jellemzői címmel pedig Tóth Vera, tanácsadó szakpszichológus, az ELTE PPK Pszichológia Doktori Iskola doktorandusza, a Tanácsadás- és Iskolapszichológia Tanszék oktatója dolgozta fel a pályaváltás hátterére, a kapcsolódó támogatási lehetőségekre, működő rendszerekre, és a jelenlegi kutatásokra vonatkozó információkat.

Borbély Krisztián, az NSZFH Elemzési és Pályakövetési Munkacsoportjának elemzője részletesen mutatta be a tervezett nemzeti Szakképzési Pályakövetési Rendszert. Az aktuális adatsorok alapján képet kaphattunk szakképzésben résztvevő tanuló átlagéletkoráról, a népszerű ágazatokról, és a szakképzésben tanulók területi megoszlásáról.

A kerekasztal beszélgetésben többek között részt vett Hajzer Angelika, karrier–reformer, a „Karrier Aperitif!” online csoportos karrier coaching foglalkozás megalkotója, a 2020 évi Euroguidance Pályaorientációs Díj helyezettje, több Szakképzési Centrum képviselője, illetve Dr. Török Réka, pályadöntési szakértő, egyetemi oktató, kutató, az Orientify karrierajánló platform alapítója, aki szintén évek óta a Euroguidance projektek szakértője.

A szakmai beszélgetés során szóba került, hogy a teljes pályaváltás mellett egyre gyakoribb a párhuzamos karrier-építés. A pályaváltási folyamatokban kiemelt szerep jut a tanácsadási szolgáltatókra. Az esetek többségében a támogatás egy komplex feladat mind pszichológiai, mind szakmai segítség szükséges a sikeres váltáshoz. Mindehhez elengedhetetlen a tanácsadók megfelelő felkészültsége és tudása.

Akademia+ projekt multiplikátor esemény – Nemzetközi szimpózium

Academia projekt

Az Academia program a pályatanácsadási, pályaorientációs szakemberek nemzetközi hálózata. A hálózatot 1992-ben hozták létre, és az Európai Bizottság Petra programja finanszírozta. A tagok a gyakorlat és a kutatás világában egyaránt otthonosan mozognak, így az Academia-nak sikerült áthidalnia a gyakorlat és az elmélet között túl gyakran meglévő szakadékot.

A pályaorientáció és a tanácsadás európai dimenziójának erősítése érdekében az Academia lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy egyhetes szakmai mobilitásban vagy szakmai gyakorlaton vegyenek részt a 18 európai partnerország egyikében.

Az egyhetes szakmai mobilitás vagy szakmai gyakorlat eddig az előadásokra, a munkahelyi megfigyelésre, a csoportos megbeszélésekre és a tapasztalatcserére összpontosított.

A COVID-19 válság miatt az eseményre most online, 2021. június 30-án került sor.

Az Academia+ céljának megfelelően, amely arra irányul, hogy a pályatanácsadási, pályaorientációs szakemberek tanuljanak és profitáljanak más országok megközelítéseiből és tapasztalataiból, nemzetközi szimpóziumot szerveztek valamennyi projektpartner számára.

A rendezvényen a szervezők összefoglalták a múlt évek eseményeit, a műhelymunkák alatt pedig a résztvevők segítségével javaslatokat fogalmaztak meg arról, hogy a hálózat tagjai hogyan szeretnék folytatni a munkát az Academia+ projektben.

További információ az Academia honlapján található.

Új(abb) ifjúsági szakképzés és a pályaorientáció

Új(abb) ifjúsági szakképzés és a pályaorientáció

Ez év június 10-én tartotta az MPT Pályaorientációs Szakosztálya és a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya közös online rendezvényét „Új(abb) ifjúsági szakképzés és a pályaorientáció” címmel. Az eseményt Sum István, a Milton Friedman Egyetem, címzetes főiskolai docense moderálta.

A program során, Horn Dániel, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója bemutatta hogyan hatott  a 2013. évi szakképzési reform a tanulóikompetenciáira és lemorzsolódási rátájukra.

A kutatás a 2013-as reform előtti és utáni szakmunkásképzésben tanulók kompetenciamérési eredményeit és lemorzsolódását hasonlította össze. Érdekes tényként a kutatás megállapította, az új rendszerben tanulók 10.-es matematikai és szövegértés kompetenciáinak jelentős romlását figyelhetjük meg, míg a kompetenciamérést követő lemorzsolódási ráta javult, illetve megemelkedett azon tanulók száma, akik a kötelező 3 évnél később végezték el a képzést.

Náderi Zsuzsanna, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alelnöke az ifjúsági szakképzés szabályozásának legújabb változásairól és a tanulói életútra gyakorolt hatásukról tartott előadást, amely során áttekintettük a 2020-as szakképzési reform lényegét, pozitívumait és problémáit.

Szakképzés és pályaorientáció, pályaedukáció címmel Borbély-Pecze Tibor Bors, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) alelnöke és az MPT Pályaorientációs Szakosztály elnöke elsősorban pályaorientációs szempontból tekintette át a szakképzésben résztvevők életpályájához kapcsolódó életpálya-építési készségeket, szolgáltatásokat, illetve kitért az iskolarendszerű nappali szakképzés és a felnőttoktatás, felnőttképzés különbözőségeire is.

A rendezvény végén lehetőség volt a szakmai beszélgetésre.

A teljes videóanyag itt érhető el.