Recenzió – Korai pályabizonytalanság. A 2008-as válság hosszú távú hatásai

A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors

Ifjúsági munkaerő az átmenetben

 

A 2000-es évek vége óta, nem függetlenül a 2008-as nagy gazdasági válságtól, kulcstéma lett a fiatalok életkezdése, illetve ennek részeként munkaerőpiaci integrációjuk. Az Oxford Kiadó gondozásában, a Marylandi Egyetem Közpolitikai Intézetének szerkesztésében 2019-ben megjelent szerkesztett kötet is ezt a témát vette górcső alá. A kötet 19 országból származó 25 kutatási alprojektet megvalósító nemzetközi elemző stáb közös munkája, amely az EU 7-es kutatási program keretében készült el. A kutatócsoportban az MTA (volt) kutatóhálózatából a Szociológiai Intézet, jelenleg HU-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, részéről Hajdú Gábor[1] és Medgyesi Márton[2] vettek részt.

A kötet fókusza

A fiatalok foglalkoztatásba és felnőttkorba való átlépése egyre hosszabbá és bizonytalanabbá válik. A nagy recesszió (2008-2009) tovább súlyosbította ezeket a nehézségeket. A második világháború utáni arany évtizedeknek, az 1950-es évektől az olajválságok kitöréséig tartó stabil növekedésnek és alacsony ifjúsági munkanélküliségnek, vége szakadt.

A változatos európai tapasztalatok a fiatalokat nemük, etnikai hovatartozásuk és társadalmi-gazdasági státuszuk szerint eltérően érintik, még a sikeres országokban is. A Youth Labor in Transition című könyv a fiatalok munkába való beilleszkedését, a család által érintett átmeneteket és az önálló életkezdés miatti elköltözést a szülői házból, országból, valamint a munkakeresés céljából történő elvándorlás és a későbbi hazatérés döntéseit és következményeit vizsgálja. A szerzők meghatározzák a jövő néhány kulcsfontosságú kihívását a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET), a túlképzés, az önfoglalkoztatás, az etnikai hovatartozás, a megrázó hatások, valamint a fiatalok értékei / attitűdjei, és a szakszervezetekkel való azonosulásuk tekintetében.

Vissza 2008-hoz

Magyarországon különösen furcsa lehet az a szakmai megközelítés, amely a 2008-as nagy gazdasági válsághoz méri a változásokat, szemben a hazai közbeszédben sokkal gyakrabban szereplő 2010-es dátummal, ugyanakkor a valódi gazdasági krízis, a foglalkoztatási és GDP adatok beszakadása ehhez az időszakhoz kötődik.

Közvetlenül a legutóbbi nagy világgazdasági recesszió (2008-2009) után, az európai a fiatalok munkanélkülisége az egekbe szökött, különösen azokban az országokban, amelyek a legnagyobb pénzügyi válsággal szembesültek. A fiatalokat különösen súlyosan érintette a válság Dél-Európában, Írországban és a balti országokban. A nagy recesszió (2008) a fejlett világban súlyosbította a pályakezdési bizonytalanságot, amely már korábban, a válság előtt is nyilvánvaló volt. A bizonytalan, rövid távú és rosszul fizetett munkahelyek az 1990-es évek elején kezdődött új munkajogi szabályozási tendenciák (talán a jogalkotó által nem szándékolt) mellékhatásai. Ilyen új törvénykezések a ’0’ órás szerződések, platformmunkák, a részmunkaidő, általában a dolgozók munkajogi védettségének aláásása. A munkavédelmi jogszabályokat a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele érdekében gyengítették, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy gyorsan reagáljanak a gazdasági változásokra. A szilárdabb, és a vállalati világba jobban beágyazott szakképzési rendszerekkel és integrált munkáltatói részvétellel rendelkező országok hagyományosan stabilabb átmenetet tudtak kialakítani az oktatásból a foglalkoztatásba való átmenetetek támogatására. A mai modern munkaerőpiacokon a fiatalok sérülékeny helyzete a szegregált oktatás eredménye. Az iskolai és társadalmi szegregáció a fiatal munkavállalók határozott idejű megbízásban és bizonytalan munkakörökben való akaratlan koncentrációját eredményezte, vagy pedig remény nélkül hagyta őket arra, hogy tisztességes (decent work) munkát találjanak.

Mit old meg a demográfiai nyomás?

Azt várhatnánk, hogy a demográfiai változások kedvezően hatnak a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeire, mivel az egy nyugdíjasra jutó munkavállalók száma az előrejelzések szerint jelentősen csökken az EU27-ben. Ugyanakkor az előre jelzett népesedési tendenciák egyenetlen eloszlást mutatnak a növekvő és a csökkenő népességszámok tekintetében az egyes EU-tagállamok között: Az EU-tagállamok fele az előrejelzések szerint növekvő, a másik fele pedig csökkenő tendenciát mutat 2014 és 2080 között. Tehát önmagában az elöregedés, minden településen, régióban nem oldja meg az ifjúsági munkanélküliség problémáját. Mindig is maradnak nagyvárosok és azok vonzáskörzetei, ahol a népesség, így a munkaerő koncentrálódik.

Az ifjúsági munkanélküliségi probléma eredete

Az ifjúsági munkanélküliség “problémájának” meghatározására irányuló vizsgálatok alapján számos vitatott értelmezés született a probléma okairól és lehetséges megoldásairól, ezek az értelmezések azt is befolyásolják, hogy a politika miként alakítja a probléma kezelését, illetve ajánl fel megoldásra módozatokat  Ezek az értelmezési keretek az alábbiak;

  • egyes országok az ifjúsági munkanélküliség gyors növekedése miatt az iskolától a munkába állásig (school-to-work STW) érintett intézményeik “hiányos modelljét”
  • vagy a szegmentált munkaerőpiacok jellegét, ahol a fiatalok intézményesen marginalizálódnak,
  • vagy a “jóléti függőség” kultúráját okolják, amely talán olyan fiatalokat hoz létre, akik nem rendelkeznek elegendő “bátorsággal” vagy a megfelelő készségekkel, mentális készségekkel, hogy munkát találjanak.

A szakirodalom két csoportra osztotta az ifjúsági munkanélküliség problémakörét[3]. Az egyik csoport

  • A rosszul beilleszkedett pályakezdők (Poorly integrated new entrants, PINE) olyan fiatalok, akik bár képzettek, tartósan nehézségekbe ütköznek a stabil munkához jutás terén. Rövid távú, bizonytalan és rosszul fizetett állások sorában rekednek, amelyek gyakran nem felelnek meg a képzettségüknek.[4]
  • illetve a másik, a hátrahagyott fiatalok (youth left behind) olyan fiatalokból állnak, akiket az jellemez, hogy képtelenek, elbátortalanodtak vagy nem hajlandóak belépni a munkaerőpiacra. Akiknek többszörös hátrányokkal kell szembenézniük; és akiknek nagyobb valószínűséggel nincsenek, képesítéseik, bevándorló/kisebbségi háttérrel rendelkeznek és/vagy hátrányos helyzetű/vidéki/elhagyatott területeken élnek. Ez utóbbi csoport leírására használatos a NEET ráta.

Az ifjúsági munkanélküliség ilyen módon történő kettéválasztása egyben a munkaerőpiaci szabályozási, tehát belső, és a munkaerőpiacon kívüli, vagyis külső (szakképzési rendszer, gyermekvédelem állapota, stb.) tényezőket is kettéválasztja. Az egyik oka annak, hogy az etnikai és migráns fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedése gyengébb, valamint – általánosabban – az alacsony jövedelmű családokból származó fiatalok körében az, hogy kisebb valószínűséggel vesznek részt további formális oktatásban, mint a többség. Ez a megfigyelés a hátrahagyott fiatalok megfogalmazás magyarázó erejét erősíti (p. 14).

A kötet nagy fejezetei az alábbiak szerint épülnek fel; az első részben a munkaerőpiaci belépés (STW) kérdéskörét járja körül, a második témakör a család szerepét méri fel a fiatalok munkaerőpiaci belépésének támogatásában, avagy akadályozásában, a harmadik témakör európai körképet ad a 15-35 éves fiatalok helyzetéről, végül a negyedik nagy fejezet a fiatalok jövőképét vizsgálja, felsorolva a javasolt szakpolitikai reformokat.

Az ifjúsági munkanélküliség mögötti okok feltárása

Még akkor is, ha a különböző ágazatok relatív fontossága a tercier szektor foglalkoztatás-növekedésével megváltozott, a fiatalok számára kínált munkalehetőségeket bizonyos ágazatok dominálják. Ezek a különbségek, a nagy recesszió óta fennmaradtak és még inkább megszilárdultak. A fiatalok (16-24 évesek) történelmileg nagyobb valószínűséggel találtak munkát alacsony bérezésű, alacsony képzettséget igénylő munkakörökben, ahol kisebb a verseny az idősebb munkavállalókkal szemben.

Boeri és Jimeno (2015)[5] azzal érvel, hogy az összeomlás a fiatalok munkaerőpiac belépése kapcsán nemcsak a munkáltatók által végrehajtott munkaerő-felvételek befagyasztásának tudható be, hanem annak is, hogy a fiatalok által betöltött munkahelyek nagymértékben szűnnek meg az ideiglenes szerződések felbontása révén, válaszul az dekonjunktúrában hirtelen romló gazdasági helyzetre. A szakpolitika (gazdaság, adó, foglalkoztatás) ösztönző struktúráinak ekkor kevés hatása van.

Iskola és munka átmenetek Európában

A Pohl és Walther (2007)[6] által kidolgozott “átmeneti rendszerek” fogalma intézményi és politikai területeket foglal magában, beleértve az oktatási és képzési rendszerek szerkezetét, a foglalkoztatás szabályozását és a társadalombiztosítási rendszereket, valamint a fiatalok átmenetére vonatkozó politikák fókuszát (függetlenül attól, hogy az aktiválási modelljük a fiatalok támogató, képessé tevő/ felkészítő (welfare) vagy azonnal munkába állító (workfare) megoldás-e.) (p.93).

A meglévő bizonyítékokkal összhangban a jól integrált szakképzési rendszerek, amelyekben a munkáltatók erőteljesen részt vesznek és egyértelmű pozitív munkaerőpiaci kapcsolatokat biztosítanak, valamint a támogató aktív munkaerőpiaci politikák fontos intézményi jellemzők, amelyek történelmileg elősegítették a szakképzésből és munkaerőpiacról való átmenet terén a tagállamok viszonylag jobb teljesítményét. Ilyen klasztereket alkotnak; az univerzalista (Svédország) és foglalkoztatás-központú (Németország és Hollandia).

Ugyanakkor, a koordinációra szolgáló, már meglévő intézményi infrastruktúra hiánya számos országban veszélyezteti a munkaügyi szolgálatok kapacitás javítására, és a hatékony partnerségek kialakítására irányuló kísérletek sikerét. A különböző állami és nem állami ügynökségek közötti együttműködésre az elemi szükség lenne a nehezen elérhető NEET-fiatalok bevonása érdekében.

Elavult szakpolitikák?

A munkaerőpiaci rugalmasság (flexibility) hangsúlyozása egy optimista szakpolitikai megközelítés volt a 2008-as válság előtt, ugyanakkor irreális a válság alatt, és megszorítások időszakában. A korábbi Európai Foglalkoztatási Stratégia szintén nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy növelje az emberek számát a piacon, a foglalkoztatás növelése volt a fő szempont, a munkahelyek minőségére pedig csak korlátozottan (majd inkább csak szinte láthatatlanul) összpontosított.

Ugyanakkor a nemzeti és uniós foglalkoztatáspolitikák exogén problémákkal küzdenek. A nemzeti foglalkoztatáspolitikai döntéshozókra nehezedő külső nyomás növekedett minden tagállam esetében, és nagyon intenzív volt a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében, akik az államadósság-válság legrosszabbját (pl. Görögország) élték meg.

Összegezve tehát 2008-2019 között az alábbiak jellemezték az EU és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáit:

  1. A foglalkoztatáspolitika erőteljesen a kínálati oldali intézkedésekre összpontosított, amelyek az egyének felelősségét hangsúlyozzák abban, hogy felvértezzék magukat, a foglalkoztatás minőségét kevéssé figyelembe véve.
  2. A munkaerőpiaci politika kialakítását nagyrészt a külső, a költségvetési konszolidáció és a monetáris stabilitás nyomása alá helyezi, ahelyett, hogy a koherencia és a fenntartható, egészséges munkaerőpiacot a résztvevők számára.
  3. A rugalmas biztonság elveinek csak részleges végrehajtása valósult meg, nagy hangsúlyt fektettek a munkajogi szabályozás csökkentésére, a fiatalokra gyakorolt következmények szélesebb körű mérlegelése nélkül.
  4. A munkaerőpiaci teljesítmény mennyiségi méréseire való összpontosítás azt jelentette, hogy a szubjektív eredmények és a minőség mérése a politikai döntéshozók számára egyfajta vakfolt, pedig ezek az eredmények döntő fontosságúak a fiatalok számára.

A munkaerőpiac rugalmassága és a munkajövedelem biztonsága

A fiatalok nem csak nagyobb valószínűséggel rendelkeznek határozott idejű szerződéssel, korlátozott munkahelyi biztonsággal, és tapasztalják meg a munkanélküliséget, amely hosszú távon súlyos következményekkel járhat, hanem a felnőttekhez képest kisebb valószínűséggel férnek hozzá a munkanélküli-ellátáshoz is. A korlátozott munkanélküli-ellátási fedezet a hiányzó vagy rövidebb távú munkaerőpiaci tapasztalatukra vezethető vissza ami azt jelenti, hogy nehézségekbe ütközik a munkanélküli segélyhez való hozzáférés jogosultsági feltételeinek teljesítésében, mivel, ezek a rendszerek még mindig túlnyomórészt az ún. standard foglalkoztatásra épülnek.

A kölcsönös szakpolitikai tanulás főbb akadályai az EU-ban

A foglalkoztatáspolitika és a munkaügyi intézményrendszerek tanulási folyamatát számos tényező hátráltatja az EU-ban. A kötet szerzői következő főbb akadályokat azonosították:

  1. Töredezettség és gyakran a különböző igazgatási szintek közötti átfedő kompetenciák, duplikációk, ahol az egyes, párhuzamosan működő intézmények között elvszik a szakpolitikai tudás. Ilyen sok esetben a föderális vagy autonóm tartományokból álló tagállamok esetében alakult ki (pl. Belgium, Spanyolország)
  2. túlközpontosított közigazgatási struktúrák,
  3. túlzottan projekt-alapú működés, ahol a foglalkoztatáspolitika helyét projektekkel váltják fel. (Görögországban és Törökországban);
  4. illetve politikai kultúra és értékek (pl. erős liberális hagyományok az Egyesült Királyságban) és a pártpolitikai célszerűség (pl. Szlovákiában), amelyek nem kedveznek a szisztematikus és koordinált információáramlásnak a magas szintű (stratégiai) politikai döntéshozatalba.

Újra kellene gondolni a munkanélküliek ellátását

Tekintettel arra, hogy a munkaerőpiacokat egyre inkább az jellemzi, hogy a munkavállalók meglehetősen gyakran váltogatják munkahelyeiket, és közben előfordulhatnak munkanélküli időszakok fontos túllépni (vagy kiegészíteni) a munkahelyek jellemzőinek elemzése alapján a foglalkoztatási biztonság, és foglalkoztatási minőség fogalmait újragondolni.

A foglalkoztatás minőségének meghatározása négy dimenziót foglal magába:

  • a foglalkoztatás biztonságát,
  • a jövedelem biztonságát,
  • a jövedelemszerzés (álláskeresés) sikerességét és
  • a sikeres állástalálás, a megfelelő, kongruens keretek között. A végzettség és a foglalkozás közötti sikeres kapcsolat, amelynek alapját például az elmúlt kétéves időszakra vonatkozó adatok elemzése adhatja.

A kötet a fenti áttekintésen felül is még számos érdekességet tartogat a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket szakmai kritikával szemlélő olvasó számára és számos olyan javaslattal szolgál amelyeket egyes nemzeti foglalkoztatáspolitikák alakításakor érdemes lehet figyelembe venni, legalábbis vizsgálni. Ezek, az adatokkal alátámasztott vélemények segíti egy szakterület fejlődését.

——————————————————————

O’Reilly, Jacqueline, and others (eds), Youth Labor in Transition: Inequalities, Mobility, and Policies in Europe (New York, 2018; online edn, Oxford Academic, 24 Jan. 2019), https://doi.org/10.1093/oso/9780190864798.001.0001, URL https://academic.oup.com/book/26877

[1] https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10024710&view=dataSheet

[2] https://m2.mtmt.hu/api/author/10027693

[3] O’Reilly, J., Eichhorst, W., Gábos, A., Hadjivassiliou, K., Lain, D., Leschke, J., McGuinness, S., Kureková, L. M., Nazio, T., Ortlieb, R., Russell, H., & Villa, P. (2015). Five Characteristics of Youth Unemployment in Europe: Flexibility, Education, Migration, Family Legacies, and EU Policy. Sage Open, 5(1). https://doi.org/10.1177/2158244015574962

[4] Brzinsky-Fay, Christian. 2007. “Lost in Transition? Labour Market Entry Sequences of School Leavers in Europe.” European Sociological Review 23 (4): 409–22.

[5] Boeri, Tito and Jimeno, Juan F., The Unbearable Divergence of Unemployment in Europe (November 25, 2015). Banco de Espana Working Paper No. 1534, Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=2695323 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2695323

[6] Pohl, A., & Walther, A. (2007). Activating the disadvantaged. Variations in addressing youth transitions across Europe. International Journal of Lifelong Education, 26(5), 533–553. https://doi.org/10.1080/026013707015596

 

A szerzőről:

Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.

A vidéki NEET fiatalok helyzete az Európai Unióban. COST kutatási jelentés. Tanulás nélkül nincsen társadalmi integráció.

A szerző: Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors

2020-ban az Európai Bizottság útjára indította, az immáron megerősített, Ifjúsági Garancia Programot (Reinforced Youth Guarantee), amely 2013 óta az ifjúsági munkanélküliség megelőzésével kapcsolatos legfontosabb munkaerőpiaci intézkedése az Európai Uniónak. Az intézkedés célja, hogy megújítsa a 30 év alattiak foglalkoztatásának előmozdítására irányuló európai uniós erőfeszítéseket. Ezt az uniós irányelvet valamennyi uniós tagállam saját nemzeti stratégiában igazította nemzeti politikáihoz. E transznacionális politikai kezdeményezés egyik újdonsága, hogy a vidéki, távoli vagy hátrányos helyzetű területeken élő fiatalokat célozza meg.

A vidéki NEET fiatalok helyzetét elemző COST kutatási projekt most friss kötettel jelentkezett. A COST[1] egy speciális, interdiszciplináris kutatási hálózatokat finanszírozó uniós kutatási keret, amely négyéves időtartamra az Európában és Európán kívül működő kutatókat, innovátorokat és más szakembereket, beleértve az ipari szakembereket is, gyűjti össze egy-egy projektbe. A hat fejezetből álló szerkesztett munkát Simões[2] és Erdogan jegyzik. Az első szerkesztő a Lisszaboni Egyetem oktatója, a második az isztanbuli Bilgi University professzora[3].

A kötetből kiderül, hogy a polikrízisek világában a világjárványok, az éghajlatváltozás, az egyenlőtlenség, a polarizáció és a háborúk problémái miatt kialakult új kihívások új eszközök kidolgozását teszik szükségessé a jobb szakpolitikák kidolgozásához. A NEET-fiatalok számára nyújtott szolgáltatások és a szakpolitikák terén is számos változásra van szükség.

A kötet értelmezési kerete

Az első tanulmány szerzője, a kötet egyik szerkesztője Simões így összegzi a vidéki és külvárosi NEET fiatalok problémakörét; „Összességében a városi, külvárosi és vidéki területeken élő fiatalabb generációk eltérő társadalmi-gazdasági kihívások és lehetőségek között mozognak. Egyre több bizonyíték van azonban arra, hogy a területi egyenlőtlenségek szubnacionális szinten egyre nagyobbak, ami erőteljes és egyre negatívabb hatással van az iskolából a munka világába való átmenetre.” (2 p.).

A kötet egésze Bronfenbrenner (1979)[4] bioökológiai modelljét követi. Ez az elméleti keret a fejlődéslélektanban gyökerezik, és azt elemzi, hogy az egyén környezetében lévő különböző rendszerek közötti kölcsönhatások hogyan befolyásolják az egyén fejlődését, szűkebben tekintve a fiatal felnőttek felnőttkorba való átmenetét és munkaerő-piaci integrációját.

A keretrendszer öt szintből áll: mikrorendszer, mezoszisztéma, exoszisztéma, makroszisztéma és kronoszisztéma. A mikrorendszer az egyén közvetlen környezetéből áll, beleértve a családot (pl. a család szegénységi szintje), az iskolát (pl. az iskolai infrastruktúra problémái) és a kortársakat. A mezoszisztéma a több mikrorendszer közötti kölcsönhatásokat foglalja magában (mint például az otthon-iskola partnerségi kapcsolat). Az exoszisztéma az egyénre közvetve ható társadalmi környezetekből áll, mint például a szülő munkahelye, média, szociális szolgáltatások, helyi politika, helyi munkaerőpiac. A makrorendszer azokat a kulturális és társadalmi értékeket és meggyőződéseket foglalja magában, amelyek az egyén környezetét alakítják (pl. vidéki kultúra, oktatási rendszer, közpolitika, attitűdök és értékek, törvények, politikai rendszer, gazdasági rendszer). A kronoszisztéma azt a történelmi és időbeli környezetet foglalja magában, amelyben az egyén növekedése zajlik.

A Reinforced Youth Guarantee (RYG)[5] szakpolitikai keret tehát a bio-ökológiai modell makrorendszerének része, amelyet a vidéki NEET fiataloknak az iskolába, a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe vagy a foglalkoztatási pályára való beilleszkedésének strukturális feltételei és politikai tényezői alkotnak.

Vidéki/külvárosi NEET fiatalok közös statisztikai jellemzői

Az EUROSTAT adataira támaszkodva a szerző amellett érvel, hogy már a korai iskolaelhagyással kialakul a vidék elmaradása az EU városi régióihoz képest. Ezért a kiszolgáltatottabb vidéki és külvárosi háztartásokból származó tanulóknak korlátozottabb a hozzáférésük a szimbolikus, kulturális vagy technológiai tárgyakhoz, például könyvekhez vagy számítógépekhez. A vidéki fiatal férfiakkal összehasonlítva a vidéki fiatal nők nagyobb iskolázottsági törekvéseket és magasabb szakmai elvárásokat mutatnak, ami arra készteti őket, hogy a gazdagabb külvárosi és városi területekre költözzenek, egyetemi diplomát, valamint magasabb képzettséget igénylő és jobban fizetett állásokat keresve. (p. 6). Ezzel párhuzamosan ezek a NEET-állapotban lévő fiatalok, például a gondozási feladatokban részt vevő nők vagy a gyakran be nem jelentett munkát végző férfiak, beleértve a kis családi vállalkozásokat is, könnyebben érvényesíthetik saját készségeiket a családi kontextusban, mint a formális tanulás vagy munka világában.

Akadályok és korlátok

Az elemzés kitér a programok megvalósítása során kibontakozó, három alapvető nehézségre is;

  • Az első a fiatalok motivációjának és érdeklődésének hiányával kapcsolatos akadályokat foglalja magában, ami összefügg a képességeikbe vetett bizalom hiányával és/vagy a rendszerbe és az intézményekbe vetett bizalom hiányával (pl. Policoro; À Volta das Conversas; Youth Up North).
  • Az akadályok egy másik típusa a fiatalok vidéki területekről alkotott társadalmi képzeteivel kapcsolatos. A vidéki területeket nem tartják olyan vonzónak a fiatalok, mint a városi területeket.
  • Az akadályok harmadik típusa a források és a támogató intézmények, például az iskolák, tanodák, gyermekgondozási intézmények, szociális segítő intézmények hiányához kapcsolódik.

Képzés, oktatás

E fejezet szerzői az EU-s (Olaszország, Észtország, Lettország és Portugália) és nem uniós országokban (Albánia) zajló formális és nem formális oktatási politikákra és beavatkozásokra összpontosítanak, amelyek célja, hogy javítsák a vidéki fiatalok esélyeit a tanulási környezetbe és projektekbe való újbóli bekapcsolódásra, hogy foglalkozzanak a formális oktatás és a készségfejlesztés fontosságával, vagy, hogy megelőzzék a korai iskolaelhagyást. Öt, a vidéki NEET-ek oktatási integrációjára irányuló esettanulmányt mutatnak be.

A makrorendszer-szintű beavatkozások elsősorban olyan nemzeti reformokra összpontosítottak, amelyek vagy az oktatási ágazatot, vagy az országszerte működő ifjúságtámogatási rendszereket érintik. Észtországban például különböző intézkedéseket dolgoztak ki; ezek egyike a YGSS (Ifjúsági Garancia Támogatási Rendszer), mely informatikai megoldásokat használ kilenc nemzeti nyilvántartás adatainak összesítésére a potenciális 16-26 éves NEET-ek azonosítása érdekében. Ez jelentősen javította a NEET-ek elérését és azonosítását az önkormányzatokban, és az ágazatközi együttműködés (szociális munka, ifjúsági munka, oktatás, belbiztonság stb.) révén jobban integrálta őket. Olaszországban 2015-ben a középiskolát kevésbé elméletivé és a munka világától kevésbé elkülönülővé tették törvényi szinten azáltal, hogy a diákok iskolai útját a pálya-, karriergyakorlatokkal kapcsolatos több ismerettel és tapasztalattal integrálják.

További friss elemzésekkel szolgál időről időre az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), rövid nevén a Dublini Alapítvány, amely hivatalból vizsgálja a NEET fiatalok, az ifjúsági munkanélküliség adatsorait.

———————————————————-

Simões, F. & Erdogan, E. szerk. (2024). NEETs in European rural areas. Individual features, support systems and policy measures. Springer. Open Access Book. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-031-45679-4 111 old. / ingyenes letöltéshez URL: https://link.springer.com/book/10.1007/978-3-031-45679-4

[1] https://www.cost.eu/cost-actions/what-are-cost-actions/

[2] https://scholar.google.co.uk/citations?hl=en&user=oeUsJq8AAAAJ

[3] https://scholar.google.co.uk/citations?hl=en&user=NDUh_mUAAAAJ

[4] Bronfenbrenner, U. (1979). The ecology of human development: Experiments by nature and design. Harvard University Press.

[5] https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1079&langId=en

 

A szerzőről:

Dr. habil. Borbély-Pecze Tibor Bors foglalkoztatáspolitikai és pályaorientációs szakértő, 25 éve dolgozik a munkaügyi szakigazgatásban és 20 éve tanít a magyar felsőoktatásban. Fő érdeklődési és kutatási területe karrier és pályatanácsadási rendszerek nemzetközi összehasonlító értékelése és fejlesztése.

Euroguidance Pályatanácsadói Díj 2024 díjazott jógyakorlatainak bemutatása

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal keretén belül működő Euroguidance Magyarország Központ 2024-ben ötödik alkalommal hirdette meg a Euroguidance Pályatanácsadói Díjat.

A kétévente megrendezése kerülő Euroguidance Pályatanácsadói Díj elsődleges célja, hogy magyarországi pályatanácsadási jó gyakorlatokat gyűjtsön össze és fórumot biztosítson a pályatanácsadás során használt jó példák és eszközök népszerűsítésére. Két kategóriában lehetett pályázatot benyújtani, a Euroguidance a fiatalokért-, illetve a Euroguidance a felnőttekért díjra.

A pályázati felhívásra az ország egész területéről érkeztek pályázatok. A díjazottak egy workshop keretében mutatják be a nyertes jógyakorlataikat.

A workshopra 2025. március 25-én kerül sor Budapesten a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban, az alábbi program szerint.

A részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációs link segítségével 2025. március 18-ig kérjük, jelezzék részvételi szándékukat.

A rendezvény időpontja: 2025. március 25. 10:00 – 15:15 óráig

Helyszíne: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 53.

 

PROGRAM

09:30-10:00 Érkezés és regisztráció
10:00-11:30 Szakma-Túra általános iskolások pályaorientációját támogató program – Halász Tímea, Székesfehérvári Szakképzési Centrum

Fel(vi)hangoló középiskolai felvételit támogató program – Gyaraki Henrietta és Deákné Császár Gabriella, Újbudai Humán Szolgáltató Központ
11:45-13:15 Interaktív önismereti foglalkozás gimnazisták számára: kibontakozó felnőttkor és kapunyitás gimnazisták pályaorientációját támogató program – Tomku György, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Szolgáltató Központ

Ágazati szakmaismereti versenyek szervezése – Purger Valéria, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
13:15-13:45 Szendvicsebéd
13:45-15:15 A PÁVA applikáció bemutatása – Federics Ibolya, Heves Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat

Online pályaorientációs tananyagrendszer bevezetése a fenntarthatóság és környezetvédelem témájához kapcsolódóan, fenntarthatósági és környezetvédelmi online pályaorientációs tananyagrendszer – Kiss Gergely, Miénk a Pálya Alapítvány

 

Mindenki a pályaorientációért – pályaorientáció mindenkinek: együttműködés a pályaorientációs szolgáltatások fejlesztésért

2024. szeptember 24–26. között Belgrádban került megrendezésre, több mint 80 résztvevő részvételével, az All for Guidance and Guidance for All: Improving the Career Guidance Services through Cooperation (Mindenki a pályaorientációért – pályaorientáció mindenkinek: együttműködés a pályaorientációs szolgáltatások fejlesztésért) című nemzetközi workshop a Euroguidance határokon átnyúló szeminárium (Euroguidance Cross-Border Seminar – CBS) keretében.

A CBS szervezésében 2005 óta évente találkoznak 11 európai ország – köztük Magyarország – pályaorientációs tanácsadói, politikai döntéshozói, szakértői, azzal a céllal, hogy megvitassák a pályaorientáció aktuális európai kérdései és módszereit, tematikus workshopok keretében megosszák egymással az innovatív pályaorientációs gyakorlataikat, szakmai tapasztalataikat. Az együttműködés fontosságát felismerve, a CBS belgrádi rendezvénye az ágazatközi és intézményközi közös kezdeményezések, együttműködések bevált gyakorlatait, illetve azokat az ágazatközi tevékenységeket helyezte a fókuszába, amelyek célja többek között a pályaorientációs, pályatanácsadói szolgáltatások minőségének javítása, helyi partnerségek vagy nemzetközi projektek, digitális és/vagy egyéb kommunikációs és együttműködési eszközök, platformok kialakítása.

A rendezvényen magyar részről a Pécs-Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselői, Rabb Szabolcs főtitkár és Piacsek László Zoltán humánerőforrás-fejlesztési osztályvezető mutatta be egy workshop keretében a Pécs-Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Szakképzési Centrum és a megye vállalkozásai közötti együttműködést. Az együttműködés célja, hogy segítse a fiatalokat abban, hogy olyan szakmát találjanak, amelyben sikeresek lehetnek, folyamatosan fejlődni tudnak és a társadalom értékes tagjává válhatnak. Az együttműködés 14 éve indult, amely keretében évente szerveznek versenyeket a 6–7. osztályos általános iskolás tanulók számára.

A rendezvény összes előadását és workshopját egy kiadvány foglalja össze, amely innen letölthető.

 

 

 

 

Pályaorientációt segítő hazai és nemzetközi online eszközök

Pályaorientációt segítő hazai és nemzetközi online eszközök

Megjelent online kiadványunk, amelynek célja, hogy a fiatalok és felnőttek pályaorientációját segítő online hazai és nemzetközi eszközöket összegyűjtse, majd azok bemutatása révén támogatást nyújtson a pályaorientáció területén dolgozó szakembereknek, valamint a különböző oktatási intézmények érintett munkatársainak. A kiadvány tartalmazza a magyar nyelven fellelhető, [a teljesség igénye nélkül, és a kiadvány készítésének idejében működő, aktív online eszközöket, azok rövid bemutató leírását, (célját, célcsoportját és alkalmazási lehetőségeit)], azzal a szándékkal, hogy a pályaorientáció területén eligazodni, segítséget adni kívánó szakemberek online gyakorlati eszköztára bővüljön.
A kiadvány céljával összefüggésben szükségesnek tartjuk a pályaorientáció elméleti keretrendszerének vázlatos áttekintését, ahol a szakmai folyamatban megjelenő néhány alapfogalmat tisztázzuk. Elsőként a pályaorientáció fogalmát járjuk körül. A hazai és a nemzetközi szakirodalom a pályaválasztás fogalma helyett a 90-es évektől egyre inkább a pályaorientáció fogalmát preferálja, amely már az életpálya tervezés fontosságát emeli ki. Ez azt jelenti, hogy a pályaválasztást egy folyamatként kezeli, amely lényegénél fogva kisebb-nagyobb döntési elemekből áll össze. E döntéssorozatot nevezi a szakirodalom pályaorientációnak. Szilágyi (2004) szerint ez a folyamat „a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya kiválasztását, kiterjedt információnyújtás révén”. A kompetens döntés kialakításához hiteles információk szükségesek önmagunkról, ugyanakkor releváns ismeretek kellenek a pályák világáról és a munkaerő-piacról egyaránt, valamint mindezek komplex kezelése sem maradhat el (Kenderfi, 2011). A pályaorientáció fogalma tehát nem statikus, hanem a folyamatos változást, jó esetben a fejlődésbe vetett hitet is képviseli, ahol a pályák világában történő tájékozódás, eligazodás a személy egyéni igényeinek megfelelően valósul meg. A pályaorientáció tartalmát tekintve tehát először a pályák, majd később a munka világában történő tájékozódásra felkészítő folyamat, amely azon az egyéni membránon keresztül zajlik, amely az adott személyiséget meghatározza, így elsősorban érdeklődése, képességei, munkamódja és értékei mentén.
A következő fontos fogalom az életpálya-tanácsadás, mely a teljes szakmai életutat megalapozó és azt végig is kísérő humán szolgáltatást definiálja, ami magában foglalja a tanulmányi, a pályaválasztási tanácsadást, a pályaalkalmasság vizsgálatot, a pályairányítást, az informatív pedagógiai tanácsadást, a pályaorientációt, a diáktanácsadást, a karriertanácsadást és a pályafejlődési tanácsadás területeit is. Elmondható tehát, hogy a pályaorientáció az életpálya-tanácsadás részeként jelenik meg ebben az elgondolásban, amellett a fontos kikötés mellett, hogy életkori determinációval nem élünk a lehetséges kliensek körének kialakításában, azaz a tanácskérők életkora nem meghatározó szempont. A pályatanácsadás célja, az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása. A pályatanácsadás formái: pályaválasztási tanácsadás és pályamódosítási tanácsadás. A pályaválasztási tanácsadás elősegíti a pályaválasztási döntés meghozatalát, az e döntésnek, valamint a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztását. A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességének, valamint a munkaerőpiaci keresletnek nem felel meg.
A karrier coaching a karrierrel, munkával kapcsolatos célok megvalósításának támogatása a coaching szemlélet és módszertan alkalmazásával. A karrier coaching eredményeként az ügyfél egyre tudatosabbá válik a karrierjével kapcsolatos értékei, erőforrásai, gondolkodásmódja,
magatartása, döntési stílusa, valamint érzelmei terén. Autentikusabb és ambiciózusabb karrier célokat tűz ki és valósít meg, amelyek elérése révén elégedettebbé válik a karrierjével, és általában az életével. Julia Yates (2014) meghatározása szerint „a karrier coaching egy vagy több alkalmat jelentő, együttműködő párbeszéd egy képzett és a munkáját szakmai és etikai szabályok szerint végző szakemberrel.
A kiadvány készítése során kutatás módszertanilag a tartalom elemzés módszerével dolgozunk, ami azt jelenti, hogy azokat magyar, angol nyelven fellelhető internetes tartalmakat kerestük, ahol megjelenik a pályaorientáció, illetve a pályatanácsadás, esetleg karriertanácsadás fogalomköre. Több száz internetes oldal vizsgálata után jött létre az a lista, mely valós online pályaorientációs elemeket tartalmaz, sok esetben már nem élő, vagy nem releváns tartalmú oldalakat volt szükséges kiszűrni.
Az eszközök bemutatásának folyamatában elsőként a szigorúan vett pályaorientációs tartalmakat mutatjuk be, majd a többi találattal elért oldalak következnek. Minden esetben szem előtt tartottuk a leírásban az alábbi témák fókuszát: az oldal általános bemutatása, a célcsoport leírása, valamint az adott eszköz alkalmazási lehetőségeinek jellemzése, valamint esetleges kiegészítő megjegyzések. Az eszközök között megjelennek a hazai kormányzati szervek által működtetett oldalak eszközei, illetve a magánszemélyek kezében lévő orientációs eszközök is, de a civil szféra, valamint a különböző oktatási intézmények egy- egy jó gyakorlata is feltűnik az általunk rendezett pályaorientációs gyűjteményben. Kitekintésként egy-egy nemzetközi oldalt is megmutatunk, melyek inkább csak a lehetőségek sokaságára hívják fel a figyelmet, az angol nyelven is tájékozódni képes szakemberek, célcsoporttagok számára.

Pályaorientációt segítő hazai és nemzetközi online eszközök

Nemzetközi webinárium a jövő készségeiről

Euroguidance webinar on the future of Skills

 

A Euroguidance Magyarország Központ 2023. november 22-én nemzetközi webináriumot szervez angol nyelven a jövő készségeiről.

Hazai és nemzetközi elismert szakemberek kaptak felkérést arra, hogy a pályaorientációs és pályatanácsadó szakemberek számára aktuális, érdekes és gondolatébresztő témákat hozzanak a készségek kiaknázásával és fejlesztésével kapcsolatban.

A kétórás esemény első szekciója alatt Jiri Branka, a Cedefop szakértője a készség-előrejelzés felhasználási lehetőségeiről beszél a pályaorientációs szolgáltatásokban. Dr. habil. Bors Borbély-Pecze Tibor, egyetemi docens a szakmák deprofesszionalizálódásáról és a pályaorientáció jövőjéről, Jaana Kettunen, a finn Jyväskyläi Egyetem professzora a pályaorientációs szakemberek digitális kompetenciafejlesztéséről tart előadást.

A második szekcióban Dr. Fodor Szilvia, pszichológus, egyetemi docens a célmeghatározás és jövőtervezés, mint a pályaorientáció alapjai témában, V. Scott H. Solberg, a Bostoni Egyetem professzora és Dr. Nurten Karacan Ozdemir, a törökországi Hacettepe Egyetem docense a karrierkészségek és – kompetenciák megatrendjeiben segít eligazodni.

A program angol nyelvű, ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Program

Regisztráció

Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényünkre!

 On November 22, 2023, the Euroguidance Hungary Center will organize an international webinar on the skills of the future. The webinar will be held in English.

Nationally and internationally renowned professionals were invited to bring current, interesting and thought-provoking topics to career guidance and career counseling professionals regarding the utilization and development of skills.

During the first session of the two-hour event, Jiri Branka, Cedefop expert, talks about the potential uses of skills forecasting in career guidance services. Dr. Habil. Tibor Borbély-Pecze, associate professor, will address the phenomenon of deprofessionalization of professions and the future of career guidance, Jaana Kettunen, professor at the University of Jyväskylä, Finland, will give a presentation on the digital competence development of career guidance professionals.

In the second session, Dr. Szilvia Fodor, psychologist, university associate professor will speak about goal setting and future planning as foundations of career orientation, V. Scott H. Solberg, professor at Boston University, and Dr. Nurten Karacan Ozdemir, associate professor at Hacettepe University in Turkey, will discuss career skills and help you navigate in the megatrends of competencies.

The program is in English, free of charge, but registration is required.

Program

Registration

We welcome all interested parties to our event!

 

Minden készség értékes!

Minden készség értékes

Minden készség értékes – a nem formális és informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai iránymutatások – 3. kiadás (Valuing all skills – The European guidelines for validating non-formal and informal learning – 3rd edition) címmel a CEDEFOP az Európai Bizottsággal együttműködésben szervezett virtuális találkozót a készségek európai éve alkalmából 2023. október 3-án. A rendezvényen az előadók bemutatták az új iránymutatások legfontosabb jellemzőit, és különböző nézőpontokból ismertették a készségek elismerésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat.

A készségek európai éve a zöld és a digitális átmenetet támogató képzett munkaerő fontosságát helyezi előtérbe. Az állampolgárok megfelelő képzése nem csak a formális oktatás kérdése, hanem döntő mértékben függ a nem formális vagy informális környezetben – például a munkahelyen vagy a szabadidőben – megszerzett készségektől, kompetenciáktól is. Az érvényesítés egy olyan eszköz, amellyel az egyének bizonyítani tudják az ezekben a kontextusokban megszerzett készségeiket. A nem formális és informális tanulás érvényesítése egyrészt megkönnyíti a képesítések megszerzését és a képzéshez való hozzáférést, másrészt a munkaerőpiacra való belépést.

A megnyitó után Aline Jürges (Európai Bizottság) és Ernesto Villalba (Cedefop) előadásukban az új európai iránymutatásokról adtak részletes információt, majd az iránymutatások gyakorlati aspektusairól beszéltek különböző szektorok és stakeholderek képviselői.

A teljes webinárium visszanézhető itt.

A Minden készség értékes – a nem formális és informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai iránymutatások – 3. kiadás című szakmai anyag angol nyelven letölthető itt.

Making Skills Count – A készségek számítanak!

Making skills count

A “Making Skills Count Conference” a 2023. június 8-9. között megrendezésre kerülő készségek európai éve egyik kiemelt eseménye volt. A konferencián európai politikai döntéshozók, szakértők és stakeholderek vettek részt, hogy különböző kontextusokban számba vegyék a készségek jelentőségét. Az eseményen izgalmas viták, inspiráló beszédek és gondolatébresztő panelek világították meg a készségek fontosságát a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét előmozdításában.

A konferenciát Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa nyitotta meg, aki kiemelte az Európában tapasztalható sürgető készséghiányt, többek között az informatikai szakemberek, a vendéglátás és az egészségügyi területeken. Hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak be kell fektetniük a munkaerőbe, és támogató intézkedéseket sürgetett a készséghiány és a készségek kihasználatlanságának kezelésére. Hangsúlyozta továbbá a politikai képviselők és a társadalom felelősségét abban, hogy a mintegy 8 millió fiatal él az Európai Unióban, aki nem tanul és nem is dolgozik. Elmondta, hogy bízik abban, hogy a készségek európai éve felhívja a figyelmet az emberekbe való befektetés fontosságára Európa további jóléte érdekében.

Az első panel a „Skills First” – a készségek előnyben – megközelítésre fókuszált. Ez a megközelítés az üres álláshelyek betöltésére összpontosít, és inkább a készségekre, mint a hivatalos képesítésekre vagy munkakörökre támaszkodik. A közelmúltban ez a megközelítés egyre nagyobb teret nyert a munkaerő-felvétel és a tehetséggondozás terén. Az Európai Unió már évek óta támogatja az ilyen megközelítéseket a készségpolitikai programja és támogató eszközei révén.

A munkaadók, a szociális partnerek és a különböző hatóságok plenáris panelbeszélgetések és műhelymunkák keretében próbáltak válasz keresni a következő kérdésekre”. Miért fontosak a készségek? Hogyan hatnak egymásra a készség- és képesítési szakpolitikák? Mindkettő jól együttműködik-e a vállalati emberi erőforrás gyakorlatokkal, amelyek kezdik előnyben részesíteni a “skills first” megközelítéseket? Hogyan tudjuk a legjobban támogatni az embereket abban, hogy “megfelelően képzettek” legyenek? Készen áll-e mindenki arra, hogy úgy beszéljen a készségeiről, hogy az a munkaerő-felvétel szempontjából is működjön, és hogyan tudjuk ezt támogatni?

Az első nap utolsó panelbeszélgetése, amelyet Jürgen Schiebel, a Cedefop igazgatója vezetett, a munkahelyi képzés értékelésének és ösztönzésének stratégiáit vizsgálta. A vita középpontjában az állt, hogy a vállalati beszámolók és a pénzügyi elszámolások hogyan segíthetik elő a kultúraváltást, hogy a munkatársak képzését ne költségként, hanem befektetésként tekintsék. A résztvevők azt is megvizsgálták, hogy a vállalatok hogyan integrálhatják a képzést a stratégiai szervezeti irányításba.

A program és a teljes online rendezvény linkje az esemény honlapján található.

Egymástól tanulási program a képesítési jegyzékekről és adatbázis fejlesztéseikről

Egymástól tanulási program a képesítési jegyzékekről és adatbázis fejlesztéseikről

Egymástól tanulási programot (PLA) szerveztek február 28-án a nyilvántartási adatok felhasználásáról a képesítési rendszerek érdekeltjeit támogató digitális eszközök kialakításáról. Az eseménynek a lengyelországi Oktatáskutató Intézet adott otthont online az ESZA POWER “Az integrált képesítési jegyzék karbantartása és fejlesztése” című projekt keretében.

A lengyel Integrált Képesítési Jegyzék az Oktatási és Tudományos Minisztérium felelősségi körébe tartozik. A 2016-ban indított és 2018 óta az Oktatáskutató Intézet által működtetett nyilvános jegyzék, törvényben meghatározott feltételek szerint működik a projektek részeként.

A jegyzék magában foglal egy ún. szakképzési iránytűt, ahol a gyerekek és szüleik tájékozódhatnak továbbtanulási döntéseikkel kapcsolatban.

Az integrált képesítési jegyzék adatait más forrásokból származó adatokkal együtt böngészhetik. A kiválasztott szakképesítés adatlapja megmutatja:

  • a képesítés, szakma leírását,
  • a megszerezhető tanulási eredményeket,
  • a kiválasztott szakma előnyeit/hátrányait
  • a szakmához szükséges feltételeket,
  • és a szakmához kapcsolódó karrierlehetőségek.

Emellett a képesítés által leírt szakmában képzést nyújtó intézmények listáját és a szakma iránti várható nemzeti és regionális szintű keresletet is bemutatja.

Az adatforrások az integrált rendszerből, az Iskolák és oktatási intézmények nyilvántartásaiból, a szakképzési útmutatókból, és  az Oktatási és Tudományos Minisztérium előrejelzéseiből származnak.

A jegyzékhez jelenleg mesterséges intelligencia asszisztált rendszert építenek, amely fejlesztés alatt áll.

A lengyel jó példák mellett a flamand adatbázis rendszert is megismerhettük.

Az előadások letölthetők:

Eline De Ridder

Digital tools that support qualification system stakeholders: the Flemish Qualification Database

Emilia Danowska-Florczyk, Ph.D

How are we preparing the tool for intelligent support  of system stakeholders (NIWUS)?

Agata Niedolistek-Halicka

Integrated Qualifications Register in Poland

Nyitó ünnepség: Globális Karrierhónap

Global Careers Month

Egy ügynökségek közötti pályaorientációs munkacsoport (Európai Bizottság, CEDEFOP, ETF, ILO, OECD, UNESCO, World Bank Group stb.) 2022. november 8. és december 13. között rendezte meg az első Globális Karrierhónapot. Ebben az időszakban a nemzetközi szervezetek egy sor globális és regionális rendezvényt hirdettek meg a fiatalok és felnőttek karrierfejlesztésében közreműködő nemzeti, regionális és globális szövetségekkel partnerségben.

A karrier-tanácsadás és pályaorientáció egyre fontosabbá válik a tisztességes munkához és megélhetéshez való hozzáférés érdekében, a munkaerőpiac szempontjából releváns szakképzési, át- és továbbképzési erőfeszítések biztosításában, valamint a szakmai mobilitás előmozdításában. Szerepe továbbá kulcsfontosságú tényező a gazdasági fellendülés folyamatában. Ezen túlmenően a karrier-tanácsadás és a pályaorientáció egyre fontosabb a hatékony egész életen át tartó tanulási politikák kialakításában, illetve a minőség egyik ismérve a képzési ösztönzők kialakításában. A globális karrierhónap célkitűzései a következők:

– A hatékony karrier-tanácsadás és pályaorientáció szerepének és fontosságának tudatosítása a tisztességes munkához és karrierhez való hozzáférés lehetővé tétele, valamint a gazdasági fellendülés során a növekedési erőfeszítések támogatása érdekében;

– a karrier-tanácsadó és pályaorientációs rendszerek fejlesztésével kapcsolatos közös kihívások, valamint a helyi sajátosságok azonosítása a helyi körülményekhez kapcsolódóan;

– magas színvonalú, valamint innovatív megoldások bemutatása a karrier-tanácsadás és pályaorientáció előmozdítása érdekében különböző kontextusokban és az oktatási és karrierútjuk különböző szakaszaiban lévő tanulók számára; és,

– az együttműködő ügynökségek által a hatékony karrier-tanácsadás és pályaorientáció kialakításával és megvalósításával kapcsolatban végzett kutatások terjesztése.

A rendezvény itt megtekinthető.