A Modern Iskola online portálon megjelent a Pályaoris ötlettár c., Euroguidance kiadványunk szemelvénye, amelyben a szerkesztő ki 8 szuper online és/vagy offline gyakorlatot válogatott ki, hogy támogassa a pályaorientációs szakemberek munkáját, a rövidebb feladatokon át az online pályaorientációs nap megszervezéséig.
A teljes cikk itt olvasható.
A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors
Ifjúsági munkaerő az átmenetben
A 2000-es évek vége óta, nem függetlenül a 2008-as nagy gazdasági válságtól, kulcstéma lett a fiatalok életkezdése, illetve ennek részeként munkaerőpiaci integrációjuk. Az Oxford Kiadó gondozásában, a Marylandi Egyetem Közpolitikai Intézetének szerkesztésében 2019-ben megjelent szerkesztett kötet is ezt a témát vette górcső alá. A kötet 19 országból származó 25 kutatási alprojektet megvalósító nemzetközi elemző stáb közös munkája, amely az EU 7-es kutatási program keretében készült el. A kutatócsoportban az MTA (volt) kutatóhálózatából a Szociológiai Intézet, jelenleg HU-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, részéről Hajdú Gábor[1] és Medgyesi Márton[2] vettek részt.
A kötet fókusza
A fiatalok foglalkoztatásba és felnőttkorba való átlépése egyre hosszabbá és bizonytalanabbá válik. A nagy recesszió (2008-2009) tovább súlyosbította ezeket a nehézségeket. A második világháború utáni arany évtizedeknek, az 1950-es évektől az olajválságok kitöréséig tartó stabil növekedésnek és alacsony ifjúsági munkanélküliségnek, vége szakadt.
A változatos európai tapasztalatok a fiatalokat nemük, etnikai hovatartozásuk és társadalmi-gazdasági státuszuk szerint eltérően érintik, még a sikeres országokban is. A Youth Labor in Transition című könyv a fiatalok munkába való beilleszkedését, a család által érintett átmeneteket és az önálló életkezdés miatti elköltözést a szülői házból, országból, valamint a munkakeresés céljából történő elvándorlás és a későbbi hazatérés döntéseit és következményeit vizsgálja. A szerzők meghatározzák a jövő néhány kulcsfontosságú kihívását a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET), a túlképzés, az önfoglalkoztatás, az etnikai hovatartozás, a megrázó hatások, valamint a fiatalok értékei / attitűdjei, és a szakszervezetekkel való azonosulásuk tekintetében.
Vissza 2008-hoz
Magyarországon különösen furcsa lehet az a szakmai megközelítés, amely a 2008-as nagy gazdasági válsághoz méri a változásokat, szemben a hazai közbeszédben sokkal gyakrabban szereplő 2010-es dátummal, ugyanakkor a valódi gazdasági krízis, a foglalkoztatási és GDP adatok beszakadása ehhez az időszakhoz kötődik.
Közvetlenül a legutóbbi nagy világgazdasági recesszió (2008-2009) után, az európai a fiatalok munkanélkülisége az egekbe szökött, különösen azokban az országokban, amelyek a legnagyobb pénzügyi válsággal szembesültek. A fiatalokat különösen súlyosan érintette a válság Dél-Európában, Írországban és a balti országokban. A nagy recesszió (2008) a fejlett világban súlyosbította a pályakezdési bizonytalanságot, amely már korábban, a válság előtt is nyilvánvaló volt. A bizonytalan, rövid távú és rosszul fizetett munkahelyek az 1990-es évek elején kezdődött új munkajogi szabályozási tendenciák (talán a jogalkotó által nem szándékolt) mellékhatásai. Ilyen új törvénykezések a ’0’ órás szerződések, platformmunkák, a részmunkaidő, általában a dolgozók munkajogi védettségének aláásása. A munkavédelmi jogszabályokat a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele érdekében gyengítették, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy gyorsan reagáljanak a gazdasági változásokra. A szilárdabb, és a vállalati világba jobban beágyazott szakképzési rendszerekkel és integrált munkáltatói részvétellel rendelkező országok hagyományosan stabilabb átmenetet tudtak kialakítani az oktatásból a foglalkoztatásba való átmenetetek támogatására. A mai modern munkaerőpiacokon a fiatalok sérülékeny helyzete a szegregált oktatás eredménye. Az iskolai és társadalmi szegregáció a fiatal munkavállalók határozott idejű megbízásban és bizonytalan munkakörökben való akaratlan koncentrációját eredményezte, vagy pedig remény nélkül hagyta őket arra, hogy tisztességes (decent work) munkát találjanak.
Mit old meg a demográfiai nyomás?
Azt várhatnánk, hogy a demográfiai változások kedvezően hatnak a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeire, mivel az egy nyugdíjasra jutó munkavállalók száma az előrejelzések szerint jelentősen csökken az EU27-ben. Ugyanakkor az előre jelzett népesedési tendenciák egyenetlen eloszlást mutatnak a növekvő és a csökkenő népességszámok tekintetében az egyes EU-tagállamok között: Az EU-tagállamok fele az előrejelzések szerint növekvő, a másik fele pedig csökkenő tendenciát mutat 2014 és 2080 között. Tehát önmagában az elöregedés, minden településen, régióban nem oldja meg az ifjúsági munkanélküliség problémáját. Mindig is maradnak nagyvárosok és azok vonzáskörzetei, ahol a népesség, így a munkaerő koncentrálódik.
Az ifjúsági munkanélküliségi probléma eredete
Az ifjúsági munkanélküliség “problémájának” meghatározására irányuló vizsgálatok alapján számos vitatott értelmezés született a probléma okairól és lehetséges megoldásairól, ezek az értelmezések azt is befolyásolják, hogy a politika miként alakítja a probléma kezelését, illetve ajánl fel megoldásra módozatokat Ezek az értelmezési keretek az alábbiak;
A szakirodalom két csoportra osztotta az ifjúsági munkanélküliség problémakörét[3]. Az egyik csoport
Az ifjúsági munkanélküliség ilyen módon történő kettéválasztása egyben a munkaerőpiaci szabályozási, tehát belső, és a munkaerőpiacon kívüli, vagyis külső (szakképzési rendszer, gyermekvédelem állapota, stb.) tényezőket is kettéválasztja. Az egyik oka annak, hogy az etnikai és migráns fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedése gyengébb, valamint – általánosabban – az alacsony jövedelmű családokból származó fiatalok körében az, hogy kisebb valószínűséggel vesznek részt további formális oktatásban, mint a többség. Ez a megfigyelés a hátrahagyott fiatalok megfogalmazás magyarázó erejét erősíti (p. 14).
A kötet nagy fejezetei az alábbiak szerint épülnek fel; az első részben a munkaerőpiaci belépés (STW) kérdéskörét járja körül, a második témakör a család szerepét méri fel a fiatalok munkaerőpiaci belépésének támogatásában, avagy akadályozásában, a harmadik témakör európai körképet ad a 15-35 éves fiatalok helyzetéről, végül a negyedik nagy fejezet a fiatalok jövőképét vizsgálja, felsorolva a javasolt szakpolitikai reformokat.
Az ifjúsági munkanélküliség mögötti okok feltárása
Még akkor is, ha a különböző ágazatok relatív fontossága a tercier szektor foglalkoztatás-növekedésével megváltozott, a fiatalok számára kínált munkalehetőségeket bizonyos ágazatok dominálják. Ezek a különbségek, a nagy recesszió óta fennmaradtak és még inkább megszilárdultak. A fiatalok (16-24 évesek) történelmileg nagyobb valószínűséggel találtak munkát alacsony bérezésű, alacsony képzettséget igénylő munkakörökben, ahol kisebb a verseny az idősebb munkavállalókkal szemben.
Boeri és Jimeno (2015)[5] azzal érvel, hogy az összeomlás a fiatalok munkaerőpiac belépése kapcsán nemcsak a munkáltatók által végrehajtott munkaerő-felvételek befagyasztásának tudható be, hanem annak is, hogy a fiatalok által betöltött munkahelyek nagymértékben szűnnek meg az ideiglenes szerződések felbontása révén, válaszul az dekonjunktúrában hirtelen romló gazdasági helyzetre. A szakpolitika (gazdaság, adó, foglalkoztatás) ösztönző struktúráinak ekkor kevés hatása van.
Iskola és munka átmenetek Európában
A Pohl és Walther (2007)[6] által kidolgozott “átmeneti rendszerek” fogalma intézményi és politikai területeket foglal magában, beleértve az oktatási és képzési rendszerek szerkezetét, a foglalkoztatás szabályozását és a társadalombiztosítási rendszereket, valamint a fiatalok átmenetére vonatkozó politikák fókuszát (függetlenül attól, hogy az aktiválási modelljük a fiatalok támogató, képessé tevő/ felkészítő (welfare) vagy azonnal munkába állító (workfare) megoldás-e.) (p.93).
A meglévő bizonyítékokkal összhangban a jól integrált szakképzési rendszerek, amelyekben a munkáltatók erőteljesen részt vesznek és egyértelmű pozitív munkaerőpiaci kapcsolatokat biztosítanak, valamint a támogató aktív munkaerőpiaci politikák fontos intézményi jellemzők, amelyek történelmileg elősegítették a szakképzésből és munkaerőpiacról való átmenet terén a tagállamok viszonylag jobb teljesítményét. Ilyen klasztereket alkotnak; az univerzalista (Svédország) és foglalkoztatás-központú (Németország és Hollandia).
Ugyanakkor, a koordinációra szolgáló, már meglévő intézményi infrastruktúra hiánya számos országban veszélyezteti a munkaügyi szolgálatok kapacitás javítására, és a hatékony partnerségek kialakítására irányuló kísérletek sikerét. A különböző állami és nem állami ügynökségek közötti együttműködésre az elemi szükség lenne a nehezen elérhető NEET-fiatalok bevonása érdekében.
Elavult szakpolitikák?
A munkaerőpiaci rugalmasság (flexibility) hangsúlyozása egy optimista szakpolitikai megközelítés volt a 2008-as válság előtt, ugyanakkor irreális a válság alatt, és megszorítások időszakában. A korábbi Európai Foglalkoztatási Stratégia szintén nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy növelje az emberek számát a piacon, a foglalkoztatás növelése volt a fő szempont, a munkahelyek minőségére pedig csak korlátozottan (majd inkább csak szinte láthatatlanul) összpontosított.
Ugyanakkor a nemzeti és uniós foglalkoztatáspolitikák exogén problémákkal küzdenek. A nemzeti foglalkoztatáspolitikai döntéshozókra nehezedő külső nyomás növekedett minden tagállam esetében, és nagyon intenzív volt a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében, akik az államadósság-válság legrosszabbját (pl. Görögország) élték meg.
Összegezve tehát 2008-2019 között az alábbiak jellemezték az EU és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáit:
A munkaerőpiac rugalmassága és a munkajövedelem biztonsága
A fiatalok nem csak nagyobb valószínűséggel rendelkeznek határozott idejű szerződéssel, korlátozott munkahelyi biztonsággal, és tapasztalják meg a munkanélküliséget, amely hosszú távon súlyos következményekkel járhat, hanem a felnőttekhez képest kisebb valószínűséggel férnek hozzá a munkanélküli-ellátáshoz is. A korlátozott munkanélküli-ellátási fedezet a hiányzó vagy rövidebb távú munkaerőpiaci tapasztalatukra vezethető vissza ami azt jelenti, hogy nehézségekbe ütközik a munkanélküli segélyhez való hozzáférés jogosultsági feltételeinek teljesítésében, mivel, ezek a rendszerek még mindig túlnyomórészt az ún. standard foglalkoztatásra épülnek.
A kölcsönös szakpolitikai tanulás főbb akadályai az EU-ban
A foglalkoztatáspolitika és a munkaügyi intézményrendszerek tanulási folyamatát számos tényező hátráltatja az EU-ban. A kötet szerzői következő főbb akadályokat azonosították:
Újra kellene gondolni a munkanélküliek ellátását
Tekintettel arra, hogy a munkaerőpiacokat egyre inkább az jellemzi, hogy a munkavállalók meglehetősen gyakran váltogatják munkahelyeiket, és közben előfordulhatnak munkanélküli időszakok fontos túllépni (vagy kiegészíteni) a munkahelyek jellemzőinek elemzése alapján a foglalkoztatási biztonság, és foglalkoztatási minőség fogalmait újragondolni.
A foglalkoztatás minőségének meghatározása négy dimenziót foglal magába:
A kötet a fenti áttekintésen felül is még számos érdekességet tartogat a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket szakmai kritikával szemlélő olvasó számára és számos olyan javaslattal szolgál amelyeket egyes nemzeti foglalkoztatáspolitikák alakításakor érdemes lehet figyelembe venni, legalábbis vizsgálni. Ezek, az adatokkal alátámasztott vélemények segíti egy szakterület fejlődését.
——————————————————————
O’Reilly, Jacqueline, and others (eds), Youth Labor in Transition: Inequalities, Mobility, and Policies in Europe (New York, 2018; online edn, Oxford Academic, 24 Jan. 2019), https://doi.org/10.1093/oso/9780190864798.001.0001, URL https://academic.oup.com/book/26877
[1] https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10024710&view=dataSheet
[2] https://m2.mtmt.hu/api/author/10027693
[3] O’Reilly, J., Eichhorst, W., Gábos, A., Hadjivassiliou, K., Lain, D., Leschke, J., McGuinness, S., Kureková, L. M., Nazio, T., Ortlieb, R., Russell, H., & Villa, P. (2015). Five Characteristics of Youth Unemployment in Europe: Flexibility, Education, Migration, Family Legacies, and EU Policy. Sage Open, 5(1). https://doi.org/10.1177/2158244015574962
[4] Brzinsky-Fay, Christian. 2007. “Lost in Transition? Labour Market Entry Sequences of School Leavers in Europe.” European Sociological Review 23 (4): 409–22.
[5] Boeri, Tito and Jimeno, Juan F., The Unbearable Divergence of Unemployment in Europe (November 25, 2015). Banco de Espana Working Paper No. 1534, Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=2695323 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2695323
[6] Pohl, A., & Walther, A. (2007). Activating the disadvantaged. Variations in addressing youth transitions across Europe. International Journal of Lifelong Education, 26(5), 533–553. https://doi.org/10.1080/026013707015596
A szerzőről:
Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.
„Játsszunk most együtt!”
Navigátor társasjáték workshop oktatási- és pályaorientációs szakemberek számára
Meghívó
Az Európai Bizottság támogatásával működő Euroguidance, EPALE, AL Agenda, EQAVET, Eurodesk, EURES, Etwinning, Eurydice és Europass hálózatok, valamint az EKKR Nemzeti Koordinációs Pont magyarországi képviselői szakmai műhelynapot szerveznek. A műhelynap célja, hogy a tanulási, munkavállalási, önkéntes vagy egyéb célú mobilitási tanácsadásban dolgozó szakembereknek kézzelfogható, mindennapi munkájában hasznosítható segédeszközöket mutasson be, amelyeket interaktív foglalkozásokon ki is próbálhatnak.
A workshop keretében az alábbi hét, pályaorientációt segítő társasjáték kerül bemutatásra és kipróbálásra:
A társasjátékok rövid leírását itt nézheti meg
Időpont: 2025. április 29. 10:00–15:00
Helyszín: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 53.
A workshopon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Kérjük, az alábbi link segítségével regisztráljon a workshopra.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal keretén belül működő Euroguidance Magyarország Központ 2024-ben ötödik alkalommal hirdette meg a Euroguidance Pályatanácsadói Díjat.
A kétévente megrendezése kerülő Euroguidance Pályatanácsadói Díj elsődleges célja, hogy magyarországi pályatanácsadási jógyakorlatokat gyűjtsön össze és fórumot biztosítson a pályatanácsadás során használt kiemelkedő példák és eszközök népszerűsítésére.
A pályázati felhívásra az ország egész területéről érkeztek pályaművek. Mindkét kategóriában az első három helyezett gyakorlatot díjaztuk, ezen kívül hat különdíj is kiosztásra került. A díjátadó során nemcsak a 2024-es pályázat legjobb pályamunkái, de külföldi jógyakorlatok is bemutatásra kerültek.
A nemzetközi rendezvényt Hancock Márta, a Nemzet Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöki titkárságának vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy mára az oktatói, tanácsadó munka fókuszába került a pályatanácsadás, nemcsak iskoláskorban, hanem azon is túl is, a felnőtt életpálya minden szakaszában. A Euroguidance Pályatanácsadói Díj olyan szakemberek munkáját díjazza, akik valami figyelemre méltót, másokkal is megoszthatót hoztak létre a szakterületen. A rendezvény célja, hogy az összegyűjtött jógyakorlatok megosztásra kerüljenek a szakemberek körében, továbbá hogy minden érintett támogatást, motivációt meríthessen további szakmai munkájukhoz.
Karvázy Eszter az NSZFH nemzetközi csoportjának vezetője és a Euroguidance projekt menedzsere bemutatta a pályázati felhívást és a beérkezett pályázatok jellemzőit. Elmondta, hogy az idei pályázatokat felnőttek és fiatalok szóló jógyakorlatok kategóriában lehetett beadni, elbírálásukkor pedig az alábbi szempontokat vették figyelembe:
A pályázatok több mint fele fiataloknak szóló jógyakorlatot mutatott be, kisebb részben kerültek beadásra felnőttek pályaorientációjára és tanácsadási szolgáltatásaira irányuló projektek. A pályázatok nagy százaléka digitális tartalmakat, vagy digitális szolgáltatást foglalt magába. Magas számban jelentek meg a pszichológiai támogatást és a mentális egészséget célzó gyakorlatok, illetve legtöbbjük konkrét foglalkozás, szakma bemutatására irányult.
A rendezvényen a Euroguidance nemzetközi hálózata is aktívan részt vett. A résztvevők megismerkedhettek a lett és cseh Euroguidance Pályatanácsadói Díjjal, illetve Szlovákiából egy nyertes pályázó mutatta be komplex pályaorientációs szolgáltatását.
A díjak átadására ünnepélyes keretek között került sor. A nyertes hat pályázó videóüzenetben mutatkozhatott be a közönségnek.
Az első, második és harmadik helyezettek mindkét kategóriában értékes MediaMarkt utalványokat nyertek egy-egy emlékplakett kíséretében, a különdíjazottak pedig nívós társasjátékcsomagot kaphattak kézhez.
A rendezvény zárásakor Karvázy Eszter felhívta a figyelmet arra, hogy a díjak mellett a pályamunkákban szereplő jó gyakorlatoknak megjelenést biztosítanak a projekt hazai és nemzetközi eseményein a következő 2 évben. E mellett a nyertes és különdíjas pályázatok megjelennek a magyar és angol nyelvű kiadványban, valamint a Euroguidance Hálózat nemzetközi weboldalán angol nyelven, így a pályázat eredményei a nemzetközi térben is elérhetőek.
Előadások
A magyar Euroguidance Pályatanácsadói Díj 2024-ben (magyar nyelvű)
A lett Euroguidance Pályatanácsadói Díj 2024-ben (angol nyelvű)
A cseh Euroguidance Pályatanácsadói Díj 2024-ben (angol nyelvű)
Szlovák komplex pályaorientációs jógyakorlat (angol nyelvű)
Videók
Élet – pálya – tervezés egy életen át! – pályaorientációs podcast-sorozat
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 9 részes pályaorientációs podcast-sorozata abban kíván segíteni a pályaválasztási döntés előtt állóknak, a szülőknek, pedagógusoknak, hogy könnyen emészthető, áttekinthető formában adjon képet a pályaválasztási kérdéseket meghatározó külső és belső tényezőkről, a lehetőségekről, illetve rálátást biztosítson arra, mi minden befolyásolja a továbbtanulást, a karriertervezést és -újratervezést.
A Fel(vi)hangoló egy mentálhigiénés segítő program, amelyben a középiskolai felvételi eljárás időszakában heti rendszerességgel több hónapon keresztül, tematikusan felépített foglalkozásokon egy időben dolgoznak a diákokkal és szüleikkel. A foglalkozások a fiatalokat a „hogyan?” és a „merre tovább?” kérdéseiben, a szüleiket pedig a „hogyan legyek jó támasza a gyermekemnek?” kérdéskörben segítik a felvételi eljárással kapcsolatban felmerülő dilemmákra megfelelő válaszok, hiteles információk megtalálásában.
Interaktív önismereti foglalkozás gimnazisták számára: kibontakozó felnőttkor és kapunyitás
A program részeként a kar életpálya-tanácsadó pszichológusa, illetve pszichológia mesterszakos kortárs segítők tartanak interaktív önismereti foglalkozásokat gimnazisták számára. A foglalkozásokon pszichológiai perspektívából közelítik meg a pályaorientációt, kurrens háttértudást, pszichoedukációt nyújtva a fiataloknak, bemutatva a kibontakozó felnőttkor fejlődéslélektani időszakát, a kapunyitási krízis és a döntéshozás kihívásait, valamint a reziliencia fontosságát.
Online eszközök a pályaorientációs munkában – A PÁVA applikáció bemutatása
A PÁVA (PÁlyaVálasztásiApplikáció) az általános iskolás és középiskolás korosztály számára készített, okoskészülékre ingyenesen letölthető applikáció, amellyel különböző pályaorientációt segítő játékokat lehet kipróbálni. A játékok célja elsősorban a pályaismeret bővítése, illetve a továbbtanulással kapcsolatos információk átadása.
„Szakma-Túra” – technika órák a szakképzésben
A „Szakma-Túra” projekt keretében a 7. évfolyamos diákok technika oktatását egészítik ki technika tanórákkal, kreatív foglalkozásokkal. A tanulók csoportosan ellátogatnak egy-egy napra a Székesfehérvári Szakképzési Centrum intézményeibe, ahol megismerhetik az ott elsajátítható szakmákat. A program segít abban, hogy hetedikesek érdeklődési területei letisztuljanak, rájöjjenek mit szeretnének jobban megismerni, így a későbbiekben már az érdeklődésüknek megfelelő pályák felé orientálódhatnak.
A Miénk a Pálya Alapítvány célja egy olyan ingyenesen elérhető videósorozat, online tudástár létrehozása volt, amely segítségével minél több fiatal megismerheti azokat a fenntarthatóság és környezetvédelem témájához kapcsolódó pályalehetőségeket, amelyek hosszú távon vonzók lehetnek számukra. A kifejlesztett tananyagrendszer a fiatal pályaválasztók tartalomfogyasztási szokásait is figyelembe veszi, és az összegyűjtött pályaismereti tudást az általuk használt média csatornákon keresztül is eljuttatja hozzájuk.
Kiadványok
A Magyar Pedagógiai Társaság nemrég alakult Projektpedagógiai Szakosztálya 2023. november 21 –én „Projektek a pedagógiában – Pedagógia a projektekben” címmel szervezte meg online webináriumát. A rendezvényt Magócs Éva (ELTE PPK), a szakosztály alelnöke, az esemény moderátora nyitotta meg.
Az eseményen bevezető előadást tartott Pálvölgyi Lajos (ELTE PPK) a szakosztály elnöke, majd Daru Anita, tanár (II. Rákóczi Ferenc Gimnázium) és Kováts Lívia tanár (Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium) pedig a diákprojekt egy-egy jópéldáját osztotta meg a hallgatósággal.
Vincze Beatrix (ELTE PPK) arról beszélt, hogy bár a projektpedagógiában „Nincs új a nap alatt”, és előadásában kitért arra, miért fontos a szakirodalmi tájékoztatás és tájékozódás, a motiválás, s a gyakorlati megvalósításhoz a differenciált kompetenciafejlesztés mellett a jógyakorlatok megosztása.
A szakosztály vezetősége várja a működésére vonatkozó ötleteket, témajavaslatokat, és a belépni szándékozó kollégák jelentkezését a következő e-mail címen: mptiroda@gmail.com.
A Diákprojektről bővebb információ itt található.
A webinárium, a részletes beszámoló itt megtekinthető, illetve az előadások letölthetők.
„Charting lifelong learning journeys: Unleashing Opportunities through Qualifications and Skills” címmel szervezett nemzetközi webináriumot az UNESCO 2023. szeptember 27-én angol és francia nyelven.
Az UNESCO már régóta dolgozik a képesítések és a készségek elismerése terén, beleértve az informális tanuláson keresztül történő előzetes tudás felmérést is. A webinárium lehetőséget adott a résztvevőknek arra, hogy kicseréljék ismereteiket és tapasztalataikat a regionális és nemzeti képesítési rendszerekhez kapcsolódó kezdeményezésekről.
A rendezvény a képesítések, a bizonyítványok és a készségek elismerése terén nemzeti, regionális és globális szinten dolgozó szakértőket és politikai döntéshozókat szólította meg.
A webinárium apropója, hogy a szervezők megosszák a Nemzeti és Regionális Képesítési Keretrendszerek Globális Jegyzéke 5. készülő kiadásának (5th edition of the Global Inventory of National and Regional Qualifications Framework) megállapításait és fő üzeneteit, amely a Cedefop, az UNESCO, az ETF és az UNESCO Egész életen át tartó tanulásért felelős intézetének közös munkája.
Loukas Zahilas, a Cedefop szakképzésért és képesítésekért felelős szervezeti egységének vezetője, valamint a Cedefop szakértői, Zelda Azzara, Iraklis Pliakis, Anastasia Pouliou és Ernesto Villalba-Garcia bemutatták a Nemzeti Képesítési Keretrendszerek országok közötti elemzésének eredményeit, és megvitatták a különböző tematikus területeken – például az előzetes tanulás elismerése, a képesítési rendszerek digitalizálása és a mikrotanúsítványok szerepe a képesítési rendszerekben – bekövetkezett fejleményeket.
A jegyzék célja a képesítési keretrendszerek globális tendenciáinak feltérképezése és elemzése, az országok és régiók közötti szorosabb együttműködés lehetővé tétele, valamint a képesítések átláthatóságának, összehasonlíthatóságának és hordozhatóságának fokozása világszerte.
A webinárium teljes anyaga itt látható.
